Kövérék nem szeretnék, hogy újságírók legyenek a Parlamentben

Több magyar újságíró szólásszabadsághoz fűződő jogát is megsértette Kövér László az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) keddi döntése szerint, amikor az Országgyűlés elnöke kitiltotta őket a magyar politika legfontosabb helyszínéről, a Parlamentből. A fideszes házelnök viszont nem hajlandó változtatni az újságírók beléptetésének szabályozásán – derül ki egy MTI-hez eljuttatott közleményből.

Hargitai Miklós azt mondta: az újságírók parlamenti munkájának, mozgásának szabályozását a Ház vagy az Országgyűlés vezetése, Kövér László házelnök egymaga alkotta meg. Ez nagyon sajátos jogforrás, nem is tudja, hogy lehet-e jogszabálynak nevezni, a magyar jogi hierarchia nem nagyon ismeri – tette hozzá. Viszont azt, hogy az újságírók hozzáférhessenek dokumentumokhoz, információkhoz, képviselőket kérdezhessenek, kétharmados jogszabályokból – az Alaptörvényből és a médiatörvényből – következik, tehát kétharmados törvényeket írt felül Kövér házelnöki rendelkezése, ami „nyilvánvalóan abszurdum”, így szerinte nem is dönthetett volna máshogy a strasbourgi bíróság, viszont ettől sem változik a magyarországi helyzet.

Hangsúlyozta: azóta tovább szűkült az a tér, ahol újságírók kérdezhetnek (műsorvezetőnk, Para-Kovács Imre szerint kis újságírókertet rendeztek be); bármelyik politikus szervezheti úgy a munkáját, hogy elkerülje őket. Jelezte, a MÚOSZ már elment az Országgyűlés sajtófőnökéhez, felajánlotta a segítségét, ehhez képest hozták meg ezt a második szabályozást. Újra felajánlják a segítségüket, hogy a strasbourgi ítélet szerint alakítsák ki a területet a sajtónak, de nincsenek illúzióik. „Az elmúlt tíz év gyakorlatából az következik, hogy ők valójában azt szeretnék, ha nem mennének be újságírók a Parlamentbe” – fogalmazott Hargitai Miklós.

Hargitai Miklós hangsúlyozta azt is: azért lett fontosabb az újságírók parlamenti munkája, mert megszűntek azok a lehetőségek, ahol lehetne találkozni kormánypárti politikusokkal. A kormánytól független sajtót nem hívják a sajtótájékoztatóikra, ha van egy avatás, vagy bármilyen esemény, akkor „azt az MTI se közli, nehogy oda tudjon menni egy újságíró”, írásbeli kérdésekre nem válaszolnak. Pedig ők nem viccből mennek oda, és nem azért, hogy bosszantsák a politikusokat, hanem azért, mert máshol nem lehet nekik kérdéseket feltenni.

Beszélt arról is, hogy most növelték meg az adatkérés teljesítésének határidejét 15-ről 45 napra, és meghozták a „rémhírterjesztés” elleni törvényt, amely nemcsak az újságírókat fenyegeti szankciókkal, hanem az információforrásokat is. Nem lehetetlenül el a munka, csak évről évre nehezebb – tette hozzá az újságírószövetség elnöke.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Wikimedia Commons