Koronavírus: az iskolák erre nem készültek fel

Egyelőre a magyar hatóságok nem szánták rá magukat arra, amire a környező államok közül Csehországban vagy Romániában már igen, hogy bezárják az iskolákat a koronavírus-járvány miatt. Arról kérdeztük Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét, mi lesz, ha ez itt is megtörténik.

Ha ez így lenne, és néhány hétre bezárnák az oktatási intézményeket, az nem lenne egyszerű. Amióta ő a pályán van, nem volt ilyen helyzetben az ország, de most egyre inkább reálissá válik ez forgatókönyv a biztonság miatt, hiszen az a lényeg, hogy ne terjedhessen a vírus – közölte.

Ez legérzékenyebben azokat a diákokat érintené, akik érettségi vagy szakmai vizsga előtt állnak, hiszen néhány hét kiesés is problémát jelenthet a felkészülésükben. Azt gondolja, az iskolák többsége nincs felkészülve arra a nyári időjárásra, amelyet megszokhattunk az elmúlt években. És ha a jogszabályokat nézzük – nagyjából 180 napot kell összesen iskolába járni –, mindenképpen kellene pótolni a kieső tanítási napokat, így biztosan jobban belelógna a tanév vége a nyárba, márpedig a meleg idő már sokszor május végén, június elején is gondot okoz.

Mit lehet tenni az esetlegesen kieső időben? Több pedagógusnak van honlapja, amelyen megtalálhatók részletesen kidolgozott tananyagok, és ezekből készülhetnek a diákok, de azért ez még nem terjedt el általánosan. Megkérdeztük Horváth Pétert arról is, hogy tudnák-e online tartani a kapcsolatot a tanulókkal. Elmondta: a köznevelés erre még nincs felkészülve, sem diák, sem pedagógus, sem technikai eszközök szintjén, talán tíz éven belül inkább reális lehet, a felsőoktatásban már most is sok az e-learning tananyag. A tantestületeknek össze kell ülniük, nem várva központi utasításokra, hogy mit tudnak megtenni, ha pár hétig nem jönnek iskolába a gyerekek, az ne csak otthon üléssel teljesen el.

Talán az új Nemzeti alaptanterv őszi bevezetésében nem jelent akkora problémát a koronavírus-járvány, hiszen az ehhez szükséges pedagógia programok kidolgozásához nincs közvetlenül szükség a diákokra. Ha egy jogszabályt elfogadtak, és nem látni esélyt arra, hogy változzon, akkor fel kell rá készülni – mondta Horváth Péter, aki korábban azt mondta, jobb lett volna egy év múlva bevezetni a NAT-ot.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! Címlapi kép: Pixabay