Liberalizmus a vásznon – 5. rész
8/10/2023 09:11
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A Hangosfilm – Mozgóképizmus szombati adásában folytattuk Paár Ádámmal sorozatunkat a liberalizmus eszméjének kialakulását és fejlődését bemutató filmekről.
Mivel a liberalizmus a 18. századi megjelenéséhez képest szinte teljesen megváltozott, politológus vendégünk az első adásban elmagyarázta, milyen volt az eszme akkoriban. A következő epizódokban több filmen keresztül illusztráltuk ezt. Szóba került A hercegnő, A méla Tempefői, illetve a Jefferson Párizsban című dráma. A korszak fontosabb eseményeit és kiemelkedő alakjait bemutató alkotásokat időrendben vizsgáljuk, hogy látható legyen, hogyan változott az emberek elvárása, tudatossága, és valamelyest ezáltal maga a liberalizmus is. Az előző adásban már beszéltünk a hazaszeretet kapcsán Németországról.
Ezért most – kicsit előre szaladva az időben – megnéztük a németek jelenkori liberalizmusát. Beszéltünk a Berlin Station című sorozatról és megemlítettük a Tár című drámát is, amelyek mind rámutatnak arra, hogy ma a világban liberalizmus központja Berlin. Arra kerestünk választ, hogy lehet-e sok egy eszméből, vagy elindulhat-e rossz irányba, és hogy a németek liberalizmusa vajon mennyire mondható egy minden állampolgár által elvárt, vagy legalábbis elfogadott eszménynek, vagy az egyre inkább elharapódzó szabadságvágy esetleg egyre többeket fog zavarni, és negatív következményei lehetnek.
A jelenkori kitérő után visszatértünk ahhoz a liberalizmushoz, amely még csak alakulóban volt. Visszakanyarodunk a 19. század elejéig, ahol időben tartottunk, és egy a sorozatban eddig nem vizsgált kontinensre, Dél-Amerikába, pontosabban Kolumbiába látogattunk.
Simon Bolívar életéről több alkotás is szól, mi a 2019-es mini-sorozattal foglalkoztunk. És ennek kapcsán a latin-amerikai sorozatkultúrát vizsgáltuk Paár Ádám történész-politológussal. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa elmondta, a kontinensen szinte általános, hogy minden nemzet elkészíti a maga alapítóatyjának a történetét filmen és vagy sorozat formában. Sőt, tette hozzá, jellemzően az utóbbi vezet mennyiségre. Paár Ádám mesélt az ott élők filmes és sorozat kultúrájáról. Arról a megszokott jelenségről, hogy sokszor dickensi mélységű regényeket dolgoznak fel kosztümös szappanoperákban. Abban egyetértettünk, hogy mindegy a kiindulási pont, ha a megvalósítás nem nyeri el a nézők tetszését, akkor nem valósul meg az a fajta edukáció, amelyet korábban a rádió, ma a tévé segítségével juttatnak el a népnek. Mert ha a forma számunkra nem is annyira kompatibilis, a kolumbiai vagy venezuelai nézők értékelik a nagy érzéseket, gesztusokat, amelynek receptjét már jó ideje használják a filmesek.
Paár Ádám elmondta, hogy a Rabszolgasors című teleregény, a korszak más adaptációihoz hasonlóan az adott korszakkal vont párhuzamit, és a sorok között olvastatta a nézőket. Ugyanakkor elismerte a politológus, hogy bár annak idején, amikor adták a tévében az említett sorozatot, valóban kiürültek az utcák, de ma már természetesen poros a sorozat. Talán még a készítők, és az országuk lakossága is így véli mostanra, feltételezte.
A következő adásban Paár Ádám történész-politológus segítségével tovább vizsgáljuk a 19. század eleji Dél-Amerikát, és annak 20. századi sorozatait, filmkultúráját, illetve ezen keresztül a fokozatosan átalakuló a liberalizmus eszméjét.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023. október 7., szombat 13:30
Műsorvezető: Timár Ágnes
