Máris bírálják von der Leyent
11/09/2019 07:47
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az Európai Bizottság új elnöke épp csak bejelentette, hogy miként állítaná össze a "kormányát", a sajtó máris bírálni kezdte. Kapott a bírálatból a magyar jelölt, Trócsányi László is.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott új, német kereszténydemokrata elnöke tegnap ismertette, hogy az egyes tagországok uniós biztosjelöltjeit milyen terület felügyeletével kívánja megbízni, és hogy milyen struktúrában kívánja szervezni a munkát – ez utóbbi alatt értve azt, hogy a 18 egyszerű EU-biztos fölött nyolcan alelnöki rangban, ez utóbbiak közül hárman úgynevezett ügyvezető alelnökké megtéve irányítják majd az egyes célfeladatok – ha már muszáj használni a szót: projektek – megvalósítását. A három ügyvezető közül is kiemelkedik a holland szocialista Frans Timmermans, a jogállamisággal hadilábon állók eddigi mumusa, aki von der Leyen távollétében a bizottsági üléseken is elnökölhet majd. Timmermans különben a zöld teendőcsomagért lesz felelős. Mindez persze akkor valósul majd meg, ha az Európai Parlament is rábólint.
Mit keres ott Trócsányi, aki aláásta a jogállamiságot?
Mint a világszerte mértékadó hírforrásként kezelt Reuters hírügynökség is kiemeli az Európai Unió új prioritásait ismertetve von der Leyen sajtóértekezlete alapján, az EU az éghajlatváltozás elleni harc élére kíván állni, továbbá fejleszteni akarja kapcsolatait az Egyesült Államokkal és Afrikával, valamint szembe kíván nézni az egyre magabiztosabb Kínával. Az EU-bővítés és szomszédságpolitika területére szánt Trócsányi Lászlóval kapcsolatban a Reuters azt írja: zöldpárti európai törvényhozók aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a biztosok közt van Magyarország volt igazságügyi minisztere, aki, mint mondják, hazájában aláásta a jogállamiságot.
A bécsi Der Standard Trócsányival kapcsolatban utal arra: nem csupán annak szól a bírálat, hogy miniszterként milyen szerepet játszott, hanem annak is, hogy őt a balkáni EU-bővítés felelősének szánja Ursula von der Leyen, holott Magyarország pontosan azt ellentéte annak, ami a Balkánon szükséges lenne – vagyis több jogállamiság, komolyan vett reform és kevesebb autoriter vezető - a sikeres EU-csatlakozás érdekében.
Csapda a V4-ek számára?
A Politico című amerikai hírportál európai kiadása azt tartja érdemesnek beszámolója élén megállapítani, hogy Ursula von der Leyen szerint az általa irányított Európai Bizottság a nemek arányát tekintve kiegyensúlyozott, a geopolitikai szempontokat is figyelembe vevő, továbbá a multilaterális, vagyis többoldalú együttműködési szempontokat figyelembe vevő testület lesz.
A leendő alelnökök közül a Politico a cseh Vera Jourováról megírja, hogy ő felel majd az európai értékek és az átláthatóság érvényesüléséért. Jourová eddigi területét, az igazságügyet a belga Didier Reynders kapja, és külön nevesítve ehhez a portfólióhoz csatolják a jogállamiságot. Hogy elkerüljük a fogalmi zavart abban a tekintetben, ki is lesz az új Timmermans, aki eljárni köteles a renitens tagországokkal szemben, akkor a válasz az, hogy Jourová és Reynders. Utóbbi a – mondjuk így – mezei illetékes EU-biztosi szinten, előbbi pedig alelnökként, abban az értelemben, hogy az úgynevezett értékekért felel, és az uniós zsargonban itt most kifejezetten azokról az európai értékekről – köztük a jogállamiság érvényesüléséről – van szó, amelyeket az EU-alapszerződés második cikke sorol fel, és amelyek megsértése esetén a hírhedett hetedik cikk alapján lehet eljárni – ez az az eljárás, amelyet Magyarország ellen az Európai Parlament, Lengyelországgal szemben az Európai Bizottság kezdeményezett korábban. A Politico, ahogy fogalmaz „különös jelentőséget” tulajdonít annak, hogy az értékek védelmével a cseh Jourovát, tehát a visegrádi négyek egyik tagországának a brüsszeli bizottságba jelölt politikusát bízzák meg, miközben két másik visegrádi ország, Magyarország és Lengyelország továbbra is feszült viszonyban van Brüsszellel a jogállamiság és a demokrácia kérdésében. Az amerikai portál idézi Jourová nyilatkozatát, amelyben a cseh bizottsági alelnökjelölt örömmel fogadja az új, felkínált feladatkört. „Emlékeim a kommunizmusról még túl élénkek ahhoz, hogy önelégült legyek az alapvető szabadságjogokra, a média pluralizmusára, a jogállamiságra vonatkozó kihívásokat illetően” - idézi a Politico Vera Jourovát.
Van olyan, hogy európai életforma?
A portál beszámolója kitér arra, hogy von der Leyen meglehetősen kreatív és szokatlan kifejezésekkel írja le az egyes bizottsági tagok tevékenységi területeit. Talán a legnyugtalanítóbb e vonatkozásban a görög Margarítisz Szkínász – mellesleg az eddigi brüsszeli bizottság vezető szóvivője – számára kreált alelnöki feladatkör, nevezetesen „az európai életforma védelme”. Azoknak, akik ezt nem tudták azonnal értelmezni, mit is jelent, Ursula von der Leyen a sajtóértekezleten a segítségére sietett, és kifejtette, hogy Szkínász a migrációs ügyekért lesz felelős, egyebek közt azért, hogy milyen elvek szerint alakítsák a menedékjogi szabályokat. Az Európai Parlamentben egyeseknél döbbenetet okozott az, hogy ilyen megnevezést kapott ez a tartalom. „Életformánk védelmének” nevezni a migrációs területet, ez mélységesen sértő – hangoztatta Twitter-bejegyzésében Claude Moraes brit munkáspárti EP-képviselő.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd.
2019.09.11. 06:00
Szerző: Kárpáti János
