Liberalizmus a vásznon – 27. epizód
10/03/2024 13:50
| Szerző: Timár Ágnes
A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában maradtunk még a dualizmus korában, és folytattuk A napfény íze című film elemzését, amelyet sorozatunk előző epizódjában kezdtünk el, miután heteken keresztül ismerkedtünk a 19. század végi Európa társadalmi és politikai felépítésével.
Bár dramaturgiailag az első generáció központi figurájának Ignác, az idősebb fiú számít, a film, és Paár Ádám, történész-politológus is nagy hangsúlyt fektetett az előzménytörténetre, vagyis a felmenőkre. A legidősebb Sonnenschein, akit megismertünk, Manó, vagyis Emánuel volt, aki valahonnan Észak-Magyarországról érkezik Budapestre zsebében a megélhetése zálogával, egy gyógynövény főzet receptjével. A motívum azért is fontos, mert egyrészt rámutat a zsidók akkori megítélésére a monarchiában, nevezetesen, hogy pozitív többletnek tekintették őket a tudásukkal, képességeikkel és persze asszimilálódási szándékukkal.
Másrészt a film elején a rövid felvezető rámutat, hogy Emánuel az a tipikus alapítóatya, akinek fenti tulajdonságai révén is kialakult a dualizmus kori zsidó polgárság, mondta el a történész. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szabad költözés jogát 1840-ig nem kapták meg a zsidók, így nem költözhettek például a fővárosba. Hőseink erről a korlátozásról már lemaradtak, de az élet „kárpótolja” őket a későbbi évtizedekben.
Sonnenscheinék már nyithatnak boltot és tehetős kereskedőként Manó már iskoláztathatja a fiait. Paár Ádám elmondta, hogy bár valóban szabadon választhattak iskolát, és jogász, illetve orvos vált belőlük, a többségi társadalom másképp kezeli őket, még ha a film erre nem tér is ki ebben a korszakban.
Ignác csupán apróságokban szakad el az apja képviselte hagyományoktól. Feleségül veszi azt, akit szeret, az első unokatestvérét. Valamint testvérével, és későbbi feleségével együtt megváltoztatják nevüket Sorsra, amely döntésük oka nem a vallás elhagyása, csupán a hatékonyabb beolvadás a társadalomba. Ignác esetében ez olyannyira így van, hogy ő az Osztrák-Magyar Monarchiát tekinti a hazájának, derült ki a 27. epizódból.
Az államszövetség a 19. század végén már egy soknemzetiségű terület volt, ahol az egyes foglalkozások bizonyos nemzetiségekhez, illetve származásokhoz kötődtek, mondta el Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.
Habár a beszélgetés végére átkanyarodtunk a második világháború utáni Magyarország történetére, és belepillantottunk a család harmadik generációjának a világába is, a következő adásban visszatérünk a dualizmus korához, és onnan haladunk tovább Paár Ádám történésszel, hogy Szabó István A napfény íze című drámáján keresztül megvizsgáljuk a korabeli liberalizmust. Továbbá a történet második és harmadik generációjának nézeteiről, a külső eseményekre adott válaszairól beszélgetünk majd.
2024. március 9. szombat 13:30
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes
