Liberalizmus a vásznon – 20. epizód

Az említett koprodukciós film valóban csak ugródeszkaként szolgált a legutóbbi adásban. Sőt, míg a múlt heti adásban az alkotás cselekményének bemutatásán keresztül a korszakra és a helyszínre jellemző liberális nézeteket ismertette Paár Ádám történész-politológus, most nem tértünk ki a filmre. Az Altamira felfedezése című történelmi dráma eleget tett a műsor kívánalmainak, bevezetett minket a 19. század közepi spanyol mindennapokba, ahol az erőteljes vallásos érzület és az akkor még újdonságnak számító, és kevesek által elfogadott evolúció elmélete feszült egymásnak. Az eltérő világnézeteknek ugyanis még a barlangrajzok eredetével kapcsolatban is komoly jelentősége van a filmben.

A darwinizmusnak sok akadályon kellett átküzdenie magát, és ebből csupán egy volt a katolikus egyház, és egy másik, amely jobbára az előzőből fakadt, a széleskörű társadalmi elutasítás. Az előző héten ott hagytuk félbe a beszélgetést Paár Ádámmal, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársával, hogy egy további nehézségre, a szociáldarwinizmus megjelenésére is rámutatott. A torz eszmét a szándékosan vagy éppen tudatlanságból félremagyarázók hívták életre. Hogy ez miként mutatta meg magát a valóságban, ezzel folytattuk az elemzést a 20. részben.

A műsorból kiderült, hogy mindkét szélsőséges politikai tömörülés meglátta benne azt a lehetőséget, amely legitimálja nézeteket. Ahogy Lenin is a szociáldarwinizmus hirdetésével és „alkalmazásával” érezte elérhetőnek a mind nagyobb befolyás megszerzését, úgy a formálódó szélső jobboldali pártok is a magukénak vallották az eszmét, ezzel zöld utat adva saját maguknak a fajelmélet pontosítására, majd gyakorlati kivitelezésére.

Az interjúban Paár Ádám elmondta, a darwinizmus társadalomra kiterjesztett formája a világ több pontján felütötte a fejét. Például az Egyesült Államokban, ahol ezzel jutottak el a rabszolgaságig, és persze az őslakosok jogainak fokozatos elvételén keresztül a rezervátumokba zárásig.

Eszmetörténeti utazásunk a következő héten folytatódik. Megnézzük közelebbről, hogy milyen formában mutatta meg magát a szociáldarwinizmus a későbbiekben. Közvetett eredményeiről, hatásairól is beszélünk még, amelyek egészen a második világháborúig vezettek. Paár Ádám, történész-politológus vendégünkkel ennek kapcsán 20. századi nyelvpolitikai jelenségekre is kitérünk, mielőtt visszakanyarodnánk az Altamira felfedezéséhez.