Liberalizmus a vásznon – 13. epizód

Az események marasztaltak minket tovább természetesen. A 19. század közepén, az egymást érő, egymást életre hívó forradalmak, majd harcok Európa rengeteg országában alapvető változásokat hoztak. Persze nem mindenhol a vágyott módon és irányba.

A hazánk történetében is nagy volumenű eseménysor, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc már a lezajlása után néhány évvel megihlette az írókat, a mozgókép megjelenésével, pedig a filmeseket is időről időre alkotásra ösztönzi. A történelmi esemény súlya mellett a drámai fordulatok, és a korszak hamar ikonikussá érő vélemény vezérei is remek kiindulási pontot adtak az alkotóknak. Jókai Mór idevágó művei után A Hídembert vettük górcső alá szériánkban.

A 13. részben folytattuk a film és a reformkor vizsgálatát.

Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa rámutatott arra, hogy az események miként formálták a liberalizmus eszméjét; illetve, hogy ebben milyen szerepet játszottak az értelmiségi körök. Kiemelte, az elemzésre került film például remekül ábrázolja az országgyűlés működését, illetve megemlítette azt a színházi jelenetet, amely a Széchenyi-Kossuth ellentétet ábrázolja finoman. A színház páholyában már helyet foglalt Széchenyi István, mikor Kossuth Lajos belép a földszinti nézőtérre feleségével, és az értelmiségi fiatalok tapsban törnek ki. Széchenyi először találkozott ilyen húsbavágóan azzal, hogy Kossuth támogatottsága – akkor legalábbis – nagyobb. Persze a változásra váró fővárosi, elsősorban jogászok motiváltabbak voltak Kossuth szenvedélyesen megfogalmazott cikkeitől, mint Széchenyi visszafogott, továbbra is sokakat kizáró liberalizmus eszméjétől.

A következő adásban történész-politológus vendégünkkel maradunk a 19. század közepi Magyarországon, és tovább beszélgetünk a korszak meghatározó alakjairól, valamint a liberalizmus alakulására ható tetteikről.