„Köszönjük
Esti gyors

"Megvan a víz, amit 40 éve kerestünk a Marson"

14/08/2024 09:30

| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba

 | Szerkesztő: Lőrincz Csaba

Már az első szondák olyan képeket közvetítettek a Mars felszínéről amelyen egyértelműen megfigyelhetők voltak kiszáradt folyó- és tómedrek, tengeri vonalak, a tudósok csak azt nem tudták, hová tűnhetett a víz. Az InSight víz jelenlétét mutató szeizmométeres adataival "egy nagyon fontos puzzle került helyére bolygótestvérünk történetében" – mondta Kiss László csillagász.

2024. augusztus 13. Esti gyors - részlet 2024.08.13. Kiss László
07:49
00:00

Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, első alkalommal találtak folyékony halmazállapotú vizet a Marson. A NASA InSight nevű szondája a Földön is használt szeizmométeres módszerrel a bolygó felszíne alatt 10-20 kilométeres mélységben érzékelte a vizet. Eddig csak vízjeget és gőzt észleltek a Marson.

„Megvan a víz, amit 40 éve keresünk. Lényegében amikor az első Mars-szondák az első fotókat elkészítették, kiszáradt folyó- és tómedreket, tengeri vonalakat láttak ezeken, de nincs sehol víz a felszínen” – mondta az Esti gyors keddi adásában Kiss László csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

„Ma már az a konszenzus a tudósok körében, hogy a Mars régen, nagyjából 3-4 milliárd évvel ezelőtt vizes bolygó volt. Akkoriban a Mars felszínének felét egy nagy hullámzó óceán fedte, sűrű légköre volt. Valószínűleg az élet számára alkalmasabb bolygó volt, mint maga a Föld” – tette hozzá. Később azonban a Földnél kisebb bolygó lévén gyorsabban kihűlt a magja, és a légkör nagy része mellett a víz is eltűnt a felszínről. A tudósok azt feltételezték – mint most kiderült, helyesen –, hogy a víz egy jelentős része a Mars felszíne alá húzódott vissza, miután a légkört erodálta a Napból érkező töltött részecskék bombázása.

Kiss László csillagász
 
Kiss László csillagász
Fotó: Pálinkás János / Klubrádió
 

Most a szonda által 2018 és 2022 között gyűjtött – több mint 1300 marsrengés – szeizmikus adatait elemezve azonosítottak a felszín alatt 10 és 20 kilométeres mélységű tartományban egy olyan régiót, amelyen úgy haladnak át a marsrengések hullámai, hogy azt nagyjából 10 százalékos víztartalommal lehet megmagyarázni.

Kiss megjegyezte azt is, hogy bár az InSight mindössze 50 kilométeres körzetben mért, ha az eredményeket az egész bolygóra vetítjük, feltételezhetjük, hogy annyi víz lehet a Marson, amit felszínre hozva mintegy „2 kilométer vastag óceánra lenne elég”. Ez azonban csak feltételezés, kellene még egy, az InSight-éhoz hasonló misszió.

Természetesen haszna is van a felfedezésnek: bár ilyen mélységbe lefúrni egy darabig biztosan nem fog az ember a Marson, ez a jövőben válhat majd lehetővé, de egy fontos igazolást nyert a tudomány. „Egy nagyon fontos puzzle került helyére bolygótestvérünk történetében” – foglalta össze Kiss.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi fotó: Pixabay

Esti gyors/interjú Kiss Lászlóval
2024.08.13., kedd 18:35
Riporter: Selmeci János