Liberalizmus a vásznon – 19. epizód
14/01/2024 18:00
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
Akkoriban még kevés bizonyíték volt az evolúcióra, nem sokan hittek az elméletben. Akik viszont igen, sok esetben önös érdekeik miatt tették. Kiterjesztették ugyanis az evolúció elméletet a társadalom működésére is.
A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában a 19. század közepi Spanyolországról, és az akkor éppen formálódó liberalizmusról beszélgettünk az Altamira felfedezése című film kapcsán.
Filmes történelmi műsorunkban az izmusok vizsgálatának az első szériájánál tartunk. A liberalizmus kialakulását, fejlődését követjük nyomon különböző filmeken keresztül. Az előző héten Paár Ádám történész-politológus már ismertette az Altamira felfedezése című történelmi film cselekményét. A beszélgetésből kiderült, hogy milyen politikai és társadalmi viszonyok uralkodtak az 1860-as években, Spanyolországban. A 19. epizódban a történet személyes oldalát is megismertük, valamint a filmbéli jelen időhöz képest megvizsgáltuk az előzményeket is, hogy láthatóvá váljon, milyen események hívták életre a maihoz már igen hasonló liberalizmust.
Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa egészen a 19. század elejére vitte vissza a hallgatókat, és az ország Napóleonnal kapcsolatos viszonyát is bemutatta.
Amíg időrendben eljutunk a nevezetes barlang felfedezéséig, Spanyolország még letud egy igencsak eseménydús félszázadot. Polgárháborúk, sztrájkok, felkelések, és azok leverései követik egymást, szinte szünet nélkül.
1820-tól 1823-ig jött némi nyugalom, az úgynevezett három liberális év. Az Altamira felfedezésekor már túl vannak a spanyolok több olyan intézkedésen, amely a mai liberalizmus eszméjét idézi, és persze ezek ellenkezőjén is, hiszen a folytonos változás eredményeként az abszolutizmus csapott össze a liberalizmussal.
Egy ilyen időszakban a barlang meglelése csak további feszültségeket szült. A vallástól nem elválasztott állam képviselői ugyanis nem fogadták el, hogy a barlangban talált rajzok régebbiek, mint hitük szerint az isteni világteremtés.
Ráadásul addigra Darwin is előállt, akkor még képtelennek, sőt bűnösnek tekintett elméletével, amely további megosztottságot jelentett Spanyolhonban.
Paár Ádám történész-politológus elmondta, hogy mivel akkoriban még kevés bizonyíték volt az evolúcióra, valóban nem sokan hittek az elméletben. Akik viszont igen, sok esetben önös érdekeik miatt tették. Kiterjesztették ugyanis az evolúció elméletet a társadalom működésére is.
A szociáldarwinizmus hatásait, használóit, mondhatni kihasználóit is sorra vesszük a következő adásban. Az eltorzított eszme eredményeit megtaláljuk a korabeli Egyesült Államokban is, ahova ezért egy rövid kitérőt teszünk, majd folytatjuk a spanyolországi liberalizmus vizsgálatát Paár Ádám, történész-politológus vendégünkkel.
2023. január 6. szombat 13:30
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes
