Lakner: Ami az Erasmusszal történt, csak a kezdet
11/01/2023 12:51
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Mostantól akár hetente is előbukkanhatnak olyan területek, ahol nincs pénz, mondta Lakner Zoltán a Reggeli gyorsban, miután az EU kizárta a kormánytagok által irányított egyetemeket az uniós forrásokból. Szerinte az erasmusos és horizontos pénzek miatt meglepődő kormánytagok most szembesültek azzal, hogy már nem elég eljátszani, hogy ők megfelelnek az uniós feltételeknek. A 12 éves "elbábozós taktika" megbukott. Jönnek a független bíróságok? Az unió összes tagországa egyetért már abban, hogy ez így nincs rendben: nem úgy lett végül világhírű az Orbán-rendszer, ahogy elképzelték, hanem úgy, hogy közismert tényként kezelik, Magyarország nem demokratikus és államilag szervezett a korrupció.
Hogy az alapítványosított egyetemeknek az EU nem ad többé pénzt, azt Lakner Zoltán politológus szerint 2021 ősze óta lehet tudni, amikor az EU a kormány helyreállítási tervét először dobta vissza. A változásnak az az oka Lakner szerint, hogy a következő EU-s költségvetési ciklusban a felsőoktatás támogatására rengeteg pénzt szán az unió, amit a kormány az alapítványi egyetemeknek akart adni. Erre nemet mondott az unió, "azóta megy a birkózás".
A helyzet azóta rosszabb is lett, mondta Lakner Zoltán, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Tanácsot is, tehát a tagállamok vezetőit is zavarja, hogy Varga Judit, Navracsics Tibor (és sokan mások) bent ülnek az egyetemek kuratóriumaiban. Lakner szerit ez is baj, de konkrétan az EU-s alapszerződés, az alapjogi charta is tartalmazza a kutatási és tanszabadságot is, ezt be kellene tartani.
Az EU tagállamok vezetői tehát 26-1 arányban úgy látják, hogy a magyar miniszterek is bent ülnek az egyetemek kuratóriumaiban, és "létrehoztak egy olyan teljesen átláthatatlan rendszert, amibe közvagyont szerveztek ki": a kormánytagok által felügyelt magánvagyon nem szolgálja a tan- és kutatási szabadság érdekeit, mondta Lakner az EU álláspontjáról, és "amíg ez a kuratóriumi helyzet fennál, addig oda nem fognak menni pénzek". Lakner szerint ezután a kormánynak kellene megmagyaráznia, hogy a vagyonkimentésen túl, mi szükség volt arra, hogy az alapítványi struktúrát létrehozzák.
Lakner szerint éppen ezek miatt Navracsics Tibor miniszter meglepettségben annyi lehet az igazság, hogy eddig annyi is elég volt, ha az EU-s aggályokra a kormány "homlokzatvédelemnek beillő jogszabályváltozásokat" produkált, és azokat mindig meg tudta etetni az unióval. Lakner az unió félrevezetését szolgáló taktikáról azt mondta, hogy az még Navracsics Tibor 2010-2014 közötti első miniszterségének a terméke. A kormány taktikája arról szólt, hogy az unió intézményei felé speciális "magyaros" megoldásokat közvetítettek. Bemutatták, hogy egy-egy intézkedéshez, intézményhez hasonló bizony már külföldön is működik, tehát valójában egy létező európai gyakorlat, csak magyar speciális megoldással van összegyúrva. Ezzel ki lehetett szúrni az európai intézmények szemét - mondta Lakner.
De 2022 arról szólt, és Lakner szerint ez lephette meg a kormányt, hogy "ezek már nem mennek át úgy, mint korábban". Lakner szerint ennek tehát az az egyik oka, hogy sokkal több pénzről van szó, aminek a felhasználását jobban akarják ellenőrizni, miközben megjegyezte, hogy vannak olyan EU-s országok, amik már "vidáman használják az EU-s költségvetési és helyreállítási pénzeit", míg a magyar kormány ezeket csak a távolból nézheti.
Másrészt az uniónak most megvan a lehetősége arra is, hogy játszmát váltson, és ne a már megítélt pénzek nyomát üsse bottal, hanem a most kezdődő költségvetési ciklus és a megítélendő helyreállítási pénzek folyósítása előtt kimondhatja, addig ki se nyitom addig a pénzcsapot, amíg bizonyos feltételeket nem teljesítesz. A harmadik ok Lakner szerint, hogy a Fidesz időközben "kigolyózta magát" az Európai Parlament legbefolyásosabb pártsaládjából, a Néppártból, és magára haragított szinte minden tagállamot. "az Orbán-rendszer világhírűvé vált": ami azt jelenti, hogy közismert tény a világban, hogy Magyarországon nincs demokrácia és államilag szervezett a korrupció.
"A populisták néha elfelejtik, hogy a liberális, szociáldemokraták, konzervatív pártoknak is vannak szavazóik", akik elkezdték követelni, hogy ha az ő adójukból fizetik az uniós támogatásokat, akkor "szeretnék, ha nem ajándékoznák egy olyan politikai rendszernek, ahol ellopják". Ez nyomást jelent az európai kormányokra, hogy tegyenek valamit.
Negyedik okként Lakner a magyar kormány nyílt oroszbarát álláspontját említette, amivel még a lengyelekkel való kapcsolatot is megroppantotta: a magyar kormány tehát a hagyományos szövetségeseit elvesztette.
Útelágazodásnál állunk, mondta Lakner, így nem tudni, mi sül ki belőle, aki szerint az Erasmus csak a kezdett, mert amíg a magyar kormány nem teljesíti a vállalásait az uniós pénzekért cserébe, addig más területeken is bele fogunk ütközni ilyen problémákba. Akár hetente feltűnhetnek olyan területek, ahol nincs pénz. A kormány Lakner szerint erre majd "nyilván előadja a Brüsszel és az aknamunkát végző ellenzék című műsorszámot", dehát "nyilván a kormány eddigi döntéseinek következményeiről van szó" - jelentette ki a politológus.
Egy másik fontos terület például az igazságszolgáltatás függetlensége, amit márciusig kellene megteremtenie a kormánynak, és az Országos Bírói Tanácsnak addig olyan jogosítványt kell adnia, "hogy a bírák belső autonómiája képes legyen ellensúlyozni a politikai kinevezéseket". De ha ezek megvalósulnak, Lakner szerint még akkor nem omlik le az Orbán-rendszer, "de a hatalmi logikát visszaszorítja, ami 12 év alatt kialakult". Ez nem érdeke a kormánynak: hogy lehet úgy elbábozni az engedményeket, hogy a valódi hatalmi visszavonulást ne kelljen tenni? - tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta: még senki nem látott ilyen helyzetet, de amíg a kormány nem lép hátrébb, addig ezek a pénzek tényleg nem fognak megérkezni.
Lakner szerint a következő kérdés az, hogy a "magyar közélet fókusza ráirányul-e arra, hogy ez a kormány hibája". A kormány hibájából nem jönnek a pénzek, és szerinte éppen ezért az ellenzéknek nem az EU-t kellene hibáztatnia, mert a magyar hallgatók és oktatók nem jutnak pénzhez
"Az alapítványi rendszerre semmi szükség nincs, vissza lehetett volna lépni belőle, és még úgyis rengeteg hatalma maradna a kormánynak az oktatás irányításában" - mondta Lakner Zoltán a Reggeli gyorsban.