Sikkasztás, a szabad sajtó megfojtása és a Fidesz érzékenysége
15/03/2021 14:26
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A Süddeutsche Zeitung arról ír, a magyar kormányt ért kritikákat a Fidesz-szavazók Orbán Viktor miniszterelnök elleni személyes támadásnak tartják, amiért pedig a liberális médiát okolják. A kormánypárti sajtóban nem jelennek meg a Fidesz-oligarchák meggazdagodásának történetei, az uniós pénzek elsikkasztása, a sajtószabadság megfojtása, a kulturális és oktatási intézmények kormányzati kontroll alá helyezése. Merthogy akik ilyenekről írnak, azok a rezsim szerint ellenséges propagandát folytatnak az ország ellen, megsértik a keresztény európai értékekért küzdő magyarokat. A lap utal rá, hogy ezt a világmagyarázatot a Klubrádió esete is cáfolja.
Hamisan védekezik a magyar kormány a maga kétharmados parlamenti többségével, amikor az uniós jogállami normák számonkérését úgy értelmezi, mint a magyar szuverenitás és a demokratikusan megválasztott kormány elleni jogtalan támadást – olvashatjuk Süddeutsche Zeitungban Cathrin Kahlweit cikkében, aki a magyar kormányt elleni németországi sajtókritikákat baloldali elfogultságból fakadó támadásoknak tartó Budapester Zeitung egyik írására is kitér.
A Süddeutsche Zeitung szerzője szerint a magyar kormányt ért kritikákat a Fidesz-szavazók Orbán Viktor miniszterelnök elleni személyes támadásnak tartják, amiért pedig a liberális médiát okolják. A cikk határozott jellemzést ad a kormánypárti sajtóról, amelyben nem jelennek meg a Fidesz-oligarchák meggazdagodásának történetei, az uniós pénzek elsikkasztása, a sajtószabadság megfojtása, a kulturális és oktatási intézmények kormányzati kontroll alá helyezése. Merthogy akik ilyenekről írnak, azok a rezsim, illetve támogatói szerint ellenséges propagandát folytatnak az ország ellen, a tényeket meghamisítják, miközben hamisan hivatkoznak az alkotmányra, és megsértik azokat a magyarokat, akik a keresztény európai értékeket próbálják érvényre juttatni – értékeli a kormányoldali véleményeket a Süddeutsche Zeitung.
A lap idézi Paul Lendvai hasonló véleményét a magyar kormányzati politikáról, s a Klubrádió esetét hozza fel példaként arra, ahogy a kormányzati propaganda dezinformációs kampánya átlépi a megengedett határt. Hogyan? Amikor az Európai Parlamentben épp a Klubrádiót ért támadásokról vitáztak, a magyar kormány szóvivője azt próbálta elhitetni, hogy minden esélye megvan a Klubrádiónak arra, hogy visszanyerje a médiahatóság által korábban elvett frekvenciáját. Úgy állította be magát, mintha ő támogatná a rádiót ebben a küzdelemben. Ám amikor fél nappal később mégsem nyerte meg a Klubrádió pályázatot, akkor a kormány ezen retorika alapján simán arra hivatkozott, hogy mindebből látszik, független testületek hoznak döntést Magyarországon. Ugyan hogy lenne független, teszi fel a kérdést a cikkíró, amikor a Médiatanács a kormánytól kapja a fizetését.
Valami nagyon nem stimmel
A Die Presse szerint Orbán és Sebastian Kurz osztrák kancellár között egyetértés van vakcinaügyben, amely kapcsán szerintük valami nagyon nem stimmel, valamit nagyon elrontott az Európai Unió. Az újság Orbán vasárnapi rádió interjúja után írt cikkében emlékeztet rá, hogy a magyar kormányfő arról beszélt, csalódott a közös, uniós vakcinabeszerzésekben, mert vagy nem érkeznek meg az oltóanyagok, vagy kevesebb érkezik, és később a vártnál. Ezért is szeretné látni Orbán ezeket a szerződéseket. S ez indokolja azt is, hogy Magyarország azt tervezi, saját oltóanyag-gyártásba kezd.
A cikk idézi Frans Timmermans európai bizottsági alelnököt is, aki beismerte, hogy voltak hiányosságok az oltóanyag-rendelések során. De konkrétumokról nemigen olvashatunk, pedig 1,4 milliárd oltóanyagot rendelt Brüsszel a 450 milliós közösségnek. Az AstraZenecát hozza fel példának, miszerint az ígért 220 millió oltóanyagból csak 100 szállítását tudta megoldani a cég. Ezért az osztrák kancellár öt tagországgal együtt, Bulgáriával, Lettországgal, Szlovéniával, Csehországgal és Horvátországgal levelet írt az Európai Tanács elnökének, hogy a szerek terítését a következő csúcson mindenképpen meg kell vitatni. Mindenesetre Brüsszel az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot hibáztatja, hogy nem exportálnak elég oltóanyagot az uniós tagállamokba.
Mikor érjen véget a magyarországi szénbányászat?
Magyarország 2025-re kivezeti a széntermelést – írja a brit székhelyű nemzetközi energiaügyi híreket feldolgozó lap, az Edie. Ami azért figyelemre méltó, mert követve például a portugálok vagy például a britek példáját, a magyarok is előrébb hozták vállalásukat. A portugálok 22 helyett már az idén kivezetik a széntermelést, a britek 2025 helyett 2024-ben, a magyarok pedig 2030 helyett 5 évvel korábban. A bejelentés pedig a múlt héten tartott Powering Past Coal Alliance éves csúcsértekezletén hangzott el, amiről örömmel számolt be rádiónknak az új brit nagykövet is, Paul Fox bemutatkozó interjújában. Steiner Attila uniós államtitkár ugyanis ezen a csúcstalálkozón azt mondta, hogy hazánk 2030-ra el akarja érni, hogy 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen az energiatermelés, márpedig ehhez a nagyívű vállaláshoz a széntermelést jóval korábban le kell állítani.
Mészáros érdekeltségében a legnagyobb gázszolgáltató
A Mészáros Lőrinc-féle Opus cég 49.57 százalékos tulajdont szerzett a szolgáltatási területét tekintve az ország legnagyobb vezetékes földgázelosztójában, a Tigázban a svájci székhelyű MET céggel kötött megállapodás értelmében, adta hírül a NASDAQ. Az árat azonban nem hozták nyilvánosságra a felek. Az OPUS Global az egyik leggyorsabban terjeszkedő magyar cég, amelynek portfólióját most már nemcsak hotelek, agráripari termékek, médiavállalkozások teszik ki, hanem egyre nagyobb arányban energiacégek is. Hisz legutóbb Buzsákon vett napelem-gyártócéget.
2021. március 15., hétfő 07.00
riporter: Csernyánszky Judit
