Kintről nézve ez nem normális, ami Orbán Magyarországán történik

Megbeszéljük című műsorunkban ezen a héten, a Klubrádió túlélési gyakorlatának napjaiban hallgatóink nem csak telefonon mondhatják el véleményüket, hanem néhányan közülük a stúdióba is eljönnek, és Bolgár György riporterrel együtt, a mikrofon előtt ülve kommentálják a friss közéleti eseményeket.

Még talán az ő pénzét is a Fideszre költik

Egyik stúdióvendégünk szerdán Vas Nørbæk Krisztina, Dániában élő orgonaművész volt, aki Koppenhágából nézve véleményezte a magyarországi közállapotokat. Az elsőként számára érdekes hírként az említette, hogy a fővárosi választók fele szerint Tarlós István, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje nem a budapestiek, hanem Orbán Viktor kormányfő érdekeit szolgálja. Szerinte a kérdés csak az, hogy a polgárok ezt jónak tartják vagy nem.

Úgy érzi, a magyar emberek jó része talán úgy véli, és normálisnak is tartja, hogy ha Tarlós lesz a főpolgármester, akkor jönnek a kormánytól a fejlesztési pénzek a városnak, ellenkező esetben meg nem – ahogy arra Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség minisztere is utalt. Ez azonban, legalábbis Dániából nézve, nem normális, igazságtalan az adókból összeálló vagyont csak az egyik politikai erő érdekében felhasználni. Közös pénzről van ugyanis szó, még talán az ő, vagyis a Dániában élő polgár pénzéről is, aki az Európai Unióban fizet adót, egy olyan országban, amely jelentősen hozzájárul a szegényebb államoknak juttatott felzárkóztatási összegekhez.

Vas Nørbæk Krisztina szerint a magyaroknak érdemes lenne belegondolni, ki és hogyan költheti ez emberek pénzét.

Hangsúlyozta, Dániában nagy önállóságot élveznek az önkormányzatok, és nem zsarolja őket a kormányzat állami pénzek megvonásával. Az adókoronák elosztásáról a szolidaritás elvét is figyelembe vevő rendelkezések vannak érvényben. Ezek alapján a gazdagabb önkormányzatok támogatják a kisebb adóbevételű településeket.

Ilyen itt nem kell

Azt is nagy különbségnek látja a két ország között, hogy Dániában a közélet nagyon pc, vannak szabályok, amelyeket a politikusok (sem) lépnek át, vagyis igyekeznek úgy beszélni, viselkedni, hogy minimálisra csökkentsék mások, főként a sérülékeny kisebbségek megsértésének esélyét. Erről mondja Orbán Viktor miniszterelnök azt, hogy ilyesmire nincs szükség – jegyezte meg.

Az is feltűnt neki itthon, szülővárosában, Kecskeméten, különösen az északi országhoz képest, hogy a településen nem látott ellenzéki plakátokat, csak fideszest, igaz, nem járta be az összes utcát – tette hozzá. Vas Nørbæk Krisztina azt is látja, hogy a magyar média nagy része, főleg a KESMA alá beterelt sajtó a kormány propagandaterméke, „politikailag motivált kommunikációt folytat”, kizárva vagy manipulálva az ellenzéki álláspontot.

Ezzel szemben Dániában a választások idején fürtökben lógnak mindenféle pártok plakátjai, és szó sincs az ellenzék háttérbe szorításáról a hirdetőhelyeken vagy a médiában, valamint rendszeresek az ellenfelek közti nyilvános viták is, mert a cél, hogy mindenki egyenlő eséllyel indulhasson. A kormánypárti vezetők leülnek az ellenzék. Dániában nem divat, hogy a kormánypárti vezetők nem ülnek le az ellenzékkel vitatkozni, és bőven nyilatkoznak a sajtónak is. Előfordult olyan miniszterelnöki sajtótájékoztató is, ahol a vezető politikus időkorlát nélkül hajlandó volt az összes kérdésre válaszolni, így az esemény három és fél órán át tartott.

Van, az a migránsellenesség, ami kiveri a biztosítékot

Nagy különbség Dánia és Magyarország között a menekültek, illetve migránsok általános megítélése is, bár az északi államban is vannak bevándorlásellenes, és viszonylag népszerű erők. Ilyen a populista Dán Néppárt, amely az előző, jobboldali kormány külső támogatója volt, és ez idő alatt sorra születtek a bevándorlásellenes jogszabályok. Amikor már a sokadik megszorítást sikerült elfogadtatni a törvényhozással, az illetékes miniszter, aki tulajdonképpen a Néppárt akaratát vitte keresztül, tortával ünnepelt, ez azonban már sok választópolgárnál kiverte a biztosítékot.

Ennek is része lehetett abban, hogy idén júniusban a baloldali Szociáldemokrata Párt nyerte a választásokat. Vas Nørbæk Krisztina szerint egyszerűen arról van szó, hogy a dánok többsége emberibb és Európa-barátabb politikát akart. Egyébként a bevándorlók Vas Nørbæk Krisztina szerint épp oly sokfélék, mint a helyben született dánok, vagy épp a magyarok, és jellemzően jól be tudtak illeszkedni a skandináv országban. Hozzátette, a dán társadalom lényege, hogy mindenkinek esélyt ad rá, hogy előrejusson, és ezt akkor is újból megadja, ha valaki esetleg nehéz helyzetbe kerül. Nem a cél, hogy valaki a szociális juttatásokból élve leálljon, hanem, hogy dolgozhasson, továbbképezhesse magát.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!