Magyar György: Az a legnagyobb baj, ha tudtak róla, de még nagyobb, ha nem tudtak
20/07/2021 14:20
| Szerző: Klubrádió/szg
Magyar György ügyvéd szerint ha igaz a hír, és a magyar kormány kötött Izraellel vagy a Pegasus-botrányban említett céggel megállapodást, akkor arról a kormányzati szerveknek tudniuk kell. Annál is inkább, mert az igazságügyi miniszter adja ki az engedélyt titkos adatgyűjtésre, ha nemzetbiztonsági kérdésről van szó. Nem tudni, mi a nagyobb baj, ha tudnak róla, vagy ha nem tudnak.
Magyar György ügyvédet kérdeztük arról, hogy szerinte kik és milyen törvényeket sértettek meg a napokban kirobbant megfigyelési botrányban.
Azt mondta: nem hiszi, hogy olyan fontos ember lenne, akit megfigyelnek. Azzal folytatta: egyelőre egyikünk se mondhatja egyértelműen, hogy igazak ezek az állítások. De amint bizonyítható, lehet következtetéseket levonni, gyanúsítani, lehet nemzetbiztonsági és büntetőjogi következménye az ügynek. Az viszont neki is gyanúsnak tűnik, hogy olyan országok állnak kapcsolatban ezzel az izraeli céggel, amelynek a belső berendezkedése, maradjunk annyiban, hogy aggályos. Közéjük kerülni nem a dicsőséglistára való.
Miért nem állnak a vizsgálat elé, ha nincs itt semmi látnivaló?
Úgy látja, ez kettéosztott társadalom két tudattal: van egy „megfertőzött” tudatállapot és egy józan tudatállapot. Előbbiből csak az következik, hogy ez mese és nem igaz. Ehhez hozzátesz a kormánypropaganda, az illetékesek megszólalása arról szól, hogy nincs itt semmi látnivaló. Az a legnagyobb jogállami sérelem, hogy összehívják a nemzetbiztonsági bizottságot, de a kormánypárti alelnök azt mondja, erre nincs szükség. Magyar György szerint ez hatalmas ellentmondás, mert ha nem voltak visszaélések, nem használtak kémprogramot magánemberek megfigyelésére, akkor állhatnának a vizsgálat elé. Pont ez a legnagyobb probléma szerinte, hogy nem hajlandók a vizsgálatra.
Varga Judit szerint „nem a politika felügyeli a szolgálatokat, hanem a nemzetbiztonsági bizottság”. Magyar György szerint ez vicc egy igazságügyi minisztertől, nem szabad keverni a kormányzati tevékenységet az ellenőrzési tevékenységgel. Utóbbi valóban a parlamenté, ha nem lenne kiüresítve, és a többség nem élne vissza a helyzetével úgy, hogy nem megy el az ülésekre. A kormányzati felelősség viszont az igazságügyi miniszter vállán nyugszik, neki óriási szerepe van a titkos információszerzésekben. A titkos adatgyűjtéseknek két típusát különböztetjük meg, mindkettő külső engedélyhez kötött. Az egyik a köztörvényes bűncselekményekhez kapcsolódik, ilyen esetben bíró adhat engedélyt például lehallgatásra, de ha az ország szuverenitásáról van szó, vagy bármilyen kémtevékenység vetődik fel, akkor viszont a miniszter adja ki az engedélyt titkos megfigyelésre (ahogy ki is adta igen sokszor), tehát neki tudnia kell, hogy érkezett-e engedélykérelem a szolgálatoktól és adott-e ki ő maga engedélyt.
Ha igaz a hír, és kötött a magyar kormány Izraellel vagy ezzel a céggel megállapodást, akkor arról a kormányzati szerveknek tudniuk kell. Nem tudni, mi a nagyobb baj, ha tudnak róla, vagy ha nem tudnak. A Btk. azt bünteti, ha valaki olyan megfigyelést végez, amelyre nem kapott meghatalmazást, túllépi a kereteket. Erről a szakhatóságnak és a vezetőjének tudnia kell. Egy jogállamban teljesen normális lenne, ha az ellenőrző bizottság (itt a nemzetbiztonsági) behívná az illetékes minisztereket: a külügyminisztert, a belügyminisztert (mert ők is felügyelnek egyes szakszolgálatokat), és az igazságügyi minisztert, aki kiadhatja az említett engedélyeket.
Volt titkosszolgálati ügyfelekkel beszélgetve úgy gondolja, hogy kijátsszák nagyon egyszerűen, nem látni a direkt kapcsolatot a magyar és az izraeli kormány között, mert közbeiktatnak valakit, aki viseli a felelősséget, a másik kettő pedig mosogatja a kezeit. A közbeiktatás eredményeként nem tudjuk bizonyítani, hogy volt-e egyeztetés, és ki szolgáltatott kinek, mert ez a harmadik szereplő, mint egy pajzs, beáll a rendszerbe.
Mindenre ráhúzható paragrafusok
„Mi jogászok berzenkedünk, mert a szakmánkat meggyalázzák, és szolgálólányként alkalmazzák a jogot” – fogalmazott Magyar György. Szerinte a jelenlegi hatalom jogszabályt alkot, a saját gyakorlatai mögé helyezi, és azt mondja, hogy innentől kezdve minden törvényes. Legalizálják azokat a tevékenységeket, amelyek ebbe a rendszerbe illeszkednek, de egy jogállamba semmiféleképpen nem férnek bele. A jog pedig nem erre van kitalálva, hanem a társadalmi viszonyok rendezésére és az állampolgárok védelmére a büntetőeljárásoknál.
Olyan gumijogszabályok születnek, hogy azokkal nagyon könnyű bárkire bármit ráfogni, akár azt is, hogy veszélyeztette az állam biztonságát. Ha alapos gyanú van, és ez alapján egy bíró vagy miniszter engedélyez lehallgatást, azzal nincs semmi baj, csak ehhez kell a megalapozottság és a törvényesség. Ezeket garanciális szabályoknak hívják, amelyek felrúgása „Watergate-ügyhöz fog vezetni. Ha erre megvolt a kormány hajlandósága, akkor ez világbotrány, és ebbe bele kéne bukni” – fogalmazott Magyar György.
De belebukhat-e?
„Fel kellene ezt erősíteni, meggyőződésem, hogy Párizsban az utcán lenne mindenki, de talán még Lengyelországban is” – mondta az ügyvéd. De még egyszer megjegyezte: nem akar senkit feltüzelni, ha az egész oknyomozás valós, azt dokumentálni kell. Viszont ezt csak akkor lehet elvégezni, ha a másik fél partner, kiáll a vizsgálatokra. Ha nem így tesz, akkor a gyanú fennmarad. Innentől az a kérdés, elfogadja-e az állampolgár, hogy ilyen kormányzati és titkosszolgálati szervek vannak, amely elfedik az igazságot. A civil társadalomnak kellő erővel fel kell háborodnia, mert ha ezek az ügyek bizonyíthatóan valósak, azt „nem szabad eltűrni”. A nyilvánosság jelenthet gyógyszert ezekre a betegségekre.
Arra a kérdésre, hogy mit tehet az ellenzék, azt válaszolta: ezeket az ügyeket napirenden kell tartani, az újságírókat nem lehallgatni, hanem felhangosítani, és az állampolgárokat felállítani a fotelből, felvilágosítani őket, hogy mi történik a fejük fölött.
Jogszabályi háttér
A büntetőtörvénykönyv ismeri az erre vonatkozó paragrafusokat: az információs rendszerek jogosulatlan belépés bűncselekmény. Ha valakinek van engedélye belépni, de túllépi a jogosultságát, az is az. A Btk. büntetni rendeli a tiltott adatszerzést, és vannak minősített esetek is, amikor valaki például jelentős érdeksérelmet okozva követ el adatfeltörést. Aki erre utasítást adott, és aki végrehajtotta, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető egy jogállamban.
„Mindent tud rólunk a hatalom, nem kéne ugrálni”
Az állampolgárok félnek megszólalni, nem tudják, milyen nézeteket vall a főnök, vagy tudják, és éppen azért maradnak csöndben. A megfélemlítésnek „ragyogó” eszköze, hogy „figyelünk benneteket”.
De mi ez az egész?
A Pegasus nevű kémprogram körüli botrány lényege, hogy az izraeli NSO cég által kifejlesztett és világszerte több országba eladott megfigyelő eszközzel az Orbán-kormány kritikusait valamint ügyvédeket, üzletembereket, médiabefektetőket, magyar újságírókat és legalább egy polgármestert is célba vettek. Mindezt a Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként derítette ki. Az összesen 17 szerkesztőség részvételével zajló nyomozást a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat vezette, amely az Amnesty International jogvédő szervezettel közösen jutott hozzá egy, az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz.
A beszélgetést a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.
2021. július 20., kedd 09:30
Műsorvezető: Szénási Sándor
