Magyarország egyáltalán szövetségese-e még Amerikának?
23/02/2023 08:42
| Szerző: Csernyánszky Judit
A lengyelek vörös szőnyeget gurítottak Biden elé, Orbánék pedig Kína lábtörlője lettek, véli egy amerikai újságíró. Orbán Putyin kedvében járva halasztgatja Finnország és a svédek NATO-csatlakozásának elfogadását? Melyik magyar vezetővel fog találkozni Biden? Putyin nem békét, hanem még nagyobb háborút készít elő. Nemzetközi lapszemle.
A magyar parlament március 1-én kezd vitázni a svéd- és finn NATO-csatlakozásáról – számol be az Euractiv. A tervek szerint az azt követő héten szavaznak róla. Ahhoz képest, hogy a külügyminisztérium már tavaly július közepén beterjesztette a javaslatot, az őszre ígért folyamatot sem sikerült teljesíteni. A kormány mindezt azzal magyarázta, hogy az Európai Unió által a hazánk ellen beindított jogállami szankciós eljárás elkerülése érdekében számos törvényt és határozatot kellett felterjeszteni a törvényhozásban, amelyek mellett nem jutott idő erre a jogi procedúrára. A cikk szerint pedig a magyar kormány nem sürgetheti még a parlamentet sem.
Vadai Ágnes DK-képviselőnek viszont az a gyanúja, hogy a késleltetéssel Orbán Viktor Putyin kedvében akar járni, mivel az különösen sérelmezte Finnország felvételét, mert ezzel kiterjedt határkapcsolat létesül Oroszország és a NATO között. A magyar politikus az ígéretek ellenére továbbra sem bizakodó a gyors ratifikálást illetően, mivel Orbán az egyik pillanatról a másikra képes változtatni az álláspontján.
Tom Rogan a konzervatív Washington Examinerben bírálja Magyarországot: miközben Lengyelország vörös szőnyeggel várta Joe Biden amerikai elnököt, Magyarország olyan, mintha Kína lábtörlője lenne, Pekingnek bókol. Ismételten. Pedig Lengyelország is jó kapcsolatot tart fenn Kínával, de fél szemét Tajvanra veti.
A Kínai Kommunista Párt külügyekért felelős elsőszámú vezetőjének, Vang Yi hétfői budapesti látogatása ismét alkalmat adott Szijjártó Péternek arra, hogy Kínát dicsérje, és azt is jelezte, támogatná, ha Kína békeközvetítő szerepet látna el Ukrajna és Oroszország között. Kína mintha így palástolná, hogy valójában Oroszországot támogatja, de óvatos, mert nem akarja elveszíteni az európai piacait: az uniós vezetők nyilván nem üzletelnének olyan féllel, amely katonai támogatást nyújt Oroszországnak.
Az Orbánnal elköltött vacsorán Wang Yi magasztalta a magyar kapcsolatokat, ezek után nyilvánvaló, hogy mekkora különbség van Lengyelország és Magyarország között Kína kérdésében: hogy melyikük jobb amerikai szövetséges, az nem túl bonyolult., ezért inkább úgy kellene feltenni a kérdést, hogy Magyarország egyáltalán szövetségese-e Amerikának?
A Fehér Ház az elhangzás után szinte azonnal kirakta honlapjára Bidennek a Bukaresti Kilencek találkozóján elmondott beszédét, amelynek leghangsúlyosabb része volt, hogy mindannyian, akik a kerekasztalnál helyet foglaltak, köztük Novák Katalin magyar államfő – Ukrajna támogatása mellett kötelezték el magukat. Az utolsó mondat úgy hangzik: várom, hogy egyesével személyesen is megvitassam önökkel ezeket a fontos kérdéseket.
A Deutche Welle ugyanerről a varsói találkozóról két dolgot emelt ki: egyrészt Biden megerősítő szavait, miszerint a NATO szerződésének 5-ös cikkelye garancia arra, hogy egy zsebkendőnyi területért is meg fog küzdeni a szervezet, ha arra szükség van. Másrészt az államfők mellett megjelenő NATO-főtitkár szavait, amelyek korántsem voltak biztatóak. Szerinte nem tűnik úgy, hogy Putyin a háború befejezéséhez közeledne, nem békét, hanem még nagyobb háborút készít elő – fogalmazott Jens Stoltenberg.
A cikk megjegyzi, hogy Orbán helyett Novák Katalin volt ott, de ehhez tartozik, hogy mind a kilenc országból csak az államfők voltak jelen a találkozón, és nem a kormányfők.
A litván elnök arra kérte Bident, hogy mivel a Balti-országok nem tudnák megvenni, ezért az Ukrajna védelmét – legfőképp légtérvédelmét biztosító katonai felszereléseket adják nekik kölcsönbe, hogy azokat a balti országok egymás közt rotálva használhassák. A DW megszólaltatta Radosław Sikorski lengyel uniós parlamenti képviselőt, volt védelmi minisztert, aki szerint az Ukrajna védelmét biztosító uniós katonai kiadásokat egyenlően kellene elosztani a tagországok között. Azt is mondta, ha Putyin helyében lenne, már rég belátta volna, hogy ezt a háborút nem tudja megnyerni.