Magyarország az egyik legérintettebb a Pegasus-ügyben
20/06/2023 14:57
| Szerző: Klubrádió/Döbrőssy Viktória
Közreadták a bő egy éve készülő Pegasus jelentést. Arató Lászlót, a Klubrádió brüsszeli tudósítóját kérdeztük erről a keddi Reggeli gyorsban.
Több mint egy évvel ezelőtt kezdte meg munkáját az Európai Parlamentben a Pegasus – az a kémszoftver, amivel meg lehet figyelni a telefonokon keresztül embereket – és az azzal egyenértékű megfigyelő rendszerek használatát vizsgáló parlamenti bizottság, amely mandátuma lejártával jelentésben összegezte megállapításait, amelyet az EP plenáris ülése is elfogadott.
Kiderült, hogy Magyarország az egyik leginkább érintett tagállam.
A bizottság létrejöttét nagymértékben elősegítette a Magyarországon is feltárt nagyszámú megfigyelési ügy, amelyek során újságírók, civilek, politikusok telefonját hallgatták le.
Arató László elmondása szerint, a jelentés több Magyarországgal kapcsolatos szabálytalanságot is felsorol.
Hangsúlyozta, bár a jelentésnek nincs közvetlen jogi kötelmet jelentő ereje, több mint egy éven át kutatták egy, az EP által felállított bizottságon belül, mely során rengeteg iratot gyűjtöttek össze, számos érintettel beszéltek, így átfogó képet kaptak Európáról, nemcsak a Pegasus, hanem más kémszoftverek (általában illegális) használatával kapcsolatban is. A jelentés emellett rámutat arra, ez egy szabályozatlan terület az EU-ban, amivel az állampolgárok személyiségi jogait meg lehet sérteni.
Arató beszámolt arról, hogy több országról is kiderült, hogy kémszoftveres visszaélések történtek, de Magyarország volt a leginkább érintett az ügyben.
A dokumentum célja, hogy az EB erre a piaci szegmensre tudjon szabályokat létrehozni. Ezt már napirenden tartják, de egy éven belül nem várható konkrét előrelépés az ügyben.
Arató szerint ez az a terület, ahol a tagállami rendelkezéseket fel kéne váltania egy egységes uniós keretszabályozásnak, mert a jelenség nem országhatárokon belüli. A lehallgatás online történik, így a probléma közösségi szempontból is nagyon kényes.
Nehézségként említi, hogy Magyarországon átláthatatlan és szabályozatlan a kémszoftverekkel kapcsolatos jogi terület, így az áldozatok védelme semmilyen szinten nem garantált, még akkor sem, ha fény derül a lehallgatásra. Emiatt javasolja a Bizottság, hogy amíg ebben nem történik radikális változás, be kellene tiltani az ilyen szoftverek használatát.
Arató problémaként hozza fel még azt is, hogy ha a tagállamok a nemzetbiztonsági érdekre hivatkoznak, gyakorlatilag bárkit megfigyelhetnek anélkül, hogy ezt meg kéne magyarázniuk. Az Unión belül nincs meghatározva a nemzetbiztonsági érdek kérdése, így a tagállamok megítélésén múlik, hogy mit tartanak annak. Ezért meg is jelent a törekvés, hogy uniós szinten definiálják a nemzetbiztonsági érdek fogalmát. Így ellenőrizhetővé válik, ha ezzel az indokkal figyelnek meg valakit.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi fotó: Pixabay
23.06.20., kedd 07:40
Riporter: Dési János
