Még egy frontot nyithatnak északon az oroszok, de használhat-e Ukrajna nyugati fegyvereket orosz területek ellen?

Az elmúlt hetekben egyre gyakoribb téma az oroszok által Ukrajna ellen indított háborúban, hogy az ukránok bevethetik-e az általuk kapott nyugati fegyvereket Oroszország területén található célpontok ellen. Erről kérdeztük Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértőt az Esti gyorsban.

Elmondta, a nyugati döntéshozók egyértelműen fogalmaznak azzal kapcsolatban, hogy mi számít orosz területnek: a jogi értelemben nemzetközileg elismert orosz területeket értik ez alatt. Azokat, amelyeket 2014 óta megszálltak, beleértve a Krímet, a donecki, luhanszki, zaporizzsjai és herszoni területeket pedig nem. Ezeken a területeken sokszor használták is az ukránok a nyugati katonai eszközöket, és ebből nem is volt probléma Kijev nyugati partnerei részéről.

Drónok és rakétarendszerek

A drónok esetében hivatalosan nem nyugati eszközökről beszélünk. Bár akadnak bennük nyugati alkatrészek, a fejlesztések, a gyártás ukrán, sőt, bizonyos esetekben a szovjet típusokat fejlesztették tovább, a nagyobbak akár ezer kilométer megtételére is alkalmasak.

Az oroszországi Rosztovban található a kelet-ukrajnai műveleteket irányító orosz parancsnokság, és vannak Ukrajnában olyan nyugati fegyverek, mint az amerikai HIMARS vagy a brit Storm Shadow, amelyek akár 180 kilométeres távolságban is képesek csapást mérni.

Miért változott meg a helyzet?

Mert elindult egy újabb orosz offenzíva Harkiv irányából, és elemzők és ukrán döntéshozók is arra számítanak, hogy még egy frontot nyithatnak az oroszok Szumi vagy Csernyihiv felől, ezek viszont, ha ránézünk a térképre, látható, hogy közvetlenül az ukrán-orosz határ mellett vannak. Eleinte, amikor az oroszok az északi területeket támadták, Ukrajnában még nem voltak olyan nyugati fegyverek, mint most. Aztán sikerült kiszorítani őket onnan, és harcok túlnyomó része Kelet-Ukrajnára korlátozódott, ott viszont az oroszok az átcsoportosítást, az utánpótlást az elfoglalt ukrán területekről intézték. Most már arról van szó, hogy maga Harkiv is légvonalban 32 kilométerre van az orosz határtól, és gyakorlatilag nap mint nap lövik az oroszok. A határ vonalán próbálnak terjeszkedni az erőik, áttörni a védelmi vonalakat, és nyugati fegyverek segítségével egyelőre az ukránok nem tehetnek ez ellen. A határ túloldalán lévő vadászgépek bázisait, a lőszerraktárakat nem lőhetik, erre nem kaptak engedélyt a nyugati szövetségesektől.

A szakértő elmondta, hivatalosan nincs döntés erről; a nyilatkozatok sűrűsödése azt jelzi, hogy a háttérben komoly egyeztetések vannak, és könnyen lehet, hogy néhány nappal később arról hallhatunk, hogy engedélyt adtak erre. De Ukrajna legfontosabb szövetségesei, az Egyesült Államok és Németország, egyelőre nem engedélyezték Kijevnek a nyugati fegyverek, eszközök ilyen használatát. Eddig a NATO-főtitkártól és Josep Borrell EU-s külügyi főképviselőtől lehetett hallani ilyen tartalmú nyilatkozatot.

Jó kérdés, hogy mit szólnának ehhez az oroszok; talán lenyelték az eddigi nyugati támogatást, talán nem tudtak ellene tenni, de egy ilyen döntés komoly eszkalációhoz vezethet, és ebben rejlik a washingtoni dilemma is.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.