Laposfölde - Dési János jegyzete
12/10/2020 18:03
| Szerző: Dési János/Klubrádió
Érzékeljük, hogy közelít a veszély – igaz a naponta hivatalosan közölt számok még messze nem olyan rémisztőek, mint amilyenek lennének, ha tesztelnének, ahogy épelméjű országban teszik. De jobb így a teljes tudatlanságban – ahogy azt is kellemesebb elképzelni, ahogy a négy elefánt fogja a Földet –, nem érdemes gravitációval, tömegvonzással bíbelődni. És különben is, elefántot már mindenki látott, ha máshol nem, egy mesekönyvben, tömegvonzást meg senki.
Kétségtelen, akadnak még, akik tamáskodnak. De nézzünk szembe az igazsággal! Kedves hallgatóink is mennyi minden butaságot tanultak az érettségijükig – és ettől még döntő többségük rendes ember lett. Ha lapos, hát lapos. A magyar űrkutatási kormánybiztos bizonyára meggyőző érveket tud erre felhozni, ha szükséges. Csak arra érdemes vigyázni, nehogy Semjén Zsolt megtudja a dolgot – mert még a végén kedvet kap kilőni az egyik elefántot most ,hogy a helikopteres repülő szarvas elfogyott, és akkor könnyen megbillenne a Föld egyensúlya. Innen már csak egy lépés, hogy a dicső magyar múlthoz valamiért mostanában divat eltagadnia a finn-magyar rokonságot. Amit ugyan nem teljesen értek, mert a finneknek sokkal több okuk lenne letagadni ezt a viszonyt – igaz, ott talán nem is erőltetik feltétlenül az elefántos sztorit sem.
Mindeközben persze egy euróért 360 forintot kell adni – de ki emlékszik már arra, hogy az egykori Orbán-liebling Navracsics Tibor 2009-ben ezt mondta: "Ma délre a forint elérte a 300-as euróátváltási árfolyamot. Senki sem tagadhatja, hogy ez lélektani határ. (...) ez az egyetlen szám jól jelzi a kormányzati politika kudarcát".
Kérdezhetnénk erre, hol a már a 300 forintos euró, de azt is, hol van már Navracsics Tibor.
Közben szép lendületesen nő a fertőzöttek száma – ezt onnan tudjuk, hogy egyre több ismerősünktől, barátunktól értesülünk újabb megbetegedésekről. De hopp, itt egy unokahúg, ott egy kolléga. Van, amelyikük könnyedén és szerencsésen túlesett rajta és van, aki nem. De érzékeljük, hogy közelít a veszély – igaz a naponta hivatalosan közölt számok még messze nem olyan rémisztőek, mint amilyenek lennének, ha tesztelnének, ahogy épelméjű országban teszik. De jobb így a teljes tudatlanságban – ahogy azt is kellemesebb elképzelni, ahogy a négy elefánt fogja a Földet –, nem érdemes gravitációval, tömegvonzással bíbelődni. És különben is, elefántot már mindenki látott, ha máshol nem, egy mesekönyvben, tömegvonzást meg senki. Na ugye.
És Dömdödöm és Bruckner Szigfrid közben lebukott, hogy homoerotikus játékokat űztek a Négyszögletű Kerek Erdőben. Erre is van egy kutatóintézet, a Központi Mese- és Álomcenzúrázási Nemzeti Hivatal. Így szerencsére van itt éberség és feljelentő hajlam. Hamarosan intézkedés kerül foganatosításra. Dömdödöm és Bruckner először csak gyereket nem fogadhatnak örökbe – mert mi toleránsak vagyunk, de mindennek van határa – ám rövidesen lehet, hogy átnevelő táborba kerülnek, csak a saját érdekükben. Amúgy meg a könyvkiadókat, könyvterjesztőket is „nemzetivé” lehet tenni. Semmi gond – az ilyen a magyar nemzettel ellenséges irodalom legfeljebb majd csempészett dugáruként juthat el a fiatalokhoz. Mint ahogy az is, hogy a Föld valójában gömbölyű, a finnugor és a magyar rokon, és a magyar történelem hősi küzdelmeit bizony elképesztő tragédiák és árulások szegélyezik, ahogy valószínűleg minden népét.
S miközben a kisdiákok ütemes tapssal köszöntik majd a nép bölcs vezetőjét, a hátsó sorokban egy kisfiú, aki oroszlánnal álmodik, titokban előhúz egy könyvet és amikor eljut odáig a pad alatt, hogy Dömdödöm – megérti, átverték, becsapták, mert nincs itt elefánt alattunk, a szerelem az szerelem, és a zsarnok az zsarnok, aki nélkül mégiscsak jobb.
Dömdödöm.
Dési János jegyzete a 2020. október 12-i Esti gyorsban hangzott el.