Könyvesbolt-tulajdonos: Ez egy rettenetes időszak kezdete, amit már átéltünk a 20. században
31/07/2023 08:25
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A Belorusz 1 tévé is lehozta, hogy Szijjártó Péter szerint az orosz-ukrán béketárgyalások feltételei egyre romlanak, ezért kell minél hamarabb cselekedni. Rédei Éva, a Láng Téka könyvesbolt tulajdonosa szerint a könyvek befóliázásának alapot adó törvény erőszaktétel, ettől függetlenül szeretné betartani a szabályokat – számolt be a Los Angeles Times. A New York Times pedig az izraeli legfelsőbb Bíróság joghatóságát korlátozó "reform" kapcsán elemezte a magyarországi helyzetet is. Nemzetközi lapszemle.
Sikerült ismét bekerülnie Szijjártó Péternek a világ hírfolyamába a békére való felszólítással. A Belorusz 1 tv-csatorna külön hírként hozta a magyar külügyminiszter – illetve ahogy fogalmaztak Magyarország – aggályát, miszerint az esetleges béketárgyalások feltételei egyre romlanak. Most kell cselekedni, tegnap jobban voltak a tárgyalás feltételei, mint ma, és holnap még rosszabbak lesznek, mint ma – jelentette ki a török külügyminiszterrel folytatott találkozót követő közös sajtótájékoztatón.
A Los Angeles Times bemutatja a Láng Téka könyvesbolt tulajdonosát, Rédei Évát, aki erőszak törvénynek nevezi az LMBTQ témájú könyvek befóliázásának kötelezettségét. Azt mondja, elég régóta dolgozik a könyves szakmában, de még így sem tudja, milyen könyvekre vonatkozik a nem egyértelműen megfogalmazott törvény. Diszkriminálja az érintetteket, és semmi értelme nincs ennek a jogszabálynak – fogalmazott az AP hírügynökségnek Rédei.
Nyáry Krisztiánt is megkeresték, hisz a Líra könyvkiadó vezetőjeként már másodszor büntették meg emiatt. Arra panaszkodott, hogy a könyvétékesítőknek kell kitalálniuk, mely könyvekre vonatkozhat a törvény, ami nem egyszerű feladat. Jelezte, a Biblia is foglalkozik a homoszexualitással. Bíróságon támadják meg a kivetett büntetés jogosságát, és nem akarják a jövőben befóliázni a könyveket, mert az intézkedés kultúraellenes, noha pénzügyi hatása a várttal ellentétes is lehet.
A Láng Téka úgy döntött, betartja a törvényt, és elkezdték becsomagolni a vélhetően a hatálya alá tartozó könyveket. Ellenben a kirakatba kiírták, hogy továbbra is árulnak nem hagyományos tartalmú könyveket is. Rédei Éva azt mondta, törvénytisztelő ember, másrészt nem akar büntetést fizetni egy nem létező szabálysértésért vagy bűncselekményért.
Mezei Márk írónak van leszbikus tartalmú könyve, s a törvény miatt nem fog lemondani hasonló tartalmú könyvek megírásáról, és reméli, kortársait sem rettenti el a jövőben a jogszabály. A Los Angeles Times is megírta, a héten fiatal aktivisták ingyen osztogattak a könyvesboltok előtt tiltott könyveket az érdeklődőknek.
Rédei Éva attól fél, hogy a nem heteroszexuálisok megbélyegzése egy olyan rettenetes időszaknak a kezdete, amit próbálunk elfelejteni. S amit már átéltünk a 20. században, amikor kűlsejük, bőrük színe és vallásuk vagy egyéb más megkülönböztető tulajdonságuk alapján bélyegezték meg az embereket.
A New York Times az izraeli ún. igazságügyi reform kapcsán Magyarországtól Indián át Brazíliáig azt elemezte, hogyan válaszoltak a bírák a függetlenségüket ért támadásra és ez vajon segítette-e őket abban, hogy elkerüljék a nyomában járó autokrácia létrejöttét. Miután ugyanis az izraeli Legfelsőbb Bíróság bejelentette a minap, hogy kontrollálja azt a törvényt, amelyik az ő, saját joghatóságát akarja megzabolázni, rögtön felveti azt az abszurd kérdést, hogy közvetlenül konfrontálódik a törvényesen megválasztott kormányhivatallal, ha visszadobja a törvényt? És ezzel alkotmányos válságot idéz elő?
Az elmúlt évtizedekben a független igazsászolgáltatás meggyengítésére irányuló kísérletek arra utalnak, bajban van a demokrácia intézménye. Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora, aki Magyarországon is ismert alkotmányjogi értelmezéseinek köszönhetően, azt nyilatkozta a NYT-nak, ha csapást mérnek a független igazságszolgáltatásra, akkor nagyon gyorsan autokráciába süllyedhet az adott ország.
A '89-es rendszerváltáskor a magyar alkotmánybíróság valóban biztosította a fékek és ellensúlyok rendszerét. Orbán 2010-es hatalomra kerülése viszont visszafordította a demokratikus folyamatokat. Úgy módosította az alkotmányt, hogy annak módosításába az alkotmánybíróság se szólhasson bele, s átvehette az ellenőrzést az olyan fontos intézmények felett, mint például a médiahatóság vagy a választási bizottság. 2014-ig, a következő választásig minden fontos intézményt maga alá vont.
Izraelben Netanjahu kormánya egyszerű többséggel tudná módosítani az alaptörvényt is, nem beszélve arról, hogy az általa várhatóan megválasztandó legfelsőbb bírák nem fognak ellenőrzést gyakorolni se a kormány, se a parlament felett. Az Európai Unió Lengyelországot és Magyarországot éppen ehhez hasonló törvénykezés miatt szankcionálja.
