Magyar festőnő az iszlám köztársaságból
21/05/2019 12:23
| Szerző: Klubrádió
Bár Iránról egészen más kép alakulhatott ki a nyugati közönségben, a szigorú, a nők jogait korlátozó iszlám köztársaságban a társadalom nagyon jól fogadja a női alkotókat, nagyon sok a tehetséges elismert női képzőművész – többek közt erről beszélt Varga Sinai Gizella Iránban élő festő. Az évtizedekkel ezelőtt a perzsa kultúra vonzásába került művész össze tudja hozni Omar Hajjámot és Ady Endrét, Ernst Fuchsot és a perzsa mítoszok világát.
Saját hivatása kapcsán hangsúlyozta, Iránban ma már nagyon jól fogadja a társadalom a női művészeket, ezt mutatja az is, hogy a művészeti egyetemre járó hallgatók 60 százalékát alkotják. Ráadásul a lakosságát tekintve rendkívül fiatal országról van szó, az új generációk pedig dolgozni szeretnének, előrejutni, minden bizonnyal ennek is betudható, hogy nagyon sok a színvonalas alkotó, akik közül jó néhányan már igen jól futnak az aukciókon. Neki is két lánya van, mindkettő művész, az egyik szobrász, a másik színházi díszlettervező és rendező.
Mintha hazakerült volna
Varga Sinai Gizella a 60-as években disszidált Magyarországról, majd Bécsben járt festészeti akadémiára aztán filmrendező perzsa férjével, Khosrow Sinaijal elköltöztek Teheránba.
Bár eleinte jól érezte magát Ausztriában, egy idő után úgy érezte, az ottani emberek kedvessége máz, és nagyon mások, mint a magyarok, Iránban azonban az első pillanattól úgy érezte magát, mintha hazakerült volna. Azt tapasztalta, hogy az emberek kedvesek, barátságosak, kicsit néha linkek, mint a magyarok, és egyáltalán könnyebben megérti magát velük.
Mint a fecske
Abban az időben – még az 1979-es iszlám forradalom, és a hamarosan kitört iraki-iráni háború előtti világi érában – élénk képzőművészeti élet zajlott Iránban, sok iráni fiatal tanult külföldön, majd hozta haza a kinti hatásokat, a nyugati modernista, absztrakt stílusokat, akik aztán harcot vívtak a tradicionalistákkal.
Saját művészetére nagy hatással volt Egry József, az osztrák festő Ernst Fuchs, valamint Irán, a perzsa mitológia, történelem, kultúra, benne Omar Hajjám költő, matematikussal. Nagyon sokat utazott a közel-keleti államban, és jelenleg is járja a kisebb kontinensnyi országot. Ugyancsak meghatározó számára kelet és nyugat párhuzamainak ábrázolása, amely kapcsán saját identitását a fecskééhez hasonlította, amelynek délre kell mennie, aztán megint vissza. Tehát mindkét helyen, Magyarországon és Iránban is otthon és itthon van, amely érzés kapcsán egyik nagy kedvence, Ady Endre A föl-föl dobott kő című versét is idézte.
Élet és halál keleti szemmel
Képeivel nemzetközi sikert aratott, a világ számos pontján volt már kiállítása. Első feltűnést keltő festménye a Birkafőző, amelyet már Iránban készített huszonéves korában. Ez bekerült a párizsi Pompidou-központ gyűjteménye, aztán itthon is megjelentek művei, például az Omar Hajjám négysorosaihoz készített illusztrációi.
Egyik fontos képsorozata a Vak babák, amellyel a háborúra, a világ felfordulására reagált, és amire nagy hatással volt a születés és elmúlás folytonosságáról, az örök körforgásról szóló, a szorongó léleknek szerinte egyfajta megnyugvást adó keleti gondolkodás.
A Varga Sinai Gizellával készített interjú hangfelvételét a poszt elején kattinthatja!
2019. május 20., hétfő 19.00
műsorvezető: Szunyogh Szabolcs
