„Köszönjük
Megbeszéljük...

Lattmann Tamás: Magyar jóváhagyás nélkül is a NATO tagja lehet Svédország

26/01/2024 18:14

| Szerző: Klubrádió/Ivánkai Márk

Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozata szerint a szerződés ad a magyar parlamentnek időt arra, hogy ratifikálja a svéd csatlakozást. "Ez az utolsó utáni esély arra, hogy nagyobb arcvesztés nélkül ki lehessen állni ebből a pofonból. Az európai politikai kultúrának fontos része az, hogy hagyni kell az ellenfélnek, hogy hogy levonulhasson a vereség után" – magyarázta Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Megbeszéljük című műsorban.

2024. január 26. Megbeszéljük-részlet (2024.01.26.) Lattmann Tamás
15:38
00:00

Az Észak-atlanti Szerződés 10. cikke úgy fogalmaz, hogy miután egy külső államot hivatalosan meghívnak, akkor a meghívott állam egyoldalú csatlakozással taggá válik – magyarázta Lattmann Tamás nemzetközi jogász. "Semmi szükség nincs arra, hogy a tagállamok bármit ratifikáljanak" – tette hozzá. 

Lattmann arra is emlékeztetett, hogy Finnországot és Svédországot, 2022. június 29-én a madridi NATO-csúcson hivatalosan is meghívták. Hozzátette, a konzenszuskényszeres meghívás alkalmával 100 százalékos egyetértésben szavaztak a tagállamok vezetői, köztük Orbán Viktor is. "Erről a magyar kormány nem beszél itthon, de ettől ez még tény. Ahogy nem mellesleg arról sem beszél, hogy 2022 nyarán már az európai csúcs garantálta Ukrajnának is a tagjelölt státuszt", szintén egyöntetűen – mondta a nemzetközi jogász.

Az, hogy a NATO megvárja-e udvariasan, hogy minden tagállam ratifikálhasson, az nem jogellenes, ugyanakkor jogilag nem szükséges – hangsúlyozta Lattmann.

Törökországot azért kellett mindenképpen megvárni, mert a NATO második legnagyobb haderejével rendelkező országáról van szó. A svédek azért mentek el a falig Erdogan követeléseinek teljesítésében, mert Törökország fontos geopolitikai és stratégiai tényező, ugyanez pedig nem mondható el Magyarországról – mondta a nemzetközi jogász.

Érdekes, hogy a magyar kormány pont akkor csuklóztatta a svédeket fél éven keresztül, amikor ők voltak sorosak az EU elnökségében. Valószínű ekkor a magyar kormány azt szerette volna elérni, hogy a svédek írják ki a 7-es cikkelyes eljárást lezárandó szavazást. Ugyanis ezen szavazáson négyötödös többség kell az eredményes lezáráshoz. Orbán Viktor ekkor úgy kalkulált, hogy megnyerné ezt a szavazást, ezért zsarolta a svédeket.

Ugyanakkor fontos lett volna, hogy ne szoruljunk be utolsónak a törökök mögé, ugyanis Erdogan nem lehet megkerülni, minket viszont meg lehet – mondta a nemzetközi jogász. Hozzátette, itt már csak arra lehet számítani, hogy Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozata szerint a szerződés ad a magyar parlamentnek időt arra, hogy ratifikálja a svéd csatlakozást. "Ez az utolsó utáni esély arra, hogy nagyobb arcvesztés nélkül ki lehessen állni ebből a pofonból. Az európai politikai kultúrának fontos része az, hogy hagyni kell az ellenfélnek, hogy hogy levonulhasson a vereség után" – magyarázta Lattmann.

Jelenleg a sors belga EU-elnökségnek kell mérlegelnie, hogy meglenne-e a négyötöd a 7-es cikkely szavazásán. A magyar soros vezetés valószínűleg rögtön kiírná ezt a szavazást, azt pedig nem szeretné az EU, hogy elbukjon a 7-es cikkely szavazása. Ugyanakkor Lattmann úgy látja, hogy mostanra a tagországokat annyira elvadította az ukrajnai háborúval kapcsolatos magyar külpolitika, hogy akár meg is lehetne a négyötödös többség Magyarország ellen.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Megbeszéljük/Interjú Lattmann Tamással
2024. január 26., péntek 16:45
Riporter: Bolgár György