Kiszámíthatatlanul mozgatják a forintot
3/10/2021 13:09
| Szerző: Klubrádió/K.K.
A világ legjobban teljesítő valutája volt augusztusban a forint, szeptemberben pedig a második legrosszabb. Nyilvánvaló, hogy nem csupán piaci hatások okozták a liftezést.
A magyar forint rendkívül érzékeny a világban történő mozgásokra, például arra, hogy a FED – amely Amerikában a jegybank szerepét tölti be –, szigorított, leállítja az eszközvásárlásokat, így erősödött a dollár. Sokkolóan hatott a kínai ingatlanfejlesztési botrány is. 300 milliárd dolláros adósságot halmozott fel az Evergrande nevű óriáscég, ami más ágazatokat is megrengethet, és nem csupán Kínában. Ez az eset – amely az ázsiai ország gazdasági szárnyalásának egyfajta mellékterméke – szintén a dollár felé terelte a befektetők figyelmét. Ezek a folyamatok természetesen az egész világon hatnak, a kérdés tehát az, hogy más valuták miért nem kezdenek el ugrálni olyan mértékben, mint a forint. Ha csak a térséget nézzük, a cseh korona, vagy a lengyel zloty sokkal stabilabb. A válaszokat Eurozóna című műsorunkban kerestük Beke Károly makroelemzővel, a Portofolio.hu munkatársával.
Általánosságban azt lehet mondani, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája Matolcsy György vezetése alatt meglehetősen kiszámíthatatlan. (Már az unortodoxnak nevezett gazdaságpolitikája is az volt egyébként, amit miniszterként folytatott.) Az ilyesmit a piaci szereplők, a befektetők nem díjazzák, ők szeretik a biztonságot. A kiszámíthatatlanság mindig és mindenhol visszaüt.
Nem így kellett volna
A jegybank tudatosan gyengítette a forintot hosszú időn át, méghozzá történelmi mélységbe, és az ország ebben az állapotban érkezett meg a válságba. A kormány, illetve az MNB intézkedésein azóta érződik, hogy talán rájöttek: hibás pénzügyi politikát folytattak. Csak összehasonlításképpen: a zloty a válság ellenére is stabil valuta, igaz, hogy egy sokkal nagyobb országról van szó, amely kevésbé kitett, mint Magyarország, jelentős a belső piaca. Az árfolyam manipulálása persze nem egy különleges dolog, ez mindenütt a gazdaságpolitika, illetve a monetáris politika része, csakhogy Magyarországon felfedezhetők ebben apróbb-nagyobb hibák. Beke Károly szerint például rontotta a forint iránti bizalmat az, hogy a Monetáris Tanács 30 helyett csupán 15 bázisponttal emelte az alapkamatot. Likviditási gondok vannak a bankoknál. A forint – eddig eltúlzott – gyengítése nem állhat a kormány érdekében a szakértő szerint, mégpedig azért nem, mert az elszabadíthatja az inflációt. Beke Károly úgy 340 forint körüli euró-árfolyamot prognosztizál.
Felmerült a műsorban az euróövezethez csatlakozás gondolata is, miután az ellenzéki előválasztási kampányban Márki-Zay Péter felvetette, hogy visszalép, ha Karácsony Gergely ezt felvállalja. A makroelemző szerint a következő ciklusban, azaz 4-5 éven belül az euró bevezetésének nincs reális esélye. Már csak azért sem, mert ugye 2 évet el kellene tölteni az euró előszobájának nevezett ERM2 rendszerben. Ám annak, hogy Magyarország következő kormánya eurót akar, mindenképpen lenne pozitív üzenete a piac, illetve a befektetők számára. Kellene tervet készíteni arról, hogy mit akarunk elérni 2, 3, 4 év alatt ebben a folyamatban.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/ Koszticsák Szilárd.
2021.10.01. 13:00
Műsorvezető: Zentai Péter
