L. Simon miatt a Nemzeti Múzeumra ki lehet írni: Disneyland
6/09/2021 11:01
| Szerző: Klubrádió
Kinevezése után L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum új igazgatója kijelentette, a kormány identitáspolitikáját fogja szolgálni. Szerinte azokat a mítoszokat is be kell mutatni, amik a tudományos világban kamunak, csalásnak bizonyultak. A nemzeti identitás érdekében, miért van erre szükség?
Szele Tamás blogger szerint ha a Nemzeti Múzeum ilyen irányvonalat vesz, akkor ki lehet a homlokzatára írni, hogy Disneyland.
L. Simon László főigazgatói székfoglalójában elmondta, hogy nemzeti öntudat képző folyamatot akarnak erősíteni. Szele szerint a kormány ezt teszi egy ideje, és ennek része például a Magyarságkutató Intézet is, meg a pozsonyi csatáról készült animációs film is, "amit még konzervatív tudósok is éles kritikával illettek".
A nemzet tudat mint jelenség, Magyarországon a reformkorban jelent meg, mondta Szele, aki felhívta a figyelmet, hogy azt megelőzően a nemzet a nemességet jelentette. A nagy átfogó nemzet értelmezés Nyugat-Európában korábban kezdődött, az angoloknál a 30 éves háború idején, az állampolgárság és a nemzet azonosságát pedig a nagy francia forradalom vezette be. "Nálunk ez a kollektív tudat nem alakult ki olyan mélyen, mint az ottani népekben. Ezért már a 19. században is bármi áron próbálták ezt megerősíteni, beleértve a turanista elméletet, amiről már 1860-as években megállapították, hogy a magyar nyelv eredetében egyszerre lehet türk és finnugor: tehát nem vagy-vagy, hanem is-is, mondta.
"Nincsenek új mítoszaink, kevés mesét találtunk ki" - mondta. A műsorvezető felvetésére, hogy ez a 20. században veszélyes is folyamatokat indított el, és az ország jelentős része ma is kapható erre, Szele megjegyezte: vannak jelei. "A sztyeppei romantika roppant népszerű, ugyanis roppant egyszerű eset. Minél régebben történt valami, minél kevesebb forrásunk róla, annál könnyebb mesélni róla valamit" - mondta.
"És mit mesélünk? Ami egyszerű, szép volt, jó volt, gyűjtögettünk, vadászgattunk, nagy békességben éltünk. Ehhez képest a Honfoglalás előtti időszakban az összes lovas nomád nép hol éheztek, hol a tél volt kemény, hol szomszéd törzs jött és levágott mindenkit, vagy elvitt rabszolgának. Folyamatos harcban és küzdelemben zajló rövid és kellemetlen élet volt, de ha mondunk róla egy tündérmesét, akkor lehet nosztalgiázni, lehet rá mítoszokat építeni. Lehet az egész emberi kultúrát a magyartól származtatni, amit minden totális szellemi rendszer megtesz, Ceaușescuéknak is volt olyan elméletük, ami minden emberi kultúrát a dákokra vezetett vissza" - mondta Szele.
Szerinte minél könnyebb mesét mondani valamiről, amit alig ismerünk, annál színesebb egyszerűbb és kellemesen hihetőbb mesét mondani. Példának Dugovits Tituszt mondta, akiről bebizonyosodott, hogy nem létezett. "Rendben van, de róla be lehetett bizonyítani, hogy nem élt, mert az írott történelem korában élt".
Szerinte ami most zajlik, az közeli rokona az emoji plakátkampánynak. "Mítoszkreálással állunk szemben. Ahogy Wagner annak idején megkreálta a Nibelung mondakört. De ő legalább egy tehetséges ember volt, ilyet itt nem nagyon látok".
"Ős vitézi, Európát védelmező, örökké a színpad közepén álló főszereplőkről szól a dal, más kérdés, hogy itt a főszereplő mindig rosszul jár. Ezt is előbb vagy utóbb le lehet tagadni". Erre példának Szele a török-magyar-viszonyt említette, aminek éppen a teljes átértékelése zajlik: a Szigetváron kiásott szultáni türbével, aminek meg sem lehetnének a nyomai. Most a mohácsi csatát piszkáljuk. Át lehet írni a történelmet, előbb-utóbb minden totális rendszer megpróbálja átírni, de a kétszer kettő mindig négy marad. A tények tények maradnak" - jelentette ki.