L. Ritók Nóra: Ez a rendszer elengedte az oktatást

Aki elmegy egy szegregátumba, és bemegy egy komfort nélküli házba, ahol családok, gyerekek élnek, átjárja az az érzés, hogy szinte esélytelen innen kitörni. L. Ritók Nóra húsz éve alapította az Igazgyöngy Alapítványt, tíz évig oktatással foglalkoztak, tíz éve kezdtek el egy zsákfaluban dolgozni, amely a mélyszegénység és a roma integráció összes problémáját magában hordozza. Ő pedagógus volt, olyan iskolában, ahol sok cigány gyerek volt, és a művészet, vizuális nevelés segítségével talált rá egy olyan útra, amivel segíthet, de úgy érezte, ezt nem tudja az állami keretek között kiteljesíteni.

Folyamatosan értett meg egyre többet ebből az egészből: beépült az iskolában az oktatás mellé a családgondozás, aztán amikor a lakóhelyen megjelentek, nyilvánvalóvá vált, hogy az nem elég, közösségfejlesztés kell, de az se old meg mindent, ha érintetlenül hagyják a közeget, amelybe ez a probléma beépül, foglalkozni kell az intézményrendszerrel. Amelynek működését megértve szembesülni lehet a szakpolitikai hibákkal, amelyek ezeknek az embereknek az életére hatással vannak. Az alapítvány most a rendszer működési hézagaiban dolgozik az Igazgyöngy Alapítvány, szociális, oktatási, egészségügyi, munkahelyteremtő, településfejlesztési hézagokban, amelyek nem érik el azt a közel egymillió embert, aki mélyszegénységben él.

 

Az oktatást elengedték

L. Ritók Nóra szerint mindegy, melyik rendszert nézzük, egy civil kezdeményezés sose volt elég jelentős hatással a rendszerre. Soha nem a társadalmi beágyazottságukban próbálták kezelni a problémákat, egy-egy elemet kaptak ki. Ugyanakkor szerencsésebb időszak volt, amikor az oktatásban fókuszáltak arra, hogy a nehezebb körülmények közül jövő gyerekek iskoláinak plusz támogatást adjanak korrepetálásra, szakkörökre. Aztán jött egy másik időszak, ez a mostani, amelyben az oktatást elengedték, soha nem látott mértékű az oktatási szegregáció, nincs fókuszban az esélykiegyenlítő oktatás. Azt gondolták, hogy majd a közmunka fogja megváltani ezeket az embereket. Műsorvezetőnk, Para-Kovács Imre megjegyezte: nemhogy a közmunka nem hozza ki ebből az embereket, még az se, ha odavisznek egy zsák pénzt.

Van most egy háromszáz falut érintő program, erről is kérdeztük az alapítvány vezetőjét. Ebben bekerültek Tolddal az első 30-ba; ez kormányzati program, amelyet a Máltai Szeretetszolgálat szakmai felügyelete alatt Vecsei Miklós irányít. Velük már dolgoztak együtt 2014 körül, akkor még más világ volt, a Soros Alapítvány támogatta a máltaiak Jelenlét programját. Örült a megkeresésnek, hiszen a munkájuk fenntartása kétharmadrészt támogatásokból, felajánlásokból működik. Másrészt, ha szerepelnek egy állami programban, akkor hátha egy picit bekerül oda az ő szemléletük. A Máltai programjában öt falu dolgozik közösen, velük együtt Dámóc, Csenyéte, Tiszabura, Nyírkáta.

Csatornázás vagy focipálya?

Helyi programokra fókuszáló fejlesztéseket lehet igényelni, de ez beágyazódik a Magyar falu programba is, az önkormányzatokkal együtt kell működni. Így az első pályázati lehetőségek között a focipálya volt, ami felvetődött. Rossz neki, hogy ilyen kompromisszumokat kell kötni, hiszen olyan faluról van szó, ahol nincs szennyvízhálózat, nincs bolt. Vannak elemek, amelyeket előre kellene venni, hogy élhető legyen egy település. Ők ebben a programban azt fogják csinálni, amit eddig is: komplex közösségfejlesztést, gyerekektől a felnőttekig a problémát átfogó munkát, társadalmi vállalkozással, foglalkoztatással, a nőkre fókuszálva baba-mama klubbal, tanodával. Még nem tud mit mondani a kormányzati programról, mert a szerződéskötésnél tartanak.

Ez a program átkerült az Emmi-től a Belügyminisztériumhoz, és kiderült, a fogalmakon nem ugyanazt értik. Korábban lehetőség volt arra, hogy az oktatás legyen a kiindulópont, most viszont a hatósági szempontok. Hangsúlyozta: egy olyan falut, mint Told, nem lehet élhetővé tenni feketegazdaság nélkül. Ha nincs bolt: vannak boltocskázó emberek, ha nincs dohánybolt: lesznek cigiárusok, ha ritka a tömegközlekedés vagy nincs is: lesz, aki pénzért fuvaroz. Innentől nehéz megértetni az emberekkel, hogy mi a bajuk például a kábítószerrel vagy az uzsorával. De ha följebb megyünk, az egész rendszerben annyira benne van a korrupció, hogy milyen jogon várhatnák el ezektől az emberektől a törvénytisztelő életet, ha a megélhetésük függ tőle. Az a cél, hogy a gyerekek előtt olyan jövőképet, túlélési stratégiát mutassanak fel, ami a normális munka, nem a feketegazdaság, bűnözés felé mutat, nap mint nap ne csússzanak lejjebb, amikor a szülők nem tudnak máshogy élni.

Nincs politikai szándék

L. Ritók Nóra kiemelte: kormányokon átívelő szegénységkezelési stratégia kellene, szembenézni a szegregált oktatással a leszakadó térségekben, az egyházi iskolák szerepével, de egyre gyakrabban találkozik azzal a válasszal, hogy „nincs erre politikai szándék”. Kiemelte: ne kezeljük romakérdésként, ő az utóbbi években generációs szegény kifejezést használja, azt látja, hogy a lecsúszó szegények, akik nagyon hamar generációs szegénnyé válnak, nem a romák közül érkeznek ebbe a problémába.

Az alapítvány toldi modelljének az a lényege, hogy „a következő generációért dolgozunk, de a mostanival”. Első pillére az oktatás, művészetoktatás, amely a szociális készségekre fókuszál. Amikor elkezdték, még a gyerekek fele bukott, most már nincs lemorzsolódó, egy jeggyel javult az ösztöndíjasaik átlaga. A második elem a felnőttekre fókuszál, kríziskezelés, ami nem jár, lehetőség, amelyben aktivitást kell mutatni, asszonyközösség, kismamaklub is van. Társadalmi vállalkozásuk lényege, hogy az emberek megtapasztalják, milyen munkaviszonyban dolgozni, minden nap bemenni, eredményt elérni, mert a közmunka erre nem nagyon alkalmas. A harmadik pedig, hogy ne legyen „civil zárvány”, próbáljon beépülni a rendszerbe, működjenek együtt a családsegítővel, gyermekjóléti szolgálattal, védőnővel, oktatási intézményekkel.

 

Ajándékozz karácsonyt!

Beszéltünk arról is, hogy évekkel ezelőtt kezdték el az Ajándékozz karácsonyt! akciót a Klubrádióval együtt. A cél, hogy legyen ajándék, legyen rendes étel a mélyszegénységben élőknél és legalább a karácsonyi napokon biztosítva legyen a tüzelőjük. A közös ajándékgyűjtő akció karácsonyig tart. Spórolnak is belőle, mert lemegy a karácsony, aztán jön a hideg január, ezeknél az embereknél a tartalékokat, ha voltak, elvitte az ünnepi időszak. Tegnap zárult a Magyar Kétfarkú Kutya Párt gyűjtése, ahol az alapítvány gyerekgyógyszerre pályázott, és összejött az az összeg, 870 ezer forint, amelyből az influenzás időszakban a gyógyszereket ki tudják váltani.

Az adást a Klubrádió YouTube-csatornájára is feltöltöttük. Ha feliratkozik rá, nem marad le anyagainkról!