Ma szavaz a Bundestag a magyar reformígéretekről
10/11/2022 08:37
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Ne dőljenek be Orbán ígéreteinek, mert csak becsapja magukat! - hívják fel az Európai Unió figyelmét a magyarországi korrupcióellenes civil szervezetek. Németországban a kormánykoalíció szintén erre a lehetséges kimenetelre hívja fel a kancellár figyelmét. Nem bizonyított, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek egy része végül a maffiánál kötött volna ki: totális félreértés? Hogyan küzd a magyar jegybank az inflációval? Nemzetközi lapszemle.
A Nasdaq elemzése szerint a magyar infláció, ami meghaladja a 21 százalékot, hosszú időre nyomás alá helyezi a magyar gazdaságot, és az infláció is még tovább emelkedik. A makacs infláció kezelése a Magyar Nemzeti Bank számára kihívást jelent. Szeptemberben bejelentette, hogy véget vet a kamatemelési ciklusnak érzékelve a forint súlyos értékvesztését, de az élelmiszerárak már 40 százalékkal, a tojás és a kenyér ára pedig 90 százalékkal növekedett egy év alatt, a lakossági energiaárak 64,4százalékkal kerülnek többe. Az MNB azt ígéri, mindent megtesz az infláció megfékezéséért.
Ne dőljenek be Orbán ígéreteinek, mert csak becsapja magukat! - hívják fel az Európai Unió figyelmét a magyarországi korrupcióellenes civil szervezetek, mivel a magyar jogállami normasértéseket már sokszor elmulasztották szankcionálni, és most is úgy néz ki, a reformígéretekért cserébe nem vonják meg Orbánéktól az uniós forrásokat – írja a Politico. A szakértők a "reformokat" nem tartják sem megfelelőnek, sem elegendőnek ahhoz, hogy megállítsák a korrupciót és a demokrácia felszámolását.
Csalódottak, mert mintha Brüsszel feladta volna ezt az egyedülálló lehetőséget a változtatás kikényszerítéséhez. A K-Monitor igazgatója, Léderer Sándor ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy miután a korrupció olyan mélyen beágyazódott a rendszerbe, elég nehéz elképzelni, hogy a politika ezen szintjén bárki képes lenne komolyan felvenni a harcot a korrupcióval. A civilszervezetek közös álláspontja szerint a reformok előkészítésekor a kormány arra különösen vigyázott, hogy az illiberális rendszert alapjaiban ne rendítse meg. Brüsszel fejére olvasták, hogy korábban nem tett lépéseket a Versenyhivatal és az Állami Számvevőszék működésének helyreigazítására.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke megjegyezte, hogy független igazságszolgáltatás nélkül semmilyen korrupcióellenes intézkedés nem lehet hatékony, és hogy egyik napról a másikra nem fogják biztosítani az intézmények függetlenségét azok, akik maguk döntötték be a rendszert. Az Európai Bizottság pedig emailben üzente meg, hogy a jogállamiság helyreállítására vonatkozó tételeket egyenként nem minősíti. November 19-e után ad átfogó választ a reformok megítéléséről.
A német kormánykoalíció arra kérte Olaf Scholz kancellárt, hogy csak akkor egyezzen bele a támogatások odaítélésébe, ha a magyar kormány bizonyítani tudja, hogy tényleg komolyan veszi a demokrácia visszaépítését. Az SPD, a Zöldek és a Szabad Demokraták Pártja a Bundestagban igyekeztek meggyőzni erről a kancellárt, javaslatot nyújtottak be a törvényhozáshoz, amiről ma fognak szavazni.
Az indítvány szerint, amelyet Politico mutat be, komoly aggályok merültek fel a magyar kormány politikai szándékait illetően, és hogy a tervezett reformok csak papíron léteznek majd, de nem fogják valóra váltani őket. Szinte semmi kétség afelől, hogy az indítványt hamarosan megszavazzák, amit minden bizonnyal nem hagy és nem is hagyhat figyelmen kívül a kancellár, hisz saját kormányának pártjai kezdeményezik. Ezenfelül az Európai Bizottságot is felszólítják arra, hogy győzödjön meg arról, hogy a reformígéretek teljes mértékben kezelni képesek a jogállami normasértéseket és hiánytalanul megfelelnek az uniós feltételeknek.
A támogatásokon nemcsak a 7,5 milliárd eurós hétéves költségvetési, hanem a Covid-féle helyreállításai alapok pénzeit együttesen értik. Eddigi információk szerint a minősített többséget igénylő európai tanácsi döntés tekintetében elég komolyan elszánt Hollandia, Belgium, Írország, és ha Németország hasonlóan kritikusan állna hozzá, akkor valóban meg lehetne vonni a támogatásokat Magyarországtól. A cikk emlékeztet, hogy októberben Orbán Scholznál járt, hogy érdekeit érvényesítse nála.
Németország, Csehország, Dánia, és Magyarország is tagadja, hogy tudnának arról, hogy az Ukrajnának juttatott nyugati fegyverek fegyvercsempészeknél landolt volna, írja Ukrainan News. A cseh rendőrség sajtószolgálata tagadta, hogy tudomása lenne erről, ahogy a magyar hatóság is, amely az ukrajnai háború ellenére sem vezetett be magasabb biztonsági fokozatot.
Németország szerint az állításnak köze sincs a valósághoz. A finn hatóságoknak jutott először a tudomására a fegyvercsempészet, ugyanakkor úgy tudni, hogy az illegális fegyverek végül a finn maffiánál kötöttek ki. Azonban később a finn nyomozóhatóság maga ismerte be, hogy nem igaz az Ukrajnából szerzett értesülés, és valami totális félreértésről van szó.