Esti gyors

Lattmann: Vágyvezérelt gondolkodás, hogy milyen jó lenne elvenni Magyarország szavazati jogát

4/06/2024 20:54

| Szerző: Klubrádió

| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra

A napokban először a belga külügyminiszter, majd az osztrák külügyminisztérium sürgette a Magyarországgal szembeni hetes cikk szerinti eljárás magasabb fokozatra kapcsolását – Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint ez azonban betudható a választások előtti feszült hangulatnak. A konfliktusos magyar külpolitika alkalmas arra, hogy más szereplők azzal szemben határozzák meg magukat – mondta az Esti gyorsban.

2024. június 04. Esti gyors - részlet 2024.06.04. Lattmann Tamás

07:17

00:00

Az EU-nak nem szabadna megremegnie, amikor azzal szembesül, hogy Magyarország megsérti a jogállamisági normákat – nyilatkozta a Politico európai oldalának a minap Hadja Lahbib belga külügyminiszter, aki szerint a "végsőkig el kellene mennie" az EU-nak a 7. cikk szerinti bizalmatlansági eljárásban. Ez az a folyamat, amelynek az végeredménye elméletben Magyarország szavazati jogának felfüggesztése lehet. Lahbib – akinek nyilatkozata kevesebb mint egy hónappal előzi meg azt, hogy Magyarország átvegye az EU soros elnökségét Belgiumtól – úgy véli, hogyha végigviszik a mechanizmust, "akkor működnie kell", ha mégsem, akkor pedig a megreformálására van szükség.

Erre a nyilatkozatra támogatólag rácsatlakozott az osztrák külügyminisztérium is – amiről szintén a Politico számolt be.

A 7. cikk szerinti (vagy hetes cikkelyesként is hivatkozott) eljárást az EU politikai atombombájaként szokták emlegetni, hiszen az EU fő döntéshozó szervében az Európai Tanácsban veszítheti el a szavazati jogát az az ország, amelyik nem felel meg az Európai Unió alapszerződésében foglalt értékeknek. Ugyanakkor az eljárásnak rengeteg lépcsőfoka van, nem csoda ha Magyarországon egyre kevesebbszer kerül elő ennyire fenyegető szövegkörnyezetben, a velünk szembeni eljárás 2018 óta tart és még nem látni, mikor és hogyan zárul majd. Ilyen eljárást rajtunk kívül eddig csak Lengyelországgal szemben kezdeményeztek – még 2017-ben, annak azonban épp a múlt héten lett vége, annak ellenére, hogy a lengyel kormány számos aggály orvoslására eddig csak ígéretet tett.

EP-választási hét van, az egyre növekvő politikai feszültségnek tudhatóak be ezek a nyilatkozatok – véli Lattmann Tamás. A konfliktusos magyar külpolitika lehetőséget ad arra, hogy más országok szereplői ahhoz képest határozzák meg magukat – mondta a nemzetközi jogász az Esti gyorsban. Az a domináns álláspont, hogy a magyar kormány külpolitikai lépéseivel mindenki elégedetlen, népszerűséget hozhat, ha valaki azt hangoztatja, hogy be kellene keményíteni.

Lattmann szerint létezik egyfajta vágyvezérelt gondolkodás, hogy milyen jó lenne Magyarországot megfosztani a különböző szavazati jogaitól, de ilyen mondásoktól nem fog történni semmi.

Először az a gondolat is népszerű volt, hogy meg kellene akadályozni, hogy Magyarország betölthesse a soros elnökséget, de abban a pillanatban, amikor ennek a megvalósítása felmerült – hiszen arra lett volna lehetőség, hogy az elnökségek sorrendjét átvariálják –, kiderült, hogy egyik tagállam sem akarja elvinni a választások utáni fél évet – mondta Lattmann. 2024 második fele ugyanis az újonnan választott Európai Parlament és az új Európai Bizottság felállásával fog eltelni, politikailag érdektelen időszak következik. Bár a közvélemény számára úgy tűnhet, hogy az elnökségi időszakok főleg az országimázs építéséről szólnak, azért ezeket a fél éves periódusokat a tagállamok ki szokták használni arra, hogy a jogalkotási folyamatok kedvező menedzseléséért cserébe különböző politikai szívességeket zsebeljenek be – magyarázta a jogász. Senki nem akar elcserélni egy potenciálisan gyümölcsöző félévet egy üresjáratra – tette hozzá.

Valószínű tehát, hogy a belga és osztrák nyilatkozatok után nem kap majd lángra a téma – értékelt Lattmann.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Esti gyors/interjú Lattmann Tamással
2024. június 4., péntek 18:14
Riporter: Szénási Sándor