Még széthúznak a szlovákiai magyar pártok
4/08/2021 18:23
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Parlamenti képviselet nélkül maradt a szlovákiai magyarság, mert a pártok nem tudnak összefogni, és persze azért, mert az Orbán-kormány így, vagy úgy, de beavatkozik a munkájukba.
Az alapkérdés az, már 1989 óta, hogy a lakosság 8 százalékát kitevő magyarságot etnikai pártok képviseljék, vagy olyanok, amelyek együttműködnek a szlovák többséggel. A vita ma is folyik. Huncik Péter pszichiáter, író, aki politikával is foglalkozik, Dunaszerdahelyről adott interjút a Folyt. köv. című műsorunkban.
A rendszerváltás után 4 magyar párt működött Szlovákiában. A Bugár Béla vezette Most-Híd (a most szó szlovákul hidat jelent) nem etnikai párt, sikeres is volt. Két választáson is bekerült a parlamentbe, de Robert Fico pártjával kellett koalícióra lépnie, amit sokan nem néztek már jó szemmel. Nem csak a magyarok, hanem a szlovákok közül sem. A fordulópont akkor következett be, amikor meggyilkolták Ján Kuciak fiatal, tényfeltáró újságírót és barátnőjét. Kuciak számos korrupciós ügyet tárt fel, feltehetően ezért kellett meghalnia. Munkája következtében a politikai elit számos tagja a közvélemény előtt is besározódott. Bugár Béláék ennek ellenére úgy döntöttek, hogy nem lépnek ki a koalícióból, bár sokan követelték nagy tüntetéseken is, hogy ezt tegyék meg. A legutóbbi választáson a szavazók büntettek, azóta nincs a magyaroknak hivatalos képviseletük a szlovák törvényhozásban.
Budapesten mindent jobban tudnak
A magyar pártok most megpróbálnak valamiféle fúziót létrehozni, hogy egységet mutathassanak a választóknak. Egyelőre nem megy. Jelentősen megnehezíti a dolgot, hogy több párt egyszerűen utasításokat kap Budapestről, közelebbről a Fidesztől – véli Huncik Péter. Az egységes magyar párt létrehozását a szlovákiai belpolitikai helyzet sem könnyíti meg. A közelmúltban összeült a tíz legmagasabb rangú közjogi méltóság, a megbeszélésen hírek szerint a korrupció visszaszorításáról volt szó. Azóta egyiküket letartóztatták korrupció gyanújával. Ezután fellángolt a vita, hogy a demokratikus berendezkedéshez kell-e ragaszkodni, az- a célszerű, vagy legyen inkább valami olyasmi, mint az orbáni autokrácia. Bonyolítja az egyezkedést Gyimesi György feltűnése is, aki az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevű párt révén került be a parlamentbe és ott rendszeresen felszólal a magyar érdekeket képviselve.
Már rendeződhetett volna a Benes-dekrétumok ügye
Huncik Péter annak idején Václav Havel kisebbségi tanácsadója volt. Havel a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság, később Csehország elnöke volt. Szerette volna megakadályozni Csehszlovákia szétesését. Nyitott volt arra, hogy valamilyen módon zárják le a Benes-dekrétumok okozta vitát. Ezekben 1945. április 5-én háborús bűnösnek mondták ki a németeket és a magyarokat, minek következtében kitelepítettek mintegy hárommillió német nemzetiségű embert és ezt akarták tenni az ország körülbelül hétszázezer magyar lakosával is. A nagyhatalmak azonban figyelmeztettek, hogy a háborúban játszott szerepet tekintve nem lehet egy kalap alá venni a németeket és a magyarokat. Így kerültek magyarok a korábban németek lakta, de gyakorlatilag kiürített Szudéta-vidékre és nem csak Magyarországra. Nos, Havel elnök rendezni akarta ezt a kérdést is. (Mellesleg a Benes-dekrétumok ma is érvényben vannak.) Miután Huncik Péter volt a tanácsadója, ő kapott megbízást arra, hogy koordinálja egy javaslat kidolgozását. A szlovákiai magyar pártok azt kérték, hogy az elnök kérjen bocsánatot, az érintettek kapjanak jelképes kártérítést, ez 1 korona lett volna, továbbá hozzanak létre egy pénzügyi alapot, amely a magyar kultúra fenntartását segíti. Havel ezt elfogadta azzal a kitétellel, hogy akkor itt a dekrétum-ügyet le is kell zárni, ne legyen tovább téma. És ekkor jött Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom vezetője azzal, hogy miután a magyarokat szlovákok telepítették ki, ne Václav Havel kérjen bocsánatot. Így a megbékélést célzó gesztusból nem lett semmi. Huncik Péter az interjúban megerősítette, hogy nagyra becsüli Duray Miklóst. Hősnek tekinti, mert a rendszerváltás előtt nagyon sokat tett a szlovákiai magyarságért. Itt inkább arról van szó, hogy vannak, akik nyomást akartak, akarnak gyakorolni a szlovák többségre. Mások –mint Huncik Péter is – úgy gondolják, hogy az együttműködés a megoldás.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
2021.07.29. 20.00
Műsorvezető: Kelen Károly és Rab László
