Magyar: Orbán 2010 után rossz utcába tért be

Új ablakban

2024. április 16. Reggeli gyors - részlet 24.04.16. Kárpáti János lapszemléje

05:35

00:00

A bécsi Die Presse interjút készített Magyar Péterrel, akiről azt emeli ki, hogy ma ő Orbán Viktor miniszterelnök legerősebb kihívója, maga is tagja volt a kormányon levő Fidesznek, nem akar sem európai szuperállamot, sem fegyverszállítást Ukrajnának, nem tartja sokra a magyar ellenzéket, és azt mondja, megtiszteltetésnek érzi, ha a fiatal Orbánnal hasonlítják össze.

Az interjúban azt mondja, hogy Orbán az ő szemében demokratikus hős volt, és korszakos jelentőségű politikus, majd felidézi, hogy 1989-ben a Hősök terén elmondta híres beszédét, és felszólított a szovjet megszálló csapatok kivonására.  

Meg kell jegyezzem, hogy az interjúnak csak ez a kezdő része olvasható ingyenesen a Die Presse honlapján, és a Facebookon azt tapasztaltam, hogy többen megütközve reagáltak erre a kiragadott elemre. Különösen indokolt tehát, hogy – ha nem is szó szerint – ismertessem az egész nyilatkozatot, ami már az előfizetőknek fenntartott tartalom.

Arra az újságírói kérdésre, hogy mit történt a 89-es beszéd óta, Magyar Péter azt válaszolja, hogy ez szomorú történet. Amikor ugyanis Orbán 2010-ben kétharmados többséggel ismét kormányra került, minden előfeltétel adott volt ahhoz, hogy felépítsen egy prosperáló polgári Magyarországot. Ő azonban sajnos rossz utcába tért be: a polgári politika folytatása helyett az állami dirigizmus mellett kötelezte el magát, ami a kommunizmus időszakában volt tipikus. Magyar szerint ez elsősorban annak volt betudható, hogy 2010-ben az EU engedményt nem tűrő magatartást tanúsított. Orbán lazítani akart a költségvetési politikán, át akarta lépni a három százalékos hiányra vonatkozó maastrichti kritériumot, amit az Európai Bizottság más országoknak megengedett, Magyarországnak viszont nem, amit Orbán arculcsapásként élt meg, és ekkor megszületett Brüsszel, mint ellenségkép. Elfordult a Nyugattól, Kelet felé fordult, mindenekelőtt Kína és Oroszország felé. Később Orbán további ellenségképeket alkotott, így a migránsokat, Soros Györgyöt. Egy idő után már másból sem állt Orbán politikája, mint ellenségképekre való lövöldözésből. „Jelenleg én vagyok a céltábla” – jegyzi meg Magyar Péter. 

Az osztrák lap azon kérdésére, hogy miként látja országa szerepét az EU-ban, Magyar Péter elmondja, hogy Európának szerinte vissza kellene térnie az alapokhoz, amikor még gazdasági közösségként fogták fel. Elveti az Európai Egyesült Államok gondolatát, és úgy véli, hogy az erős EU-nak a kulcsát az erős nemzetállamok jelentik. Hozzáteszi, hogy az EU-nak nincs vezetése, és véget kellene vetnie annak, hogy a politikai korrektség érdekében virágnyelvet használ, ehelyett tiszta beszédre lenne szükség.

Az EU bővítését illetően Magyar Péter számára nehezen érthető, hogy várakoztatnak olyan pályázókat, mint Bosznia-Hercegovina vagy Szerbia, miközben Ukrajna az előzési sávba került. Ukrajna számára pedig szerinte semmi esetre sem szabad Magyarországnak fegyvereket szállítania, és magyar területen Ukrajnába tartó fegyverszállítmány sem haladhat át.

Áttérve a belpolitikára, Magyar Péter úgy vélekedik, hogy Orbán Viktor legyőzhető választáson. A riporter azon megjegyzésére, hogy a kormánypropaganda árulónak állítja be, aki erőszakhoz is folyamodott volt feleségével szemben, Magyar Péter azt válaszolja: éppen ez az ízléstelen befeketítő kampány mutatja, hogy Orbán Viktornak és embereinek remeg a lába. Úgy fogalmaz, hogy most még ugyan biciklivel megy páncélos dandárral szemben, de a felmérések már most mutatják, hogy a Fidesz az elmúlt hetekben 600 ezer szavazót veszített. Ezek nagy része politikailag bizonytalanná vált, de egy részük már az ő mozgalmával tart, és ezek egyre többen vannak. A magyar társadalom látja, feljövőben vannak, és ő azzal számol, hogy a június 9-ikei európai parlamenti választáson áttörést fognak elérni, aminek nyomán egyre többen fognak hozzájuk csatlakozni mind a kormánytáborból, mind más pártokból.

Mik lennének az első intézkedései, ha a TISZA párt a kormányrúdhoz kerülne? Erre a kérdésre az a válasza, hogy nem csupán az Európai Ügyészséghez csatlakoznának a korrupció mocsarának a lecsapolása érdekében, hanem megtisztítanák az állami intézményeket is Orbán pártkatonáitól. Helyreállítanák a jogállamot, és hazahoznák a befagyasztott uniós támogatások eurómilliárdjait.

A Die Presse kérdésére Magyar Péter teljességgel tehetetlennek nevezi az ellenzéket, és meggyőződésének ad hangot, hogy Gyurcsány Ferenc ugyanabban a csónakban evez, mint Orbán Viktor, hogy ők ketten profitálnak egymásból. Ennek a véleményének az alátámasztására felhozza: Orbán 2010 előtt bejelentette, hogy el fogják számoltatni Gyurcsányt, ám e téren semmi nem történt. Magyar nem gondolkodik azon, hogy van-e olyan ellenzéki párt, amelyikkel koalícióra lépne. „A 2026-os parlamenti választásig semmi dolgom az ellenzékkel” – mondja, és hozzáteszi: a választás után majd elválik, hogy van-e koalíciós kényszer. Felhívja a figyelmet arra, hogy az Orbán-rendszer lebontásához kétharmados parlamenti többségre lesz szükség. „Talán egyedül is elérjük a kétharmados többséget” teszi hozzá.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.