Kína ingadozik, mi legyen az Európa-stratégiája

Az Európai Bizottság az Ukrajna ellen indított háború miatt most először javasolná az orosz gázszektor részleges szankcionálását – derül ki a Politico európai kiadásához eljutott dokumentumokból. Az orosz szénhidrogén-bevételek büntető intézkedésekkel való korlátozása mindmáig csak az olajra vonatkozik. A brüsszeli testület elképzelése szerint a jövőben szankciókkal sújtanák a cseppfolyósított földgáz, angol rövidítéssel LNG eladásából a Kreml kasszájába befolyó összegek mintegy egynegyedét. Ez a tavalyi adatok tükrében mintegy 2 milliárd eurótól fosztaná meg Oroszországot. Azt nem tiltanák meg, hogy az EU-ba importáljanak orosz LNG-t, de az csak saját felhasználásra lenne lehetséges, a továbbexportálást már nem engednék. Tilalom alá esne ezen felül az európai uniós részvétel újabb, jövőbeli orosz LNG-projektekben. Mindezt a sorrendben immár 14. EU-szankciós csomag tartalmazná. Az unió javaslattevő-végrehajtó testületének a tervét holnap vitatják meg a tagállamok, egyelőre nagyköveti szinten. Esélylatolgatásában a Politico azt írja, hogy miközben növekszik az elgondolás támogatottsága például olyan uniós nagyágyúk részéről, mint Németország, illetve Olaszország, az orosz energiára nagy mértékben ráutalt Magyarország eddig megakadályozott minden olyan szankciót, amely a földgázra vonatkozott volna.

 

LNG tanker l Facebook

 

 

 Térjünk még vissza Magyar Péter vasárnapi debreceni nagygyűlésére, illetve annak nyugati ismertetésére. Figyelemre méltó, hogy a Reuters világhírügynökség, és annak nyomán nagyon sok orgánum – köztük például az EurActiv brüsszeli hírportál – a TISZA párt politikusáról szóló korábbi híradások zömével ellentétben most nem az ukrajnai háború megítélésére helyezte a hangsúlyt, hanem azt emelte ki, hogy debreceni beszédében Magyar Péter célba vette Orbán Viktor politikájának egyik kulcselemét, a családpolitikát. A Reuters emlékeztetett arra, hogy Orbán állítása szerint Magyarország az EU-országok közül arányaiban a legtöbbet költi a családok támogatására. Magyar viszont felhívta a figyelmet a családi pótlék összegének igen alacsony szintjére, és azt mondta, hogy olyan, teljesen új rendszerre van szükség, amely valóban a rászorultság alapján nyújt célzott juttatásokat. Szólt arról is, hogy Magyarországot ma egy jó kapcsolatokkal rendelkező elit irányítja, aminek ő véget vetne. A Reuters utalt arra, hogy nemzetközi felügyeleti intézmények szerint Orbán európai uniós forrásokat terel Fidesz-közeli üzletemberekhez, hogy beássa magát a hatalomba, és azt mondja, hogy Magyarország nem korruptabb más országoknál. Az uniós források felügyeletére létrehozott hatóság azonban felpanaszolja, hogy nem rendelkezik a visszaélések leleplezéséhez szükséges jogkörökkel – tette hozzá a hírügynökség.

 

 Orbán Viktor miniszterelnök (b), valamint Hszi Csin-ping kínai államfő és felesége az Egy övezet, egy út kezdeményezés második nemzetközi fórumának gálavacsorájára előtt Pekingben 2019. április 26-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

 

A nemzetközi média Magyarországot érintő friss írásainak a zöme Hszi Csin-ping kínai elnök európai körútjával foglalkozik. A tekintélyen német hetilap, a Die Zeit oldalán megjelent elemzés a kínai vezető három tárgyaló partnerére a címben a következőképpen utal: Nehéz megbeszélések Macronnal, fesztelenül Orbánnal és Vučićcsal. A szerző, Steffen Richter szerint Hszi célja Párizsban az, hogy elhárítsa a kínai termékeket sújtó büntetővámok veszélyét, Magyarországon és Szerbiában viszont az, hogy gyengítse az európai egységet. A Die Zeit publicistájának a megfogalmazása szerint az Európai Unió számára geopolitikai értelemben mind a Moszkvával és Pekinggel együttműködő Szerbia, mind pedig Magyarország centrifugális, vagyis kifelé irányuló tehetetlenségi erőt jelenít meg – az előbbi annak ellenére is, hogy a szerb nacionalista Aleksandar Vučić azt állítja, be akarja vezetni országát az EU-ba.

A La Croix című – tegyük hozzá: kifejezetten katolikus szellemiségű - francia lap hasonlóan látja a helyzetet, de ennél is keményebben fogalmaz: azt írja, hogy Kína a jelek szerint ingadozik, mi is legyen az Európa-stratégiája, partnernek vagy ellenfélnek, netán zsákmánynak tekintse a kontinenst. Ebből a szempontból pedig zavaró, hogy Hszi Csin-ping választása a körút során Franciaország mellett meglátogatandó országokat illetően Szerbiára és Magyarországra esett, vagyis – idézem a La Croix-t – két olyan országra, amelyet illiberális rezsim ural, és ezek kényelmes szövetségesek egy kommunista diktátor számára, hasznosak Európa megosztásához. 

A nyugati sajtó egyébként – a La Croix mellett például a német Handelsblatt is – kiemeli: francia részről azt a célt tűzték ki, hogy lebeszéljék Hszit az Ukrajna elleni orosz háborús erőfeszítések támogatásáról, valamint, hogy a saját termékei számára piacokat kereső Kínának feltételeket szabjanak. A La Croix azonban úgy látja, ehhez az utóbbihoz, vagyis ahhoz, hogy Európa tekintélyt vívjon ki magának Kína szemében, német részről nincs meg a kellő elszántság.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Flickr