„Ki
Hangosfilm - Mozgóképizmus

Liberalizmus a vásznon – 41. epizód

14/07/2024 15:49

| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió

A Hangosfilm – Mozgóképizmus legutóbbi adásában folytattuk történelmi utazásunkat Indiában, a Gandhi című életrajzi drámát használva iránytűként. Paár Ádám történész-politológus segítségével megvizsgáltuk az ázsiai ország 20. század eleji válaszát a szocializmusra; utánajártunk, hogy miből ered Gandhi erőszakmentességet hirdető politikája; és, hogy a nézeteiben végbement változást mi idézte elő.

2024. július 13. Hangosfilm - Mozgóképizmus (2024. július 13., szombat 13:30)
25:22
00:00
Műsorvezetők: Timár Ágnes Szerkesztők: Timár Ágnes
Két hét szünet után folytattuk a beszélgetést az Ázsiai ország átalakulásáról, amely változás nem véletlenül esik egybe Gandhi feltűnésével.

A friss diplomás jogász, mikor visszatér hazájába, szembesül a társadalmat sújtó állapotokkal. Elszántan keresni kezdi a megoldást. Erőszakmentes harcában segítői is akadnak.

Paár Ádám történész-politológus korábban elmondta, hogy Nagy-Britannia a 20. század első éveire több gyárat épített és üzemeltetett a gyarmati Indiában, amely egy ellentmondásos helyzetet alakított ki. A helyiek elveszítették a kézműiparból származó megélhetésüket, hiszen az üzemek futószalagjain gyorsabban készültek a hasonló termékek, amelyeket sokszor olcsóbban is tudtak árusítani. Aki a jelenség hatására többé nem tudott a megélhetéséhez elegendő árut előállítani kézzel, az munkát vállalt az említett gyárakban.

A britek a maguk alakította helyzettel visszaélve, alacsony fizetésért dolgoztatták az indiaiakat. Ehhez már csak bónuszként jött az a felgyorsult tempó, amelyet a gyárak diktáltak, és amely nem volt kompatibilis a helyiek korábbi életének ritmusával.

Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a 41. részben kifejtette, hogy az anyagilag és lelkileg is kizsigerelt helyiek egyfajta vallásként tekintettek a szocializmusra.

A beszélgetésből kiderült, hogy Gandhit meglepte az a rasszizmus, amivel Indiában találkozott, hiszen ő úriemberként úriemberek között mozgott Angliában, és nem tapasztalt más bánásmódot. Hazájában ugyanakkor volt, hogy nem engedték fel a vonatra.

Ez volt az első pofon, ami előhívta belőle a gyarmatosítók iránti ellenérzést. Majd ennek gyakorlati oka is lett. A gyárak működésének következménye komolyabb tettekre sarkalta. Ekkor ismerte meg a világ olyannak, amilyennek a ma embere is emlékszik rá. Vékony, magára tekert textilben jelent meg polgári engedetlenséget hirdető rendezvényein, felhívva a figyelmet a házi kézművességhez, és általában a gyökerekhez való visszatérésre.

Elszántságát többszöri éhségsztrájkkal bizonyította.

Hangosfilm - Mozgóképizmus
2024. július 13. szombat 13:30
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes