Megosztottak az EU országai a NATO-csúcs előtt
9/07/2024 09:45
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Az Európai Unió országai sérülékenyek és megosztottak, így az Egyesült Államokkal szemben meggyengült pozícióban vesznek részt a NATO ma kezdődő washingtoni csúcstalálkozóján – írja a Le Monde. Nincs egységes álláspont a területét védő Ukrajna az atlanti szervezetbe való felvételével kapcsolatban.
A Politico szerint lehetséges, hogy az egyre polarizáltabb mai világban idejétmúlt az a felfogás, hogy a külföldi vezetőknek tartózkodniuk kell az amerikai politika ügyeibe való beleszólástól. A magyar Orbán Viktor állást foglalt az amerikai elnökválasztás kérdésében, és talán másoknak is ugyanezt kellene tenniük – vélekedik Nahal Toosi, a portál egyik vezető külpolitikai tudósítója. Mint írja, az autokrata Orbán Donald Trump nyilvános támogatásával megtörte azt a régi diplomáciai hagyományt, amelynek jegyében egyik fél oldalára sem helyes állni az elnökválasztást illetően. A magyar miniszterelnök lendületesen építi kapcsolatait az amerikai jobboldallal, és amerikai konzervatívok valósággal rajzanak magyarországi konferenciákra. Néhányuk szerint Orbán egyre diktatórikusabb kormányzása – amit ő illiberális demokráciának nevez – modellként kellene, hogy szolgáljon Amerika számára, hangsúlyozza a kommentátor.
Úgy véli, hogy külföldi vezetőknek nem csak az lehet hasznos, hogy nyilvánvaló előnyöket fognak élvezni, ha bejut a Fehér Házba az az elnökjelölt, aki mellé előzetesen odaálltak, hanem az általuk támogatott, de végül vesztesnek bizonyult féltől is számíthatnak szolidaritásra, bizonyos fajta pártfogásra adott esetben. A Politico utal arra, hogy nem csak Orbán, hanem Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök részéről is tapasztalni lehetett, hogy Trump mellett tették le a voksot. Ellenpélda is akad: az egyébként viszonylag óvatos Olaf Scholz német kancellár egy júniusi nyilatkozatában egyértelműen Joe Biden mellett foglalt állást.
Az EU országai rossz pozícióból indulnak a NATO-csúcson
A párizsi Le Monde szerint az Európai Unió országai sérülékenyek és megosztottak, így az Egyesült Államokkal szemben meggyengült pozícióban vesznek részt a NATO ma kezdődő washingtoni csúcstalálkozóján. A lap kiemeli, hogy a két legnagyobb EU-tagország, Németország és Franciaország vezetőjének, Olaf Scholz kancellárnak és Emmanuel Macron elnöknek a pártja veszteségeket szenvedett el az európai választásokon, hogy nézeteltérések vannak Európa és Amerika között Oroszország megítélését illetően, valamint, hogy az európai országok azzal az eshetőséggel is kénytelenek szembenézni, hogy Donald Trump visszatérhet a Fehér Házba. Macron a francia belpolitikai felfordulás miatt nem is érkezik meg az amerikai fővárosba a csúcs megnyitására, hanem csak a második, szerdai napra várják. A francia elnök és a német kancellár egyébként – írja a Le Monde – nem is tud közös álláspontot képviselni Ukrajna NATO-csatlakozása ügyében, mert a németek, az amerikaiakkal együtt elutasítják Kijev felvételét az atlanti szervezetbe, mégpedig azért, hogy ne provokálják Oroszországot, amely harcban áll Ukrajnával, és területének közel egyötödét ellenőrzése alatt tartja. Párizs ugyanakkor, a legtöbb közép-európai tagországgal, valamint a britekkel együtt azon van, hogy mielőbb nyissák meg az utat Kijev számára az atlanti integrációhoz való csatlakozás előtt.
Elmélyülő konfliktusoktól tartanak a német vállalatok az EU és Kína között
És most egy egészen más téma. A Frankfurter Rundschau arról számolt be a minap, hogy német vállalatok az EU és Kína között elmélyülő kereskedelmi konfliktustól tartanak, miután eredménytelennek bizonyultak azok a tárgyalások, amelyek a kínai elektromos meghajtású autók importjának különvámjáról folytak, de végül nem sikerült elkerülni e vámok – legalábbis átmeneti időre szóló – bevezetését. A végleges döntést novemberig kívánja meghozni az Unió. Brüsszel abból indul ki, hogy Peking túlzottan magas szubvenciókkal támogatja az ilyen autók előállítását, és ez tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatja a kínai gyártókat. Peking viszont politikai motivációjú protekcionista intézkedésről beszél. A kínai elektromos autók piaci részesedése Európában ma még szerény – 2023 utolsó negyedévében nem érte el a 8 százalékot –, de gyorsan növekszik. A frankfurti lap cikke kitért arra, hogy az EU soros elnökségét július elsejétől ellátó Magyarország ellenzi a büntetővámokat.
Lassan nő az igény az elektromos autók iránt
Szintén szembe jött egy cikk a müncheni Süddeutsche Zeitungban az elektromobilitás témakörében. Ez arról szólt, hogy Németországban elbizonytalanodtak a befektetők az újabb és újabb akkumulátorgyárak létesítésének indokoltságát illetően. Az okok alapvetően arra vezethetők vissza, hogy a korábban vártnál lassabban bővül az elektromos autók iránti igény. Eközben Németország a magas költségek miatt nem nagyon versenyképes Kínával. Bizonyos technológiai kérdőjelek is felmerülnek: Európában zömmel olyan akkumulátorgyárakat terveznek, amelyek nikkel, mangán és kobalt felhasználásán alapulnak, holott a fejlesztésben élen járó Kínában már a kedvezőbb tulajdonságokkal bíró vasfoszfát akkumulátorok iránt növekszik a kereslet.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.07.09., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János