Ukrajna esetében olyan, mintha Magyarország nem lenne már többé tagja az Európai Uniónak

Hegedűs Dániel külpolitikai szakértő szerint komoly eredménnyel zárult a tegnapi uniós csúcs, a 26-ok képesek voltak közös álláspontra jutni. António Costa, az Európa Tanács elnöke gyakorlatilag kimondta, hogy Magyarország elszigetelt állapotban van, és nem befolyásolhatja olyan mértékben  a düöntéshozatalt, hogy az a másik 26 tagállam számára lehetetlenné tenné a közös álláspont elfogadását.

A German Marshall Fund elemzője felhívta a figyelmet, hogy először az európai integráció esetében, most nem 26 tagállamnak a nyilatkozatát látjuk, hanem az Európai Tanácsnak a nyilatkozatát, ami azonban csak 26 tagállamnak az álláspontját képviseli. Ezt a nemzetközi sajtóban úgy foglalták össze, hogy

Ukrajna esetében olyan, mintha Magyarország nem lenne már többé tagja az Európai Uniónak.

 

A külpolitikai elemző úgy véli,  hogy részben elegánsan, átlépve a szerződések szövegén, az európai állam és kormányfők egy nagyon csattanós választ adtak arra a kihívásra, hogy a magyar kormány folyamatosan blokkolni igyekszik az uniós döntéshozatalt. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára nem volt feltétlenül győzelem ez az Európai Tanács, különösen annak fényében, hogy a Kaja Kallas európai külpolitikai főképviselő által előterjesztett 40 milliárdos ukrán katonai támogatási csomag egyáltalán nem nyerte el a tagállamoknak a támogatását, többen aláhúzták, hogy rosszul volt előkészítve, és hogy egyáltalán nem egyeztettek a fővárosokkal ennek a pénzügyi részleteiről. Így nem lehet azt mondani, hogy itt teljes egészében egy Ukrajna iránt elkötelezett politikai állásfoglalás született volna. Úgy véli, alapvetően egy kiegyensúlyozott, meglehetősen rövid európai tanácsi csúcs zajlott, a két naposra tervezett találkozó egy nap alatt lezajlott, és volt önmegtartóztatás az európai tagállamok részéről, hogy az Egyesült Államok részéről ne érhesse az a vád az Európai Uniót, hogy miközben az Ukrajna és Oroszország közötti tűzszünetről tárgyalnak, az európai tagállamok olyan lépéseket tesznek, amik ezt adott esetben megnehezítenék.

A csúcs azért lehetett egy nappal rövidebb, mert jóval kevesebb konfliktus volt az egyes pontokon, mint amire számítani lehetett, elő volt készítve Magyarország megkerülése, és ezért nem helyben kellett rögtönözni.

Az európai versenyképességről, és más gazdasági pontokról szóló konklúziók körében teljes egyetértés uralkodott, a magyar kormány is támogatta őket, és ugyancsak meglehetősen széles konszenzus volt a 40 milliárdos Kallas tervnek az elutasításáról is.

Beszélt Magyarország szavazati jogának megvonásának lehetőségéről is, melyről azt mondta, ez jelenleg téma is, meg nem is. Emlékeztetett, múlt pénteken az észt kormány vette újra napirendre, hogy a következő fázisába kellene léptetni a 7. cikkely szerinti eljárást, ami adott esetben Magyarország szavazati jogának a megvonását eredményezte. A szlovák kormány teljes egészében nyilvánvalóvá tette a szolidaritását a magyar kormánnyal, ami lehetetlenné tenné ennek a folyamatnak a végig vitelét, hiszen az a többi tagállam részéről egyhangúságot igényelne, és az az uralkodó álláspont, hogy még abban az esetben is, hogyha sikerrel el lehetne venni egyébként Orbán Viktortól a tanácsi szavazati jogot. Ez jelenleg egy olyan válságot sugallna az Európai Unión belül, egy olyan megosztottságot egy olya időszakban, amikor alapvetően az EU-nak egységet kellene demonstrálnia, ami inkább káros lenne, mint hasznos. Ennek megfelelően az uralkodó álláspont az az, hogy a szavazati jog elvételének az alkalmazása jelenleg nem időszerű, ugyanakkor nyilvánvalóan a politikai napirend része marad, egyfajta nyomásgyakorló eszközként a magyar kormány felett. Soha nem lehetünk biztosak benne, hogy egyébként a magyar kormány mikor áll elő újabb és újabb provokációs lépésekkel és az uniós döntéshozatal akadályozásával igazából megalapozott magyar nemzeti érdek nélkül. Márpedig fontos látni, hogy Ukrajna uniós csatlakozásának az akadályozásával, az Európai Uniónak a közös békeerőn keresztül, álláspontjának az aláásásával a magyar kormány nem a magyar, hanem sokkal inkább Magyarországon és az Európai Unión kívüli érdekeket képvisel. Tehát nem lehet tudni, hogy ez a magatartás egyébként mikor fogja átbillenteni az európai politikának a mérlegét abba az irányba, hogy őszintén és komolyan gondolkodnak most már a szavazati jog elvételéről - magyarázza a German Marshall Fund elemzője.

Ukrajna uniós csatlakozásáról már felmerült konkrét dátum. A finn miniszterelnök azt mondta, ennek 2030-ig meg kell történnie. Az állásponthoz többen is csatlakoztak.   

Erre Hegedűs Dániel azt mondta, a csatlakozási folyamatnak a menedzselése nem a tagállamoknak a kezében van, hanem az Európai Bizottságéban. Úgy véli, hogy ez a narratíva és ez a diskurzus nagyon fontos ahhoz, hogy a politikai támogatást szimbolizálja a tagállamok részéről Ukrajna csatlakozási folyamata mögött, és az egyes tárgyalási fejezeteknek a megindítása is azért lenne fontos, mert ez egyrészt Ukrajna számára is egyfajta erőpozíciót biztosít, akár a béketárgyalásokon is, és egy nagyon fontos erőforrás az ukrán társadalom számára, hogy ne érezzék magukat magukra hagyva. De ez politika, és úgy gondolom, hogy ez nem arról szól, hogy Ukrajna ténylegesen 2030-ig csatlakozni fog az Európai Unióhoz, hanem arról szól, hogy támogatást kell demonstrálni és elkötelezettséget kell demonstrálni egy olyan folyamat mögött, ami stratégiailag fontos Ukrajna számára, és valamilyen szempontból azért ismerjük be, hogy stratégiailag fontos az Európai Unió számára is.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)