Ligeti: Vajon miért éri meg Mészárosék 5500 milliárdos autópálya-szerződése?

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az Esti gyorsban elmondta: az a két ügy, amelyben a napokban a Kúria előtt is sikert értek el – minden bírósági fórumot kimerített az állam, mindenhol veszített –, Mészáros Lőrinchez kötődik. 5520 milliárdról van szó, ebből 20 a szállodafejlesztések, az 5500 az autópálya-koncesszió ügye.

Nem tudni, mit vártak a Hunguest Hotelstől – amely egyébként dolgozói jelentős részét elküldte a járvány alatt – a támogatásért, és ha voltak elvárások, azokat betartotta-e a cég. Elvileg arra kapták a támogatást a szektorban, hogy túléljék a koronavírus okozta válságot, és ilyen más országokban is volt. Azonban politikai preferenciák megjelentek a pénzosztásban: a legdurvábban padlóra kerülő turisztikai szolgáltatók Budapesten működtek, de budapesti szolgáltató jóformán egy fillért nem kapott. Hogy ez mennyiben köszönhető a 2019-es választáson a fővárosban született ellenzéki győzelemnek, az már nem derül ki – jegyezte meg Ligeti. A nagy pénzek, a 200 milliárd forintnyi támogatás kétharmada a top 1 százalékhoz került, ahol Mészáros és hozzá hasonló, állami pénzekkel kitömött szereplők találhatók. A kedvezményezettek között tehát aránytalanul szerepeltek a hatalomnak kedves figurák, ők hasították ki maguknak a legnagyobb szeletet a tortából – foglalta össze.

A másik ügyben pedig december 13-án ki kellene, hogy adják nekik a Nemzeti Koncessziós Irodától a 35 évre odaítélt autópálya-koncesszió háttérszámításait. (A koncessziós kiírásért felelős Nemzeti Koncessziós Irodát (NKI) felügyelő Kabinetirodát Rogán Antal miniszter vezeti.) Ligeti Miklós elmondta, ez korábbi per, ezt is három fokon kellett megnyerni. Adtak több lehetőséget a hatalomnak, hogy kiadja, ami a nyilvánosságra tartozik, nem élt vele. December 13-a egyrészt Luca napja, másrészt akkor tartja alakuló ülését a kormány által életre hívott Korrupcióellenes Munkacsoport (amelyben egyébként ők is ott lesznek). Vajon mit szól majd az Európai Bizottság, ha nem érkeznek meg ezek az adatok, és pont akkor lesznek kénytelenek feljelentést tenni vagy végrehajtást kezdeményezni a koncessziós iroda ellen, amikor a kormány éppen a legnagyobb hevülettel próbálja bizonyítani elkötelezettségét a visszaélésekkel szemben? – tette fel a kérdést. Ennél szebben ez a napra másfél éve tartó per nem is érhetne véget – fűzte hozzá.

Részletezte: az 5500 milliárdos összeg (amely több, mint az EU-tól a helyreállítási alapból várt pénz) úgy jön ki, hogy sztrádakilométerenként évi nettó 100 milliót kap a két koncesszor az üzemeltetésért. Ez tuti bevétel, semmilyen kockázatot nem vállal, akivel szerződnek – ez esetben a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevéhez köthető magántőkealap – mert egy valódi koncesszió esetén az üzemeltető vagy sikeres lesz, vagy nem. Ez viszont inkább egy klasszikus közbeszerzésre, állami szerződésre hasonlít, hiszen mindenképpen jár a nyertesnek a 100 millió kilométerenként. Csak az állam kockáztat, hogy vajon lesz-e akkora forgalom, amiből ezeket a hasznokat beszedi.

Egy 43 oldalas iratból derül ki, hogy elvileg miért érné meg az adófizetőknek ezt az összeget 35 évre kifizetni a két kormányközeli szereplőnek, ebből pedig egyelőre csak egy olyan verziót láthattak, amelyben 40 oldal feketével volt kisatírozva – ismertette a szakértő.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd