Magyarország korszakváltás előtt – Nemzetközi lapszemle Kárpáti Jánostól

Lendvai megfogalmazása szerint Magyar Péter történelmet csinál hazájában. A publicista röviden áttekinti a március 15-ikei tüntetéstől az európai parlamenti választáson a Tisza Párt által elért csaknem 30 százalékon át az immár vezetést jelző legfrissebb közvélemény-kutatásokig tartó folyamatot, majd felhívja a figyelmet arra, hogy Magyar továbbra is járja az országot, városokban és falvakban is tömegek előtt beszél, ostorozza a szétesett egészségügyi rendszert, az újra és újra összeomló vasúti közlekedést, az oktatás sanyarú helyzetét, és mindenekelőtt a mindent átható korrupciót. Beszédtémává teszi a 14 éve kormányzó Orbán Viktor családjának és barátainak a hihetetlen meggazdagodását.

Jogászcsaládból származik, nemzeti konzervatív gondolkodásúnak vallja magát, de azzal, hogy az Orbán-rezsim után a baloldaltól a jobboldalig mindenkinek szabad választási feltételeket akar biztosítani – írja Lendvai Pál Magyar Péterről, majd kitért arra: a liberális bírálattal kapcsolatban, hogy a Tisza frakciója az Európai Parlamentben nem sorakozott fel Ukrajna támogatói mögé, Magyar Péter magánbeszélgetés során azt hangsúlyozza, hogy számára abszolút elsőbbséget élvez a belpolitika, és nem engedi át a piros-fehér-zöld zászlót a Fidesznek. Magyar a Fidesz gigantikus médiaapparátusa által folytatott példátlan megfélemlítési kampány céltáblája. Ő maga személyesen nem fél, és az Orbán-rezsim széthullási folyamatának a jeleként értékeli, hogy egyre többen keresnek vele kapcsolatot Orbán belső köreiből – írja a Der Standard szerzője, ehhez azonban hozzáteszi: a Tisza mindeddig egyszemélyes show.

A cikk kitér a nemzetközi elismertségre is, amit Ursula von der Leyennel, Emmanuel Macronnal és Karl Nehammer osztrák kancellárral való találkozója, illetve mindenekelőtt Manfred Weberrel, az Európai Néppárt vezetőjével való együttműködése is mutat. Magyar Péternek – írja Lendvai – meggyőződése, hogy pártja meg fogja nyerni a 2026-os választásokat, az viszont kérdéses, hogy az Orbán-klán által uralt maffiaállam erőszakmentesen elismerné választási vereségét, és beadná a derekát. Mindenesetre az, hogy a Magyar Péter elleni támadások hatástalannak bizonyulnak, korszakváltást jelez előre Magyarországon – állapítja meg a veterán publicista.

Felettébb valószínűtlen, hogy a NATO mai külügyminiszteri megbeszélésén figyelembe vennék a katonai szervezetbe való meghívást sürgető ukrán kérést – írja elemzésében a Reuters. Andrij Szibiha, a kijevi diplomácia irányítója az atlanti szövetségbeli hivatali partnereihez intézett levelében azzal érvelt, hogy a meghívással kiiktatnák Oroszországnak a háború melletti egyik fő érvét, nevezetesen azt, hogy Moszkva meg akarja akadályozni Ukrajna NATO-csatlakozását. De az ilyen döntés meghozatalához szükséges konszenzusnak nincs jele a 32 tagállam között – állapítja meg a hírügynökség. Idéz egy vezető beosztású NATO-diplomatát, aki szerint még hetekbe vagy akár hónapokba is telhet, mire létrejön ebben az egyetértés. Egy magas rangú amerikai tisztségviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy a mostani ülésen az Ukrajnának szánt támogatás fokozására fognak összpontosítani, annak érdekében, hogy az ország a lehető legjobb helyzetben vághasson bele a következő évbe, az esetleges tárgyalásokba. A Reuters utal arra, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn újabb, 725 millió dollár értékű fegyverszállítmányról szóló döntést jelentett be. Azt ugyan már leszögezte a NATO, hogy Ukrajna taggá fog válni, és hogy az ország útja az atlanti szövetségbeli tagság felé visszafordíthatatlan, meghívás egyelőre nem történt, és a taggá válás menetrendjét sem tűzték ki. Az ilyen jellegű döntés a NATO vezető erejétől, az Egyesült Államoktól függ, így tehát a jövő januárban hivatalba lépő Donald Trump megválasztott amerikai elnökre vár. Trump eddig bírálta a Kijevnek nyújtott amerikai támogatás nagyságrendjét, és azt állította, hogy egy napon belül véget fog vetni a háborúnak. De részletes tervet nem terjesztett elő, hogy miként kívánja kezelni a konfliktust. A Reuters mindehez hozzáteszi, hogy néhány NATO-tagállam, például Magyarország nyíltan ellenzi Ukrajna csatlakozását. Néhány más tagország, köztük maga a mostani amerikai, valamint a német kormány azt jelezte, hogy most nem tartaná megfelelőnek az időzítést.

Bár Romániában még távolról sem tisztázódott a politikai helyzet, annyi mindenképpen elmondható, hogy mind az elnökválasztás első fordulója, mind a parlamenti választás erős szélsőjobboldali térnyerést eredményezett. A Politico ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet a Nyugaton – a cikkben elsősorban konkrétan Belgiumban – élő románok politikai hozzáállására: az írás kissé szenzációkeltő címe szerint a belgiumi románok beröpíthetik a hatalomba a szélsőjobbot. A portál szerzője megállapítja, hogy a külföldön élő románoknak elegük van a fősodorbeli román pártokból, és most Călin Georgescu ultranacionalista elnökjelölt makacs támogatóinak bizonyultak.  Az eddig jobbára ismeretlen politikus közel 23 százalékkal végzett az első helyen az első fordulóban, de például a 130 ezer fős belgiumi román közösségben 51 százalékot ért el. Összességében a Georgescura leadott voksok egyhatoda a román diaszpórából érkezett. Ő maga ezt azzal magyarázza, hogy ezek az emberek kényszerűségből hagyták el hazájukat, és hogy külföldön sokkal megalázóbb helyzetben vannak, mint a hazai románok. A belgiumiak kiemelkednek a maguk 51 százalékával, de a Románián kívül rá leadott voksok átlaga is eléri a 43 százalékot.