Kizsigerelt dolgozók: hét napból álló munkahetek szakítják szét a családokat
2/09/2021 11:51
| Szerző: Klubrádió
Már látszanak a munka törvénykönyvének változása után a tömbösített munkaidőből adódó hátrányok. A szakszervezetek szerint az elmúlt időszakban a gyárakban a kényszerű leállások költségeit a dolgozókra terhelik. Mert ezt lehetővé teszi a munka törvénykönyve.
Miről van szó? A munkáltatóknak lehetőségük van a dolgozók munkaidőkeretével sakkozni, és tömbösítve ledolgoztatni azokat a munkaórákat, amiket alkatrészhiány, megrendeléshiány miatt a munkások tétlenséggel voltak kénytelenek tölteni.
Hónapokra is összetolhatják a munkaidőt, és előfordulhat, hogy ebben az időszakban a dolgozó nem találkozik a családjával. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint a magyar munkavállalóknak ebben a rendszerben nehéz körülmények között kell munkát végezniük, és a munkáltatók sokszor hozzá nem értésből, nyerészkedésből vagy éppen rosszhiszeműségből a legrosszabb verziókat alkalmazzák a dolgozókkal szemben.
Egyes helyeken hirtelen kell behozni a lemaradást. "Akkor azt tapasztaljuk, hogy előfordul hat napos hét, 12 órában", de olyanról is tudnak, hogy három hét alatt hét napra rendelték be a dolgozókat, ami a pedig már a jogszabályokkal is ellenkezik. De előfordul.
A kizsákmányolást azt teszi lehetővé, hogy a munka törvénykönyve nem definiálja szigorúan a munkaidőkerettel kapcsolatos szabályokat, "így a munkáltatónak aránytalan mozgástere van", illetve a törvény azt sem szankcionálja, ha a munkáltató véletlenül kárt okoz a másiknak. A szakszervezeti vezető szerint viszont a kár egyértelmű: "ha a munkáltató miatt egy időre szétszedünk a családot. Ha nem számít, hogy beteg hozzátartozója van, vagy az ünnepeket munkával kell töltenie a dolgozónak, mert a munkáltató szerint neki éppen kötelessége van. Holott ez abból adódott, hogy a munkáltató nem tudott például alapanyagot biztosítani a munkavégzéshez".
László Zoltán szerint a törvény "nem egyezik azzal a társadalomképpel, amit magunk elé kitűztünk. Nem támogatja a harmonikus családi életet, és bár sokszor arra hivatkoznak, de a legtöbbször munkahelyeket sem lehet így megmenteni.
A törvény szerint azt is honorálni kellene, ha valaki többet teljesít, "de ezt elfelejthetjük". László azt mondta, ha valaki 12 órás munkaidőben dolgozik, az többet vállal, mint amennyi általában elvárható lenne, de ilyenkor a munkáltató felemlegeti, hogy hónapokkal ezelőtt meg a dolgozónak volt 4-5 nap szabadnapja, ezért a többletteljesítményt nem honorálja. "Ez egészségtelen helyzet: az ember elfárad, és attól nem lesz kipihent, hogy két hónapja volt pár szabadnapja. Ez társadalmi szempontból se nem elfogadható, se nem hasznos" - mondta.
László szerint a gondot az is tetézi, hogy a munkáltatónak pontos nyilvántartást kellene vezetnie arról, hogy a dolgozó mivel tartozik neki. "Ez az időbank, de sokszor ezek a nyilvántartások nem pontosak, és a tévedések valahogy többségében nem a munkavállaló, hanem a munkáltató javára történnek. Eközben a munkáltatók nem egyszer két, de van, hogy három évre próbálják munkaidőkeretet kiterjeszteni. "Honnan tudná a dolgozó, hogy hónapokkal ezelőtt éjszakás műszakban dolgozott-e vagy nappalosban? Hogy miképpen rendelték el a munkanapot. Van, hogy olyan idővel tartozik hirtelen, amit nem is kellett volna ledolgoznia. De olyan is van, hogy a munkáltató táppénz időszakot próbál munkaidőkeretben mínusz órává átalakítani" - sorolta László a tapasztalatokat.
Mindezek arra vezethetők vissza, hogy a törvény készítésekor sem őket, sem más szakembereket nem kérdeztek meg, így alapvető társadalmi és egyéni érdekeket sért ez a törvény. A szakszervezeti vezető szerint rövid távon nyereséget érhet el így is a munkáltató, de hosszú távon nem. Az például, hogy sokan munkaerőhiánnyal küzdenek, ennek is köszönhető: a bérszínvonal mellett miképpen bánnak velük.
László arról is beszélt, hogy a világ előrehaladottabb részén már nem is 40 órás munkahétben, hanem 38-36 órás munkahetekben gondolkoznak. Magyarországon is van olyan vállalkozás, ahol kipróbálták a négy napos munkahetet, és pozitív hatása volt a termelésre, mondta, és hozzátette, hogy a fogyasztói társadalomnak is jó ez, mert ha a munkásnak több szabaideje lenne, többet költene, így a gazdaságba több pénz visszaszivárog.