Marilyn el nem árult titkai

Hardy Júliával többek közt azt a kérdést jártuk körül, hogy milyen hatással van a hányattatott gyermeksors a későbbi felnőtt életre, milyen traumák sora vezette Monroe-t a gyógyszer- és alkoholfüggőségbe. A sztár édesapját nem ismerte, édesanyja paranoid skizofréniával küzdve kórházról kórházra járt, Marilyn pedig nagyon korán nevelőszülőkhöz került. Mindezek külön-külön is törést jelentenek egy gyermek életében, azonban a tragédiák sora nem szakadt meg: nyolcéves korában ugyanis szexuálisan is abuzálták a kislányt.

 

Kováts Kriszta és Hardy Júlia

 

Hardy Júlia elmondta, hogy az ilyen hányattatott gyermekkor később súlyos kötődési problémákhoz vezet; a “nem vagyok elég jó” érzése pedig az egész felnőttkorra rányomja a bélyegét. Kivált így volt ez Marilynnél, akiben egyszerre lakozott a szexistennő és az ártatlan kislány, a magabiztos sztár és a tépelődő maximalista. Ugyan hatalmas népszerűségét is ennek köszönhette, magánéletében azonban boldogtalanná és szorongóvá tette a két véglet együttes jelenléte a személyiségében.

Ez a kettősség a férfiakkal kialakított kapcsolataira is rányomta a bélyegét. A boldogságot egyik férje oldalán sem találta meg, akik ráadásul elég nehezen viselték a kalandjait. A pszichiáter rávilágított arra is, hogy a gyermekkorban szexuális abúzuson átesettek arra kondícionálódnak, hogy belőlük csak a testük a fontos, így felnőtt életükben is hajlamosabbak futó kalandokat kialakítani, vagy akár saját testükkel “jutalmazni” a partnert. A sztárság hatalmas nyomásáról, a színészlét nehézségeiről és arról is beszélgettünk Hardy Júliával, hogy miként viszonyul egymáshoz a celebritás és a magánember - ugyanazon a csodálatos színésznőn, Marilynen belül.

Műsorunk második részében Kovács Lajos nyomozó, nyugalmazott rendőrezredes, a Döglött Ügyek Osztályának volt vezetője volt a vendégünk. Sorra vettük azokat az összeesküvés-elméleteket, amelyek Marilyn halála kapcsán elterjedtek. A nyomozó elmondta, hogy az ilyen rejtélyes haláleseteknek általában a lehető legegyszerűbb megoldásuk van: a nyomozás során mindig arra kell törekedni, hogy a tényeket alapul véve a legvalószerűbb elméletet állítsuk fel.

 

Kováts Kriszta és Kovács Lajos

 

A különböző elméletekre Kovács Lajos magyar példákat is hozott: Marilyn halála kapcsán szóba került Elbert János, a móri bankrablás, Fenyő János és Novozánszky Fanni ügye is, utóbbi azért is érdekes, mert bár a holttestet azóta sem találták meg, gyanúsított mégis van az ügyben, és ha elegendő közvetett vagy közvetlen bizonyíték áll a rendőrség rendelkezésére, az elkövetőt holttest nélkül is el lehet ítélni.

A tanúk szerepéről is beszélgettünk: hogyan lehetséges (mint a móri példában), hogy három tanú egymástól függetlenül is rosszul emlékszik ugyanarra az eseményre, és így nem a valódi elkövetőt azonosítják?

Szóba kerültek még a klasszikus krimik is, amelyeket Kovács Lajos előszeretettel olvas és néz, ebből a felsorolásból pedig természetesen maga Colombo sem maradhatott ki.