Mégsem olyan elfogult az Európai Bíróság, mint Orbán állítja
17/03/2021 09:39
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az Európai Bíróság reklámadóval kapcsolatos döntése, miszerint a magyar reklámadó és a kiskereskedelmi ágazatban kivetett lengyel adó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot, egyértelműen bizonyítja, hogy a hivatal mégsem a brüsszeli végrehajtó apparátus engedelmes és meghosszabbított karja a Reuters cikke szerint.
Az Európai Unió Bírósága tegnap nagyon meggyőző bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy ez a luxembourgi székhelyű igazságszolgáltatási testület a legkevésbé sem tekinthető a brüsszeli végrehajtó apparátus engedelmes és meghosszabbított karjának: az Európai Bizottság keresetét elutasítva kimondta, hogy a magyar reklámadó és a kiskereskedelmi ágazatban kivetett lengyel adó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot. Mint a Reuters hírügynökség beszámolójából kitűnik, ez már a másodfokú ítélet volt, Budapest és Varsó ugyanis 2019-ben az EU Törvényszéke – mint az alsóbb fokon eljárt szerv – előtti alapeljárásban már megnyerte a pert, és most azt a döntést erősítették meg.
A Brüsszel által vitatott lengyel jogszabály értelmében meghatározott bevételküszöb fölött a kiskereskedelmi cégeket magasabb adóterhekkel sújtják. A magyar előírás értelmében a reklámbevételek után érvényesül progresszív adókulcs.
A reklámadó sem tart örökké
A luxembourgi ítéletről beszámoló Bloomberg üzleti hírügynökség emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor eredetileg 50 százalékos adókulcsot érvényesített a legnagyobb reklámbevételű médiacégekkel szemben. Az RTL Klub, az ország legnézettebb tévécsatornája szerint ez az előírás az utolsó független média lerombolásának brutális kísérlete volt. Az EU bírálata nyomán Magyarország korlátozta a különadó mértékét, tavaly pedig ígéretet tett arra, hogy jövőre az egész intézkedést felfüggeszti.
Tagállama válogatja a reklámadó megítélését
Az EurActiv elnevezésű uniós hírportál az európai bírósági ítélet indoklásából arra a megfogalmazásra hívja fel a figyelmet, hogy a progresszivitás mértékének a megállapítása az Európai Unió adójogi területen elért jogharmonizációjának a jelenlegi szintjén a tagállamok belátásától függ.
Kit diszkriminál a vakcinaútlevél?
Most pedig lássuk a vakcinaútlevél kérdését, amelyre nézve az Európai Bizottság várhatóan ma terjeszti elő javaslatát.
A londoni Financial Times előzetes áttekintése szerint olyan digitális igazolásról lenne szó, amelyet az EU-n belüli utazáshoz használnának, és amely a karanténkötelezettség elkerülését biztosítaná azok esetében, akiket vagy beoltottak a koronavírus ellen, vagy negatív COVID-tesztet tudnak felmutatni, vagy pedig felgyógyultak koronavírus-fertőzésből.
A tagállamok közt egyelőre nagy a vita – derül ki a Financial Times cikkéből. A Franciaország által vezetett országcsoport azzal érvel, hogy a vakcinaútlevél hátrányos megkülönböztetést jelent azokkal szemben, akik az oltási tervekben a sor végén vannak. A turizmusból származó bevételekre nagy mértékben ráutalt államok, mint például Görögország, az utazási lehetőségeket megteremtő közös keretek mielőbbi elfogadását szeretnék. Megosztottak az EU-országok abban is, hogy mely vakcinákat fogadják el, miután egyes tagállamok, például Magyarország, lehetővé tették orosz és kínai vakcina használatát, mielőtt azt hivatalosan elfogadták volna az unió szabályozó hatóságai. A brüsszeli bizottsági tervezet most úgy fogalmaz, hogy az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott oltóanyagot minden tagállamnak el kell ismernie a vakcinaútlevél vonatkozásában, míg más oltóanyagokat elismerhetnek, de ezek elismerésére nem kötelezhetők.
A történetesen Sputnik elnevezésű orosz állami hírportál is azt írja – mégpedig az El País spanyol lap értesülésére hivatkozva -, hogy az orosz és a kínai vakcinával beoltottak beutazhatnak majd azokba az EU-országokba, amelyek ezt jóváhagyják.
A bizottsági tervezet elfogadásához a tagállamok többségének, valamint az Európai Parlamentnek a jóváhagyására van szükség.
A Financial Times írása kitér arra, hogy a légitársaságok igyekeznek közös európai szabályozásért lobbizni, mert annak hiánya akadályát képezi a helyfoglalásoknak. Eközben a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség saját utazásra feljogosító applikáción dolgozik.
Mire jogosíthat az oltási igazolás?
A Handelsblatt, a német üzleti körök napilapja szerint a tagállamok gondolkodása már messzebbre jutott, mint Brüsszelé. Németországban legkésőbb május végére meg akarják könnyíteni az élet újraindítását azzal, hogy az oltási igazolás birtokában ismét lehessen étterembe, moziba járni, szabadidőparkokat látogatni. A szövetségi egészségügyi minisztérium már a múlt héten feladatul szabta a digitális igazolvány kifejlesztését. Ami az uniós szintű vitákat illeti, a Handelsblatt áttekintése megemlíti, hogy a magyarok az orosz és a kínai oltóanyag alkalmazásának a figyelembe vételét szorgalmazzák.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
21.03.17. 6:00
Riporter: Kárpáti János
