Méhekkel képzelhető el az élhető jövő
13/01/2021 17:07
| Szerző: Lay Viktória/Klubrádió
Európai polgárok vették kezükbe a napjainkra nagy problémát jelentő probléma a méhek drasztikus pusztulásának égető kérdését. Arra kérik az Európai Bizottságot, hogy fokozatosan vezessék ki a forgalomból a szintetikus növényvédő szereket. Ezzel együtt szeretnék azt is, ha a bizottság kidolgoznáa a természetes ökoszisztémák helyreállításának tervét a mezőgazdasági térségekben.
Európai polgári kezdeményezés indult Mentsük meg a méheket és a gazdákat néven, aminek keretében azért lépnek fel az EU-s polgárok, hogy felhívást intézzenek egy méhbarát mezőgazdaságért, amely jó a gazdáknak, egészségünknek és a környezetnek. Ezzel az európai polgári kezdeményezéssel arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy támogasson egy olyan mezőgazdasági modellt, amely lehetővé teszi a gazdák és a természet számára, hogy harmóniában éljenek. A méhek és az emberek egészségének védelme érdekében felszólítják a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat jogi aktusokra a szintetikus növényvédő szerek 2035-ig történő fokozatos kivonása, a biológiai sokféleség helyreállítása, továbbá a mezőgazdasági termelőknek az átmenetben történő támogatása céljából.
Fő céljaik: A szintetikus növényvédő szerek fokozatos kivonása az EU mezőgazdaságából, kezdve a legveszélyesebbekkel; a cél e peszticidek használatának 80 százalékos csökkentése 2030-ig, és teljes beszüntetésük 2035-re; a természetes ökoszisztémák helyreállítása a mezőgazdasági térségekben, hogy a mezőgazdasági termelés a biológiai sokféleség helyreállításának eszközévé váljon; a mezőgazdaság megreformálása a kis méretű, diverzifikált és fenntartható gazdálkodás előtérbe helyezésével, az agroökológiai és biogazdálkodási eljárások gyors elterjedésének támogatásával, továbbá független, mezőgazdasági termelőknek szóló képzések és kutatási tevékenységek lehetővé tételével a növényvédőszer- és GMO-mentes gazdálkodás témájában.
Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programfelelőse, volt a Zöldklub január 8-ai adásának első vendége.
A petíciót itt lehet aláírni.
Népesség és fogyasztás
Petricsészében előállított húsok, lehetetlen hamburgerek és céklával festett növényi alapú húspótlók – erről beszélgettünk Dr. Bánáti Diánával, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki karának professzorával a műsor második felében. A professzor elmondta, az, hogy milyen és mennyi élelmiszert fogyasztunk, attól is függ, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésünkre. Az előrejelzések szerint egy évvel ezelőtt körülbelül 7,7 milliárd ember élt a Földön, 2030-ra ez a szám már 8,5 milliárd lesz, 2100-ban pedig elérjük majdnem a 11 milliárdot. Emellett változik főleg a fejlődő régiókban az életszínvonal, tehát más minőségű és árú élelmiszert tudnak megfizetni az emberek. Egyre nő a hús iránti igény, 2010-2050 között körülbelül 70 százalékkal főg nőni a globális tej-és húsfogyasztás, a marhahús esetén 80 százalékos növekedést prognosztizálnak. Arról is egyre többet beszélünk, hogy kimerítjük a Föld erőforrásait, és az egyre több és éhesebb embert próbáljuk azonos erőforrásokból táplálni.
Folyamatosan jelennek meg élelmiszeripari innovációk bizonyos termékek kiváltására, a jelenlegi időszak egyik nagy érdekessége a laboratóriumban előállított hús, illetve a különböző növényi alapú fehérjeforrásokból előállított húsanalóg készítmények előállítása. Egészen biztos, hogy a közeljövőben az előállítás költségei jelentősen fognak csökkenni, az előállított termékek mennyisége pedig nőni, de ma még nagyon nehéz megmondani, hogy ez mennyire csupán divat, amit az ipar próbál meglovagolni, vagy előrelátó módon valóban alternatívát nyújtani a fogyasztók számára.
Az ajánlások szerint bolygószintű léptékben a húsfogyasztást a felére kellene csökkenteni, a zöldség és gyümölcsök fogyasztását, valamint a hüvelyesek és diófélék fogyasztását pedig meg kellene duplázni. Persze mindig a helyi adottságokra kell adaptálni az ajánlásokat. Észak-amerikai országokban a vörös hús ajánlott mennyiségének jelenleg a hat és félszeresét fogyasztják, míg kevésbé fejlett országokban az ajánlott mennyiség felét. Óriási különbségek vannak, amelyek kiegyensúlyozása számos egyéb tényezőtől függ.
Az újdonságokra általában fiatalabb generációk nyitottabbak. Sok hivatkozás az Y-generációt jelöli meg, mint az egyik legnyitottabb generáció, de egy új felmérés szerint a fiatalok mellett az 55 év felettiek a leginkább nyitottak a húspótló termékek fogyasztása iránt. A nyitottság persze kultúra kérdése is, nem csak a koré. Az étkezés a kulturális identitásunk része. Míg egyes országok sokkal nyitottabbak, mások konzervatívabbak. A magyarok utóbbi kategóriába tartoznak. A professzor ezt alátámasztandó felidézte, hogy az egyik nagy gyorséttermi lánc, amely Németországban mutatta be a vegán burger termékét először, ugyanebben az időben több magyar TV csatorna úgy hirdette ugyanennek a láncnak a hamburgerét, hogy az igazi hússal készült termék, húsimádóknak.
Amikor húspótló termékekről beszélünk, többfélét is meg kell különböztetnünk. Egyrészt ezek lehetnek laboratóriumban előállított termékek, petricsészében előállított húsok, amelyek sejt -és szövettenyészetből készülnek, aztán léteznek növényekből előállított készítmények, amelyek a húst utánozzák, és egy harmadik forrás, a rovarokból előállított fehérjeforrások. A professzor kiemelte, hogy a laboratóriumban előállított húsok nem génmódosított húsok, egészen más mögötte a technológia. Ehhez szövettenyészeteket hoznak létre, tehát élő állatokból nyernek ki olyan jó minőségű sejteket, amiket elkezdenek aminosavakkal, cukrokkal, vitaminokkal táplálni, és ezeket felvéve növekedni, szaporodni kezdenek, így növesztik hússá a sejtet. A sejteket biopsziával élő állatokból, vagy tojásból, halakból nyerik ki, a módszer végén pedig állati eredetű hús jön létre. Nagyon sokáig kísérleteztek, amíg nagyobb mennyiségben is elő tudtak állítani laboratóriumi húsokat. 2013-ban holland kutatók hoztak létre ilyet először, és öt évig tartott mire kvázi nagyüzemi technológia lett belőle. Az egyedi húsoknak anno egy 12-15 dkg-s szelete 250 ezer euró volt. Manapság ezeket bioreaktorokban állítják elő, de továbbra is sok a vita arról, hogy a végtermék mennyire lesz azonos az eredetivel.
Nagyon sok olyan technológia áll már a rendelkezésünkre, amely biztonságos és segítségével olyan élelmiszereket tudunk előállítni, amelyek az eredeti tápértéküket a lehető legnagyobb mértékben megőrzik. Európában nagyon szigorú biztonsági előírások vonatkoznak az új technológiákra, de ettől függetlenül a fogyasztókban félelmet kelthetnek, mert nem értik, nem ismerik. Ennek orvoslására sokkal több megbízható forrásból származó információval kellene ellátni az embereket, megismertetni az új technológiákat. A fogyasztókat megfelelően kell tájékoztatni, alapvető, tudományos alapú információkat közérthető módon kell nekik elmondani, és ha valóban a kultúránk része, hogy mit fogyasztunk, és értjük a jelöléseket, tisztában vagyunk az előállítással, tudjuk, mi az előnye és hátránya a különböző termékeknek, táplálkozási irányoknak, akkor fogunk tudni dönteni.
A teljes műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.01.08. 15:00
Riporter: Lay Viktória