Marsot ért a Perseverance
19/02/2021 15:07
| Szerző: Klubrádió/L.Cs.
Hosszú, több mint fél éves utat követően megérkezett és sikerrel landolt a Perseverance a Mars felszínén. Célja, hogy az élet jelei után kutasson, de ezúttal a begyűjtött mintákat megkísérli majd visszajuttatni a földre. A múlt héten megérkezett és bolygó körüli pályára állt az Egyesült Arab Emírségek Hope nevű szondája, és a kínai Tienwan-1 is. Kiss L. László, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója szerint a sikeres landolás egy újabb nagy lépés az emberes Mars-misszió irányába.
Csütörtökön nem sokkal 22 óra előtt érkezett meg a megerősítés, hogy sikeresen leszállt a Perseverance nevű szerkeszet a vörös bolygóra. Nem sokkal később az első fekete-fehér felvételek is megérkeztek a marsjáróról.
Kiss L. László, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója is nyomon követte az eseményeket. Szerinte az újabb landolás sikerével ismét egy nagy lépéssel közelebb került közelebb a cél, hogy ember tegye a lábát a Marsra.
A tavaly július 30-án útjára indított marsjáró egy kockázatos leszállást követően érte el a Mars felszínét, a Jezero kráterben elterülő egykori tómederben, ahol rengeteg üledék halmozódhatott fel. Az egytonnás, nagyjából terepjáróméretű robot a tervek szerint egy teljes marsi évet – 687 földi napot – fog eltölteni a bolygón.
Másfelől az eddigi missziók sikerét jelzi, hogy az elmúlt 20 évben teljesen átalakult a Marsról alkotott képünk. „Nagyon izgalmas időszakot élünk” – tette hozzá. A mostani misszió annyiban is érdekes, hogy a marsjáró ne csak gyűjtse a mintákat, hanem azokat kapszulákban el is juttassa a Földre.
Azt is hozzáttette, hogy a vörös ma már tudjuk azt, hogy az első egy-másfél milliárd évében „sokkal barátságosabb hely volt az élet számára, mint a mi Földünk”. A bolygó felszínének felét borította víz, de a bolygó tömege nem volt elég ahhoz, hogy ennyi vizet 4,5 milliárd évig megtartson. Mára így kiszáradt a bolygó felszíne, azonban a felszín alatt jelentős méretű jeges szféra található, mely az egykori óceánok maradványa lehet.
A tavaly július 30-án útjára indított marsjáró egy kockázatos leszállást követően érte el a Mars felszínét, egy egykori tómederben. Az egytonnás, nagyjából terepjáróméretű robot a tervek szerint egy teljes marsi évet – 687 földi napot – fog eltölteni a bolygón, ahol esetleges múltbéli mikro-biális élet nyomai után fog kutatni.
Ennek megfelelően választották ki a leszállás helyszíneként az egykori tómedret, mivel a szakemberek szerint az ottani üledékes kőzetben lehet a legnagyobb esély arra, hogy megtalálják az élet nyomait.
A nagy kérdés a szakember szerint az, hogy mi a valószínűsége az élet kialakulásának általában? Kiss megjegyezte, hogy „meglehetős bizonyossággal kijelenthetjük, a Földön kialakult az élet, sőt egyesek szerint értelmes élet is megjelent, bár utóbbi állítást sokan vitatják”. A viccet félretéve még mindig nem tudjuk, hogy az élet kialakulása egy isteni csoda volt, ami ezer milliárd évente egyszer van, vagy – és ez lenne az érdekesebb – az élet mindenütt felüti a fejét, ahol rendelkezésre állnak a megfelelő körülmények. A legelemibb élet nyomainak vizsgálatára alkalmas műszerek most kerültek először a Mars felszínére.
Az új egység két legérdekesebb eleme kétségtelenül, a drón és a tervek 2026-ban a Földre visszainduló, mintákat szállító rakéta. Érthetően nagy kíváncsiság övezi a drónt, hiszen annak működése a a földinél ritkább légtérben kérdéses.
Más országok is kíváncsiak a vörös bolygóra
A múlt héten február 9-én érkezett meg és állt bolygó körüli pályára az Egyesült Arab Emírségek Hope (Reménység) nevű marsszondája. Egy nappal később a kínai Tianwen-1 is megérkezett, amely majáus környékén ugyanúgy le fog szállni a felszínre. Az eszközök működése – a bolygók közti távolság változása miatt is – autonóm.
Kiss azt is hozzátette, hogy ettől nem lesz olcsóbb a kenyér, és a koronavírus sem szűnik meg, de azért „vegyük azt észre, hogy érdemes az emberi civilizáció köldöknézegetésén túl, mondjuk így, erőforrások szempontjából befektetni. Néha nézzünk fölfelé is.”
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva, a műsor második felében hallgathatja meg.
21.02.19. 9:24
Riporter: Pálinkás Sűcs Róbert
