Koritár Zsuzsanna: 60 százalékkal lehetne csökkenteni a fél ország rezsijét

Új ablakban

2024. január 18. Reggeli gyors részlet (2024.01.18) - Koritár Zsuzsanna

11:35

00:00

A Habitat for Humanity Magyarország minden évben elkészíti a lakhatási jelentését, a 2023-as jelentés 3. fejezetét január 17-én mutatták be. Ebben az energiaválság hazai következményeit, a rezsicsökkentés hatásait, a hazai lakóépület-állomány korszerűsítések sürgető szükségét elemzik. Koritár Zsuzsanna mellett Feldmár Nóra készítette a jelentést.

"Két fontos megállapítást tettünk, mondta Koritár Zsuzsanna energiahatékonysági szakértő a Klubrádióban. - Az egyik, hogy mennyire rávilágított ez az energiaválság arra, hogy milyen rossz állapotban vannak az épületeink. Az energiaszámlán keresztül mindenki elkezdte érezni és elkezdte nézni, hogy mennyit fogyaszt és milyen pazarlóak az épületeink. A másik meg, hogy mennyire ki vagyunk téve ezeknek a lakossági energia árváltozásoknak, és mennyire nem vagyunk felkészülve arra, hogy ha akár a jövőben történik egy ilyen, akkor erre tudjunk reagálni. A lakóépületeink ugyanis annyira rossz állapotban vannak, hogy a fűtési energiára gyakorlatilag a hazai épületek másfél-kétszer annyi energiát használnak, mint az európai uniós átlag. Ezzel Magyarország a második legrosszabb az uniós országok sorában. A családi házaknak a 80 százaléka tartozik a legalsó energiaosztályokba, ami azt jelenti, hogy egy korszerű, tehát egy kívánatos energiaállapothoz képest két és fél, háromszor annyi energiát fogyaszt egy magyar családi ház fűtésre vagy teljes energiafelhasználásra."

Észszerű megoldás az lenne, hogy állami támogatással, illetve olyan finanszírozási programokkal segítsék a lakosságot az épületek felújítására, ami mentén aztán az energiafogyasztás tudna csökkenni. Ez számos problémára megoldás lenne, nemcsak a saját pénztárcánkat tudná kímélni, hanem, mint mondta, olyan nemzetgazdasági hatásai is tudnának lenni, környezeti, egészségügyi, munkaerőpiaci, tehát számos olyan pozitív hozadéka van egy ilyen épületenergetikai felújítási programnak, amely mentén mindenképpen megérné az államnak is ebben gondolkodnia.

Ha volna hosszú távú víziója a kormánynak, hamarosan akár pár év alatt ezermilliárd forint EU-pénz is érkezhet - áll a Habitat for Humanity jelentésében. Erre is újabb programokat kellene kidolgoznia az államnak. "Ezt a munkát már egy évtizeddel ezelőtt el kellett volna kezdeni, mondta Koritár. - És volt is rá lehetőség, tehát az európai uniós források mentén akár már akkor is el lehetett volna kezdeni ezzel foglalkozni, és akkor előrébb tartanánk. 60 százalékkal lehetne csökkenteni a fél ország rezsijét, hogyha akár uniós forrásból is ezek a beruházások elkezdenének megvalósulni."

Jól hangzik a cél, hogy 2050-re klímasemlegessé próbálná tenni az állam a magyarországi lakásokat és házakat, csakhogy ehhez valójában már most évente 130 ezer ingatlan felújítására volna szükség. Ennek a közelében sem vagyunk, de a szakpolitikában sem stratégiai alapok nem látszanak, sem hosszú távú vízió, sem kormányzati elköteleződés – olvasható a Habitat for Humanity Magyarország Lakhatási jelentésében.  A teljes magyar lakóépület-állomány 56 százaléka tartozik a GG vagy annál is rosszabb energiaosztályba. 

Az alacsonyan tartott lakossági energiaárak, a 2014-től 21-ig tartó rezsicsökkentés azt eredményezték a szakértő szerint, hogy nem figyeltünk arra oda, hogy mennyit fogyasszunk. És ez 2014 és 2022 között bizony a földgáz esetében 43 százalékos fogyasztásnövekedést eredményezett, ami egy jelentős mennyiség. Mint elmondta, Magyarországon a rezsicsökkentés miatt a fosszilis energiát pazarlóan használjuk, nem használjuk tudatosan, és ennek mentén a kibocsátás is növekedik, nem tudunk megfelelni a klímavédelmi céloknak.

"Van az a réteg - tette hozzá -, aki hogyha egy minimális segítséget megkap, és itt most gondolok arra, hogy olyan pénzügyi eszközöket is be lehet vezetni, például kedvezményes kamatozású hitel, vagy akár létezett korábban egyébként az MFB-nél egy úgynevezett nulla százalékos hitel, tehát hogy kamatmentes hitel gyakorlatilag, amit pont ilyen épületenergetikai fejlesztésekre lehetett felvenni. Ezek a jövedelmi rétegű háztartások kevésbé kapnának támogatást, és tudnák érzékelni azt, hogy nekik viszont így is megérné egy ilyen energetikai felújítás és befektetés, amivel párhuzamosan az ő ingatlanuk értéke növekedne. Bizony van az a réteg, aki ilyenekkel sem tudná megoldani, és nekik egyéb állami programokban, felújítási programokban kellene gondolkodni. Van az a jövedelmi réteg, ahol és energiaszegénységgel érintett réteg, ahol akár 100 százalékos vissza nem térítendő támogatásban is érdemes gondolkodni. Pont azért egyébként, mert korábban is utaltam rá, hogy milyen egyéb járulékos hasznai lehetnek egy épületenergetikai felújításnak, hiszen a beltéri levegő minősége is tud javulni, ha nem nedves tüzifával vagy egyéb hulladékkal kénytelenek égetni."

A jelentésből az is kiderül, hogy évente 130 ezer ingatlan felújítására volna szükség. Ha a 2050-re klímasemlegességet kitűző célt el akarnánk érni. Magyarországon körülbelül négymillió lakott ingatlan van, ez most a legfrissebb népszámlálási adatokon alapul egyébként ez a szám, és nagyjából elosztottuk, tehát 2050-ig hány évünk van hátra, és akkor így egyenletesen hány épület felújítására lenne szükség, feltételezve azt, hogy a jelenlegi épületállománynak egyébként a 75-80 százaléka 2050-ben is még állni fog. Tehát nagyjából ezt az ütemtervet néztük mi is. Ezt egyébként nemcsak a haditechnika hiányzik, hanem számos olyan szervezet, aki foglalkozik az épületenergetikai felújítások témájával.

Az EU a háztartások növekvő energiakiadásait a 2025-ben induló Szociális Klímaalap bevezetésével tervezi ellensúlyozni. Ezt a pénzügyi forrást a tagállamoknak olyan energiaszegénységi intézkedésekre kell fordítaniuk, amelyek célzottan a szociálisan rászoruló háztartásokat támogatják. Az Alap felhasználható a közvetlen energiaár-támogatástól kezdve az épületkorszerűsítésig. Ez megközelítőleg 1000 milliárd forintot jelentene Magyarország számára, amely nagyságrendekkel meghaladja az elmúlt évek ilyen célú támogatásait. 

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.