Magyarországon van a legtöbb nyelvvizsga, de mi beszélünk a legrosszabbul nyelveket
20/05/2021 13:29
| Szerző: Klubrádió
Az idén végzősök körülbelül 35 százalékának nincs még meg a középfokú nyelvvizsgája, ami akár 25 ezer „beragadt” diplomát is jelenthet a 2021-ben végző egyetemi-főiskolai évfolyamokon. Márciusban ugyanis a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok is bezártak, sokáig csak online órákat és vizsgákat tarthattak. A HÖOK azt javasolja az innovációs minisztériumnak, idén is adjanak nyelvvizsga-amnesztiát a végzős hallgatóknak.
Az idén végzősök körülbelül 35 százalékának nincs középfokú nyelvvizsgája, ez derült ki abból a felmérésből, amelyet áprilisban végeztek – mondta Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) kommunikációs vezetője. Ez akár 25 ezer „beragadt” diplomát is jelenthet a 2021-ben végző egyetemi-főiskolai évfolyamon, hiszen sem az alap-, sem a mesterszakos okleveleket nem vehetik át azok, akik nem szerzik meg az előírt számú és szintű nyelvvizsga-bizonyítványt – tette hozzá Budai.
Egy évben a szakmai nyelvvizsgákkal együtt kb. 100-110 ezer nyelvvizsgát szoktak lebonyolítani, azaz a nyelvvizsgaközpontok kapacitása miatt nem valószínű, hogy a szükséges vizsgák a tanév végéig letehetők, mivel a nyelvizsga-központok májustól folytathatják a vizsgázatásokat.
A hallgatók pont azokon a területeken állnak nyelvvizsga szempontjából legrosszabbul, amelyek a kormány szerint kiemelt nemzetstratégiai területnek számítanak: agrár-, pedagógus-, egészségügyi területeken hiányzik a legtöbb diplomához szükséges nyelvvizsga-bizonyítvány – ismertette a felmérés eredményét a HÖOK sajtófőnöke.
Borzasztóan fontos a 21. században a nyelvtudás, de ezek a számok azt mutatják, hogy folyamatosan nő a bentragadt nyelvvizsgák száma, és nem arról van szó, hogy ezek a diákok ne tudnának levizsgázni, egyszerűen a nyelvvizsgaközpontok eddig nem tudtak vizsgáztatni. A jelenlegi magyar oktatási rendszer egyre csak "gyártja" a diploma nélküli, de képzett munkaerőt, akiknek csak a nyelvvizsga hiányzik. Erre valamilyen választ adnia kell a rendszernek. A megoldás az lehetne, ha a kormány a tavalyi évhez hasonlóan idén is kiterjesztené a moratóriumot. Budai bízik benne, hogy a kormány felülírja az év eleji álláspontját, miszerint idén nem lesz már újabb, a tavalyihoz hasonló amnesztia, főleg, hogy azóta elért minket a járvány harmadik hulláma is, amivel akkor még senki sem számolt, ezért a HÖOK azt javasolja az Innovációs Minisztériumnak, idén is adjanak nyelvvizsga-amnesztiát a végzős hallgatóknak. – mondta Budai.
Érdekes adat, hogy az Európai Unióban utolsók között vagyunk a nyelvi kompetenciák tekintetében, ezzel párhuzamosan pedig másodikak vagyunk az óraszám vonatkozásában, vagyis hogy mennyit oktatják a nyelveket a középiskolákban. Mindemellett a legtöbb nyelvvizsgával is mi rendelkezünk, mert manapság már más országokban természetes, hogy beszélik az idegen nyelveket a középiskola végére, és nem követelmény ennek a tudásnak a papíralapú bizonyítása.
Összességében tehát az a helyzet, hogy nekünk van a legtöbb nyelvvizsgánk, mi beszélünk a legrosszabbul nyelveket annak ellenére, hogy mi tanuljuk a legtöbbet – vázolta ezt az érdekes anomáliát a Reggeli gyors vendége.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.05.20., csütörtök 7:35
Riporter: Para-Kovács Imre