Jóban van a kormánnyal, de meghallgatja az ellenzéket is az új brit nagykövet
15/03/2021 06:09
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Elődeihez hasonlóan Paul Fox, az Egyesült Királyság új budapesti nagykövete is komolyan tanul magyarul - mondta el bemutatkozó interjújában a Klubrádónak. Rákérdeztünk, minek köszönhető, hogy az Uniót megelőzve élen járnak az oltási kampányban, de arra is, Skócia és az ír helyzet nem zökkenőmentes Brexit utáni állapotról tanúskodik. A magyar kormánnyal kiváló a kapcsolata, de természetesen érdekelnek az ellenkező vélemények is, már találkozott ellenzéki vezetőkkel és nőjogi aktivistákkal. A legfontosabb bevándorlási törvényi változásokról is kaptunk tájékoztatást. Csernyánszky Judit interjúja.
Magyarul köszöntötte kollégánkat a Budapestre akkreditált új brit nagykövet, Paul Fox, akit a Zoomra invitáltunk a bemutatkozó beszélgetésre, mert - ahogy az a bevezető mondatából ki is derül, jobbára ő is home office-ban dolgozik.
De nem panaszkodom, mert nagyon kellemes helyen vagyok „úgymond bezárva” és jól érzem magam. Minden a legnagyobb rendben van.
Ezek szerint rutinja van abban, hogyan rendezkedjen be otthonosan egy-egy idegen országban, hisz a fél világot bejárta már, dolgozott a volt Jugoszláviában, Bakuban, Bagkokban, Kabulban, Dubaiban, Varsóban és legutóbb Moszkvában.
Igen, van egy kis rutinom, hisz lassan 30 éve diplomataként dolgozom, te jó ég, tényleg, alig hiszem el. Tulajdonképpen két minősítéssel jellemezhetném a munkámat, a kereskedelmi területen és konfliktusokkal terhelt területeken dolgoztam, mint például a Balkánon, Irakban, Afganisztánban, életem nagy részét pedig olyan kereskedelmi ügyletek tető alá hozásával töltöttem, mint például az azerbajdzsáni gázvezeték, de itt említhetem meg Thaiföldet vagy a Közel-Keletet is. De ha földrajzilag nézem, akkor azt mondanám, a szívem Közép-Európához húz a legjobban, mert az egyetemen is ezt térséget tanulmányoztam. Örültem, hogy dolgozhattam Lengyelországban, Oroszországban és a volt szovjet térségben, és most az álmom is valóra vált, hogy Budapestre jöhettem. Nem beszélve arról, tényleg izgalmas időknek nézünk elébe.
Moszkvához képest milyennek találja itteni munkáját? Milyenek az első benyomások?
Itt azért sokkal könnyebb dolgozni. Abban az időszakban voltam Moszkvában, amikor számos brit diplomatát kiutasítottak az országból, amikor nagyon feszült volt a két ország közti viszony, hisz az orosz állami biztonsági szolgálat brit állampolgárokat próbált megölni, és egyet brit földön meg is ölt. Nagy kihívás volt. De az egyetemen orosz történelmet és napjaink társadalmát tanulmányoztam, tudtam, kihívás lesz és az is volt. Budapest más lesz politikai szempontból. Hisz Magyarország még a NATO tagja, még az Unió tagja és az még mindig eurozónában látja a jövőjét.
Elődei Budapesten mind nagyon szépen beszéltek magyarul. Ön is folytatja ezt a hagyományt. Mikor kezdte tanulni a nyelvet?
2019-ben, és elég gyorsan jutottam el a haladó szintre, túl is jutottam a nyelvvizsga első fordulóján, amikor közbeszólt a pandémia. Aztán elakadtak az órák három hónapra. Aztán a pécsi egyetemen az intenzív 5 hetes tanfolyamon igyekeztem utolérni magam. A magyarok, a hivatalos szervek roppant nagy lelkesedéssel fogadták érkezésemet, de a személyes találkozók elmaradása miatt nehéz most a nyelvet karban tartanom. Nincsenek fogadások, nincs társasági élet, így nem könnyű.
Pandémia, témánál vagyunk. Önöknél a lakosság 40%-át már beoltották. Miközben biztonságos oltóanyagokat szereztek be. Rohamléptekkel haladnak előre, az uniós országok messze le vannak maradva önök mögött. Mi a titka? Hogy kell ezt ilyen remekül csinálni?
Nincs ennek különösebb titka, mint az, hogy előre meg kell tervezni minden lépést. A tervezés önmagában fél siker. Mindannyian követünk el hibákat a pandémia idején, mert új helyzet állt elő. És mi is követtünk el hibákat, amikor túl hamar feloldottuk például az első teljes lezárást. Mindannyian hibáztatjuk magunkat egyes döntések miatt, és utólag azt mondjuk, bárcsak más döntést hoztunk volna. Ám már akkor tárgyalásokba kezdtünk különféle gyártó cégekkel, amikor még nem is tudtuk, hogy melyik vagy melyek lesznek a megbízható, engedélyezett oltóanyagok. Aztán amikor zöld utat kaptak a vakcinák, mi azon nyomban megszerveztük a megrendelésüket és a elosztásukat is. Azt azonban hangsúlyozni szeretném, hogy szó sincs itt versenyről. Mi nem akarunk versenyezni az Európai Unióval ebben a kérdésben, de egyébként senki mással sem.
Külső szemlélőnek úgy tűnik, hogy az Unió nélkül könnyen menedzselik ezeket a kérdéseket. Az Unió több kanyarral le van maradva önök mögött.
Nem így mondanám, egyszerűen megváltozott a helyzet. Ez a kulcsszó. Ezt nem tekinthetjük versenyfutásnak. Nem versenyzünk senkivel, se az Európai Unióval, se az Egyesült Államokkal. A legfontosabb, hogy együttműködjünk a globális probléma megoldásában. Meg kell osztanunk a problémákat és a kihívásokat is, hisz mindannyiunknál válságba került a közegészségügy. S csak együtt tudjuk legyőzni a vírust.
Van menetrendjük arra vonatkozóan is, hogy mikorra oltják be a teljes lakosságot, vagy a nyájimmunitás szempontjából mérvadó 70-80 százalékot?
Ahogy mondja, már 25 millió embert beoltottunk. Nyolc szakaszra lett osztva az oltási kampány. A mostani tervek szerint, nekem úgy tűnik, hogy júliusra beoltjuk azokat mind, akik számításba jöhetnek.
Önök is bevezetik az oltási igazolványt?
Egyelőre csak utazási korlátozások élnek, ami azt jelenti, hogy például nem engedjük be azokat, akik az előző 10 napot súlyosan fertőzött országban töltötték, és az ilyen országokat úgymond gondatlannak minősítjük. Ez érinti a brit állampolgárokat is, vagy az állandó lakhellyel rendelkezőket is, akiknek 10-12 napos karanténba kell vonulniuk és utána két teszttel igazolni, hogy negatívak. Ez Angliára érvényes, mert Skóciában, Észak-Írországban és a többi helyen más-más a szabály.
Mire számíthatnak a magyar beutazók és a sok-sok magyar diák, aki kinn tanul?
Június 21-én várhatóan feloldják a szigorításokat, de Boris Johnson kormányfő mindig úgy fogalmaz, majd ha odaérünk, akkor meglátjuk. Hétfőn nyitottak az iskolák, március 29-étől engedélyezetett lesz a hatfős vagy két családos „gyülekezés”, április 2-án néhány üzlet is kinyit, május elején mindegyik, és június 21-ére remélhetőleg teljesen helyreáll az élet, akkor az utazási korlátokat is feloldjuk. Persze, ha gyorsabban javulnak az adatok, akkor felülvizsgáljuk a menetrendet.
Mit tűzött ki maga elé, amikor Budapesten elfoglalta a székhelyét?
Miután én vagyok az első Brexit utáni nagykövet, történelmi felelősséget is érzek. Európai barátainkkal felfrissítjük és megújítjuk kétoldalú kapcsolatainkat, így Magyarországgal is.
Miben különbözik a régitől az újjáépítendő kapcsolat? Az alapoktól kell kezdeni, ugye? Legyen szó kereskedelemről, vagy bármi másról.
Amikor szeptemberben megérkeztem, akkor úgy láttam, stratégiai tekintetben az alapoktól kell kezdeni. De most már úgy látom, három pillérre építünk. Az első a védelmi és biztonsági kérdések. Mindkét ország tagja a NATO-nak, közös fenyegetéseket élünk meg. A másik a kereskedelem és a prosperitás kérdésköre. Ez elég stabil alapok áll és széleskörű a kapcsolat tekintve a Tescót, a Vodafone-t, a Providence-t, és így tovább, több ezer álláshelyet teremtve a magyarok számára. A harmadik pedig a zöld újjáépítés, ami nem független a covidtól sem. A klímaváltozás terén sokat tudunk együtt tenni. De végül is alapvető feladat, hogy az összes kapcsolat közvetlen és élő legyen. Millió körüli brit turista látogatja Budapestet, és az oktatás terén további lehetőségek is adódnak.
Glasgow-ban tartják a klímacsúcsot az idén. Mennyire vonják be Magyarországot ebbe a projektbe?
Az a magyar kormánytól függ. A múlt héten például Magyarország is csatlakozott a Powering Past Coal Szövetséghez, amely hosszútávon a széntermelés felszámolását jelentheti. Ez nagy előrelépés.
Mit szól az atomenergiához?
Nagyon érdekes kérdés, mert nagyon vegyes az emberek véleménye a nukleáris energiáról. Valóban az egyik legtisztább energiaforrás, de hozzáértően kell menedzselni, mert tudjuk, hogy veszélyes. A magyar kormány is tudja ezt.
A Brexit utáni élet nem olyan zökkenőmentes, mint ahogy azt elképzelték. Mondjuk például az éleződő ír-északír helyzetet tekintve.
Először is tisztázzuk, hogy a Brexit nem jelentette azt, hogy az EU és az Egyesült Királyság kapcsolatnak vége. Ez az új kezdet. Azért ne feledjük, hogy 670 milliárd fontos egyezményt is elfogadtunk ezzel egyidőben. Igen, problémák vannak, az ír kérdésben is, de lehetőség is akad a pénzügyi keretek újbóli kialakítására. Lesznek is problémák, de hát, már csak ilyen a baráti kapcsolatok természete.
Aggályok az ország integritása miatt? Skócia függetlenedési kísérlete…
Nos, valóban. De az utóbbi hetekben megváltozott ezeknek a problémáknak is a dinamikája. A 2014-esreferendumhoz képest most sokkal inkább pártpolitikai kérdésként vetődik fel ez ma Skóciában. Ami pedig az Egyesült Királyságot illeti, az egység töretlen, erős.
Ami a külföldiek, így a magyarok letelepedését és állampolgárságát illeti, milyen határidők betartására hívná fel a figyelmet?
Június 30-ig kell minden magyar és uniós állampolgárnak folyamodni az úgynevezett „letelepedett” státusz bejegyzéséhez (öt év folyamatos ott tartózkodás a feltétel). 110 ezer magyar kérvényezte ezt a státuszt illetve az ehhez a státuszhoz vezető letelepedési kérelmet.
Az új státuszt kiérdemeltek rokonai élveznek esetleg valamilyen előnyt?
Mivel január 1-től új bevándorlási törvény lépett életbe, nem. Hat hónapig maradhatnak a látogatók vízum nélkül. Most azonban új pontrendszer alapján súlyozzák a letelepedni szándékozókat. Jó pont, ha beszéli az ember az angolt, ha szakmai minősítéssel rendelkezik, ha egy brit munkavállaló igényt tart rá, s ha így 70 pont összegyűlik, akkor jogosult az illető a különleges vízumra.
A bemutatkozó videójában beszélt arról is, hogy a civil szervezetekkel is tartani fogja a kapcsolatot. Sikerült már találkoznia egyikőjükkel?
A nők elleni erőszakkal foglalkozó NANE szervezettel volt megbeszélésem. A magyar kormánnyal kiváló a kapcsolatom, de természetesen érdekelnek az ellenkező vélemények is. Azt gondolom, hogy brit nagykövetként ezekkel a kérdésekkel is tisztában kell lennem. Már találkoztam az összes ellenzéki párt vezetőjével. Egyik állásponttal sem azonosulok, de tájékozott akarok lenni és tapasztalatot szerezni. Ugyanígy fontos nekem a médiaviszonyokkal is tisztában lenni, így például a Klubrádió helyzetével is. Értesültem arról is, hogy min mentek keresztül az elmúlt hónapban. Ezzel csak azt akarom mondani, szeretnék minél többet tudni és minél több tapasztalatot szerezni nagykövetként az itteni helyzetről.
Köszönjük a Klubrádió iránti érdeklődését és az interjút is Paul Fox budapesti brit nagykövetnek. Címlapi kép: UK in Hungary/Facebook
2021. március 13., szombat 15:00
Riporter: Csernyánszky Judit
