Magyarországon a szélirány Orbán Viktor ellen fordult

A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy növekedett a kormányváltást akarók aránya, csökkent a Fidesz támogatottsága, és ezt a trendet az sem fordította meg, hogy az EU soros magyar elnöksége csúcstalálkozót rendezett a budapesti Puskás stadionban. A magyarok ma annak alapján alakítják ki a véleményület, ami a tányérjukra kerül. Márpedig a gazdaságban még idén is magasabb az infláció az uniós átlagnál, gyenge a növekedés, az államadósság is túl sok, és a túlzottan magas költségvetési hiány a bruttó hazai termék 5,4 százalékát teszi ki – derül ki a Le Point számos egyéb konkrét gazdasági mutatóval is alátámasztott helyzetismertetéséből.

A jövő évi tagállami költségvetést az Európai Bizottságnak már csak Magyarország vonatkozásában nem volt módja értékelni, viszont ennél is aggasztóbb, hogy fennáll a kockázata az év végén egymilliárd euró végleges elvesztésének, ha addig nem teljesítik a jogállami feltételesség kapcsán Brüsszel által igényelt reformokat.

A Le Point Magyar Péter megjelenésének a lényegét abban látja, hogy nem annyira a Brüsszelnek oly kedves jogállamisági kérdések miatt támadja Orbánt, hanem a közszolgáltatások leromlására és a magyarok életminőségének a csökkenésére mutat rá. A cikk szerzője kiemeli, hogy az Európai Parlamentben lefolytatott vitában Magyar Péter felhívta a figyelmet például olyan tényekre, hogy míg Magyarországon 669 euró a minimálbér, addig Szlovéniában 1253 euró, Lengyelországban pedig ezer euró.

A Le Point emlékeztet Magyar Péternek arra a kijelentésére, miszerint tudjuk, hogy közeleg a vég, és a magyarok milliói tégláról téglára fogják visszavenni a hazájukat. Orbán Viktor eközben már nem annyira Brüsszel engedékenységére hagyatkozik, hanem Donald Trump támogatására – írja a francia magazin.

 

Európa következő fődiplomatája kész arra, hogy ne legyen diplomatikus – írja a minap hivatalba lépett új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőről készített portrécikkében a Politico. A portál az alcímben megfogalmazott kérdéssel jelzi kételyeit: képes lesz-e hallatni a hangját az észt Kaja Kallas?

Visszatekintve ugyanakkor 2021 júniusára, a szerző azt sugallja, hogy Kallasban megvan a szükséges határozottság. Akkoriban ő Észtország miniszterelnöke volt, és a médiában már hemzsegtek a hírek az ukrán határ közelében megkezdett orosz csapatösszevonásokról. Angela Merkel német kancellár, Európa legnagyobb befolyással bíró politikusa azt javasolta, hogy hívják meg Vlagyimir Putyint a következő EU-csúcsra. Az elgondolást pártolta Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is. Kallas azonban ellenszegült. „Miről szólna ez a csúcs? Mivégre?” – kérdezte, maga mögött tudva számos keleti EU-tagország támogatását. Merkel képtelen volt keresztülvinni a javaslatát, és Macron nem akart hinni a szemének, hogy egy kicsiny európai ország újdonsült vezetője meg tudta szégyeníteni Merkelt, az unió akkori legfőbb tényezőjét.

Hogy miként szerepel majd Kallas az Unió külpolitikájának alakítójaként, a Politico azt mindenesetre a javára írja, hogy vele szemben most nagyon alacsonyak az elvárások. Betudható ez távozó hivatali elődjének, Josep Borrellnek, az öregedő spanyol szocialistának, aki – legalábbis a Politico meglátása szerint - hivatali idejének legnagyobb részét azzal töltötte, hogy rosszban volt saját főnökével, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel. Borrell a portál szerint két dologról lesz emlékezetes. Az egyik, hogy előszeretettel ostorozta Izrael Gáza elleni támadását, a másik pedig az a moszkvai sajtóértekezlet, amelyen némán, egyetlen szó ellenvetés nélkül hallgatta végig az orosz külügyminiszter propagandakijelentéseit az EU állítólagos megbízhatatlanságáról. Kallastól most diplomáciai körökben azt remélik, hogy ablakot nyit, és beengedi a friss levegőt. A Politico azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a főképviselő csupán képvisel: az EU hivatalos külpolitikai irányvonalát a tagállamok egyhangú egyetértésével lehet kialakítani, és itt tekintettel kell lenni azokra is, akik ellentétes módon ítélik meg Putyint, miként például Orbán Viktor.

Végül röviden arról, hogy Kína a jelek szerint kommunikációs kampányba kezdett Európában. Az EurActiv brüsszeli hírportálon legalábbis „támogatott tartalom” jelzéssel – vagyis fizetett cikk formájában terjedelmes írást jelentetett meg az Európai Unióval való gazdasági kapcsolatokban érdekelt cégeket összefogó kínai kereskedelmi kamara, és abban részletesen kifejtik panaszaikat, mennyi nehézség vár azokra a kínai vállalatokra, amelyek az együttműködés reményében keresik az európai lehetőségeket. A cikk szerint 2025 kritikus jelentőségű esztendő lesz, mert útelágazáshoz érkezik a kínai-európai üzleti viszonyrendszer.