Magyar világsiker: a Puli összenyomta a NASA rakományát

A verseny célja egy legfeljebb 10x10x5 centiméter méretű és 40 dekagramm tömegű, minél kevesebb energiával a Hold felszínén működtethető mérőeszköz tervezése volt az ottani erőforrások felderítésére, és ebben egyöntetűen Lucsányi Dávid terveit tartották a legjobbnak. A megmérettetésről augusztus 6-án a JPL szervezésében webináriumot is tartottak.

Úgy látszik, mi magyarok, jók vagyunk az apró űrbéli eszközökben: december 16-ai adásunkban  a Gschwindt András műegyetemi csapata fejlesztette SMOG-P zsebműhold sikeréről számoltunk be, ami azóta is hivatalosan a legkisebb működő műhold a maga 5x5x5 centiméteres méretével. Előnyünk – a meglévő a szakmai kompetencia mellett – valószínűleg abban rejlik, hogy hozzászoktunk: abból dolgozunk ami van, és emiatt kénytelenek vagyunk az agyunkat használni. Jelen esetben is ez segíthetett abban, hogy miként tudunk minimális erőforrással dolgozni.

Az egyik legértékesebb holdbéli erőforrás a hidrogén (és így az azt tartalmazó a vízjég is), amely a jövő küldetéseiben, valamint az állandó emberi jelenlét és holdbázisok építésében is kiemelt szerepet játszik. A holdbéli vízjéglelőhelyek és más hidrogénkészletek felfedezése a Puli Space csapat Puli Lunar Water Snooper (Puli Holdi Víz Szimatoló) fantázianevű mérőeszköze pontosan ezekre a feladatokra lett tervezve: speciális kamerákkal azonosítja a hidrogént és így a vizet is, megméri annak mennyiségét és eloszlását a holdi regolitban. Ezt az eszközt viheti majd magával a NASA tervezett 2-3 kilogrammos holdjáró robotjai, bizonyítva ezzel, hogy igenis van helyük a magyaroknak az űrkutatásban, ha nem is nagy rakéták, de kis műholdak és  mérőeszközök építésével.

A fiatal csapat – a csapatvezető Pacher Tibor és a főmérnök Pathy Miklós kivételével a tagok átlag 30 év körüliek – emellett tovább dolgozik a magyar holdjáró, a Puli fejlesztésén. Ez egy 60x100 centiméteres doboz, speciális, nehéz terepek (40-45 fok meredekségű lejtők, 20-25 centis kődarabok) leküzdésére tervezett kerekekkel. Tömegét eredetileg 11-12 kilogrammra tervezték, de készül egy könnyített, 5 kilós verzió is. Összehasonlításul az Astrobotic (a Puli Space amerikai partnere) Iris nevű apró, úgynevezett CubeRovere 2 kilogrammos, cipősdoboz méretű járműve csak egyszerűbb terepeken lesz majd képes haladni.

Maga a holdjáró mechanikailag már kész, ami a fejlesztésből hátra van, az a minősített anyagok, elektronika sugárzástűrő tesztje, a krioteszt (-60 és -80 Celsius-fok közötti működés). A menetrend megvan, de pénz hiányában lemaradhat az Astrobotic Peregrine (Vándorsólyom) nevű leszállóegységéről, amely 2021 második felében indulna a Holdra. A 5 kilós verzió “helyjegye” 6 millió dollár, azaz körülbelül 1,8 milliárd forint, ez azonban csak a költségek 60 százaléka, maga a teljes misszió 3 milliárd forintba kerülne. A csapat jelenlegi forrásait leginkább közösségi finanszírozásból szerzi, ami nagyjából  a túlélésre elég, a fent említett díj 30 000 dollár, azaz 9 millió forint, ez csak arra elég, hogy a napi gondokat megoldja, így a projekt megvalósítása 2023-ra reális.

A NASA a jövőbeli 4 robotikus expedícióját magáncégek bevonásával valósítja meg, amihez az ilyen jellegű versenyekkel gyűjtenek ötleteket a tervezett küldetésekhez.

A NASA távolabbi terveiben a 2024-es emberes Hold-misszió szerepel, azonban a többi nemzet sem ül ölbe tett kézzel: jövőre, a tavalyi sikertelen próbálkozásuk után, India újra megkísérli az űrszonda Holdra juttatását, de készül Kína, Oroszország és Japán is. Az európai űrügynökség, az ESA 2028-ra tervezi nagy leszállóegységgel 1,5 tonnányi műszer Holdra juttatását (összevetve a Peregrine 90 kilogrammnyi hasznos terhével).

Ebben a versenyben a Puli Space képviseli Magyarországot, Európában csak a németek versenytársak, viszont ott vannak az indiaiak és japánok (100 millió dolláros befektetéssel a hátuk mögött) hasonló méretű holdjárókkal, amelyek egyelőre csak amolyan technológiai demonstrációk, de a jövőben ezek alapján fejlesztett robotok deríthetik fel a Hold erőforrásait. A Hold gazdasági kiaknázása egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, és küszöbön van a szállítási és bányászcégek ádáz versenye.

A Pulinak azonban a vízkeresés mellett kulturális missziója is van. Azon túl, hogy támogatóinak neveit mikrochipen felvinné égi kísérőnkre, az Aranycsapatnak is szeretne emléket állítani: egy 20x20 centiméteres alumínium plaketten tizenkét, egyenként kétezer karakteres jegyzetben mutatják be a legendás tizenegyet, játékosait, edzőjét, fontos mérkőzéseit, és az a roverrel együtt a Holdon maradna. Eredetije, egy lézergravírozott kerámialap pedig Ausztriába, egy sóbányába kerül. (Utóbbi projektről bővebben itt lehet olvasni angolul.) A  kezdeményezést a Tőkeportál oldalon lehet támogatni, a támogatás összege a plakett elkészítésének és célba juttatásának finanszírozása mellett a Puli csapatának további fejlesztéseit is segíti. Emellett a Puli Space csapata továbbra is várja önkéntesek jelentkezését.

A beszélgetést a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.