Korrupció: Magyarország 270-nel megy az 50-es táblánál

Megjelent a GRECO-csoport évértékelője, a strasbourgi székhelyű szervezet szerint a magyar kormány feltűnően kevés ajánlást hajt végre a korrupcióval kapcsolatban, különösen a bíróságok és az ügyészség területén. (A Korrupció Elleni Államok Csoportját (Group of States against Corruption – GRECO)  az Európa Tanács 1999-ben hozta létre a tagországok korrupcióval szembeni törekvéseinek vizsgálata érdekében.)

Ligeti Miklóst, a Transparency International jogi igazgatóját kérdeztük a jelentésről. Szerint annyira nem lógunk ki a sorból, ha kizárólag számszerűen összesítjük a GRECO által megfogalmazott javaslatok teljesítését. De van különbség aközött, hogy valakit azért állít-e meg a rendőr, mert kopott vagy sáros a rendszámtáblája és ez nem szabályos, vagy azért, mert 270-nel ment az 50-es táblánál – fogalmazott. Nagyjából ilyen mértékű a különbség az Ausztriával és a Magyarországgal szemben megfogalmazott ajánlásokat összevetve.

Magyarországra nézve azt fogalmazták meg, hogy a bíróságok működtetésében, igazgatásában „nem biztosított a kormányzati befolyás teljes körű kiiktatása”, az ügyészek tevékenységében jelen van a nem szakmai típusú, nem számon kérhető befolyásolás lehetősége, a parlamenti képviselőknél pedig a vagyonnyilatkozatokat, az összeférhetetlenségi szabályok betartását, ellenőrizhetőségét éri az egyik legfontosabb kritika. Ezeknek az ajánlásoknak már öt éve nem felel meg a magyar kormány – tette hozzá Ligeti Miklós.

2015-ben értékelte a parlamenti képviselők, bírók és ügyészek korrupcióval szembeni védettségét a GRECO, és ajánlásokat fogalmazott meg. Azt 2019-ig nem engedte nyilvánosságra hozni a magyar kormány, hogy miként értékeli a szervezet az ajánlásoknak megfelelést, de „addig verte az asztalt” a Transparency, amíg végül nyilvánosságra hozták. Nagy meglepetés nem volt, lehetett tudni, miben nem hajlandó előrelépni a kormány: nem lett jobb a vagyonnyilatkozati rendszer, azt mondanak be és azt titkolnak el a képviselők, közhatalmi emberek, „amit nem szégyellnek”, nem csökkent a legfőbb ügyész befolyása az ügyészek munkájára, a nyomozásokra, a Handó Tünde nevével fémjelzett bírósági igazgatási modell pedig teljes egészében megbukott az értékelésen, nem történt előrelépés a bírák tényleges függetlenségét, a kormányzati befolyásolás kizárását illetően.

Ligeti Miklós azt mondta: mivel a GRECO – például az Európai Bizottsággal ellentétben, amely kötelezettségszegési eljárást indíthat – nem szankcionálhatja a magyar kormányt, ezért nem is tart tőle. Ez az értékelés szerinte inkább „kor- és kórtörténeti lenyomat”, amely után a magyar kormány cselekszik, ahogy szokott.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: Flickr.com