Lehet, hogy Orbán túl messzire ment
22/05/2020 07:40
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Tekintélyes a gazdasági növekedés, de oda a szabadság. Orbán Viktor egy évtized alatt olyasmit tett, ami átalakíthatja a társadalmat, túléli őt és rendszerét. Nemzetközi lapszemle.
Miként változtatta meg Magyarországot Orbán Viktor hatalmon töltött elmúlt évtizede? – erről közöl terjedelmes cikket a brit Financial Times, Valerie Hopkins délkelet-európai tudósító tollából. Az áttekintés szerint a magyar kormány fokozta az azokra gyakorolt nyomást, akik nem alkalmazkodnak az ő világlátásához. Példaként említi a Soros György által létrehozott Közép-európai Egyetem, a CEU elüldözését, a hajléktalanság törvényen kívül helyezését, illetve a színházak fölötti szorosabb ellenőrzést.
Amikor hatalomra került, stabilitást ígért
Amikor Orbán átvette a hatalmat, az ország fájdalmas megszorítások közepette élt, és a többség akkor úgy vélte, jobb volt a kommunizmus alatt. Orbán döntő győzelme előtt egyenruhás szélsőjobboldali milicisták masíroztak szerte az országban, riadalmat keltve a polgárokban, akik nagyobb biztonságot reméltek az EU-csatlakozástól. Orbán stabilitást ígért. Ő most Angela Merkel után a leghosszabb ideje hivatalban levő uniós vezető. Magyarország az egyik legnagyobb arányú gazdasági növekedési rátát mutatta fel az EU-ban, és a munkanélküliség alacsony szintre süllyedt – mindez a mostani világjárvány előtti helyzetre vonatkozik. Ugyanakkor a jogállamiság és a sajtószabadság annyira a mélybe zuhant, hogy a független Freedom House már nem tekinti Magyarországot a szabad országok közé tartozónak. Az elmúlt évtized változásai lerakták az alapjait az olyan, még inkább messzire nyúló örökségnek, amely gyökerestül alakítja át a társadalmat, és túlélheti Orbánt és politikai rendszerét.
Mindent a kezébe akar venni
A cikk kiemeli a miniszterelnök 2018 júliusi programadó beszédét, amelyben megfogalmazta a politikán túlnyúló kulturális korszak megalkotásának az igényét. A Financial Times megszólaltatja Bíró-Nagy Andrást, a Policy Solutions elnevezésű független elemző műhely igazgatóját, aki szerint Orbánék a magyar élet összes aspektusát kézbe akarják venni, és ezzel alighanem túlságosan messzire mentek. Ő az egészségügy állapotát, és a nagy egyenlőtlenségeket tartja a kormány leggyengébb pontjainak, és úgy véli, ez sürgős kihívást jelent a miniszterelnök számára, akinek eddig soha nem kellett szembenéznie gazdasági válsággal.
Jogállamban, demokráciában nincs ilyen
A cikk szerint a kormányon levők stratégiájának része az ellenségek kreálása és ellenfelek démonizálása. Krekó Péter, a Political Capital agytröszt vezetője azt tartja az évtized legnagyobb tanulságának a mindennapi élet szempontjából, hogy az élet egyik pillanatról a másikra meg tud változni, például politikai okokból elvesztheted az állásodat, ami nem jellemző a jogállamiságot érvényesítő, megszilárdult demokráciákban.
Valamelyest javult a menedékkérők helyzete, de a később érkezőké romlott
Magyarország megszigorítja a menekültügyi szabályozást, miközben bezárja a tranzitzónákat – jelenti a londoni székhelyű Reuters hírügynökség. A beszámolóból, amelyet a New York Times is átvett, kitűnik, hogy a menedékkérelmet benyújtani szándékozók határmenti tranzitzónákban való őrizetét jogellenesnek minősítette az Európai Bíróság, ezért a budapesti kormány úgy döntött, hogy ezeket a létesítményeket felszámolja. Ugyanakkor viszont az eddiginél is nehezebbé teszi a menekült jogállás megszerzését, mert arra irányuló kérelmet a jövőben csak a környező országokban működő magyar konzulátusokon lehet beadni. Zádori Zsolt, a Helsinki Bizottság szóvivője a Reutersnek azt mondta: a genfi egyezmények megsértésének számít, ha a menedék iránti kérelmet úgy utasítják el, hogy nem is teszik lehetővé az ország területére való eljutást. Az eddig őrizetben tartott, háromszáz menedékkérőnek tehát most javult ugyan a helyzete, de az esetleges későbbi kérelmezőké jelentősen romlott – tette hozzá. Kovács Zoltán, a magyar kormány külföldi kommunikációért felelős illetékese azonban másként értelmezi a genfi egyezményeket, mondván, azok alapján az első biztonságosnak minősülő országban lehet benyújtani menedékkérelmet, az illegális migránsnak nincs joga válogatni a kiszemelt országok között. Márpedig Magyarországot csupa biztonságos ország veszi körül – érvelt Kovács.
A Russia Today elnevezésű, angol nyelvű orosz állami hírportál ugyanerről szóló cikke emlékeztet arra: a luxembourgi székhelyű uniós bíróság annak nyomán marasztalta el Magyarországot, hogy a magyar hatóságok két iráni és két afgán menedékkérőnek elutasították a kérelmét, és vissza akarták őket toloncolni Szerbiába, de Belgrád nem volt hajlandó visszavenni őket. A Russia Today arra is felhívja a figyelmet, hogy Budapest eredetileg azt hangoztatta, hogy nem fogadja el az Európai Bíróság döntését, ez változott most meg olyan értelemben, hogy nem ért ugyan egyet, de eleget tesz az ítéletben foglaltaknak.
Egyelőre nem kap támogatást a DK
A magyar Állami Számvevőszék pénzügyi elszámolási szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Demokratikus Koalíció nevű, baloldali ellenzéki párt állami támogatását – az AP amerikai hírügynökség erről szóló hírét a New York Times mellett a Washington Post is átvette. A beszámoló kitér arra, hogy az eljáró hatóság a DK szerint elfogult, és hogy a számvevőszéket a Fidesz egyik volt parlamenti képviselője vezeti.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI.
2020.05.22. 06:00
Szerző: Kárpáti János
