"Kínával a gazdasági kapcsolatok is a politikáról szólnak"
10/05/2024 03:39
| Szerző: Klubrádió
Kína is itt találja meg a gazdasági befektetéseihez a kellően barátságos politikai hátteret, a magyar kormány pedig nincs jóban az Európai Unióval, de ha itt lenne például az elektromos autógyártáshoz szükséges akkumulátorgyártás mérhető része, akkor Nyugat-Európának is barátságosabbnak kellene lennie vele – mondta Balásy Zsolt, a Hold alapkezelő portfóliókezelője, akit Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatásához kapcsolódóan kérdeztünk.
Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatásához kapcsolódóan a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokról kérdeztük Balásy Zsoltot, a Hold alapkezelő portfóliókezelőjét az Esti gyorsban.
Elmondta, ebben az esetben az a baj a gazdasági kérdésekkel, hogy inkább politikai kérdések lettek. Kína is itt találja meg a gazdasági befektetéseihez a kellően barátságos politikai hátteret, a magyar kormány pedig nincs jóban az Európai Unióval, de ha itt lenne például az elektromos autógyártáshoz szükséges akkumulátorgyártás mérhető része, akkor Nyugat-Európának is barátságosabbnak kellene lennie a magyar kormánnyal. Hozzátette, minden kormány úgy működik, hogy ha valami baj van, az nem az ő hibája, de ha valami jó, azt ő intézte. Ha nagy csinnadrattával jön a kínai delegáció és épülnek gigaberuházások, akármennyire is kis horderejű az egész a teljes gazdaság szempontjából, lehet rá mutogatni, amikor jön a konjunktúra, hogy „na tessék, hogy megcsináltuk, mert itt volt a kínai elnök”.
Az esetleges büntetővámokkal kapcsolatos kérdésre úgy reagált a szakértő: itt inkább az a veszélyes, amit Oroszországgal szemben is látni, hogy a magyar kormány jó kapcsolatot épített Moszkvával is, de aztán Oroszország vállalhatatlan lett, amikor lerohanta Ukrajnát. Ha Kína lerohanja például Tajvant, vagy még jobban elmérgesedik a kínai-amerikai viszony, katonai akció nélkül is, akkor nem védővámokkal, hanem a mostanihoz szankciókkal operál majd a Nyugat, és ez már vonatkozhat az ide települő kínai cégekre is.
Szerinte olyan állami eladósodásról nincs szó Magyarországon, mint például Kína afrikai nyomulása esetében. A Budapest-Belgrád vasútnál nagy összegű a hitel, amit majd vissza kell fizetni, de nem fog az ölükbe hullani az infrastruktúra. Ezzel együtt lehet benne egy csomó kidobott pénz – jegyezte meg.
Úgy fogalmazott: ha az ember megkérdezi a kormányt vagy a legtöbb önkormányzatot, hogy mi van az akkumulátorgyárakkal, „egy szavát se kell elhinni”, de az a furcsa, hogy kínai vállalatokban szerinte sokkal inkább lehet bízni. Felépítenek egy gigaberuházást, beleöntenek több milliárd dollárt, amivel az a céljuk, hogy megtérüljön. Ez nem Budapest-Belgrád vasútvonal, amit a magyar állam épít kínai hitelből, hanem az adott vállalat pénzéből épül és elvileg profitábilis vállalkozás akar lenni. Ebben talán van valami gazdasági ráció, persze ehhez az kell, hogy Kína ne jusson putyini útra – vélekedett Balásy Zsolt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Hszi Csin-ping kínai elnök és Orbán Viktor közös sajtótájékoztatója után (és adásunk után) közölte, hogy a két ország vezetői 18 ügyben egyeztek meg, ezek között vannak vasúti fejlesztések, nukleáris együttműködés és az elektromos autókat is érintik a megállapodások.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
2024. május 9., csütörtök 18:20
Műsorvezető: Rózsa Péter
