„1%
Hetes Stúdió

Merkel a sürgősségi beavatkozásokhoz értett, nem volt víziója a jövőről – Interjú három szakértővel a vasárnapi német választások előtt

25/09/2021 17:25

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Amilyen megosztott ma a politika szerte a világban, olyan megoszottság jellemzi Angela Merkel megítélését is 16 évnyi kancellárság után. Három német szakértőt kérdeztünk meg arról, miként értékeli Angela Merkelnek az uniós és hazai szerepét. Milyen felelősség terheli őt az Orbán-féle illiberális demokrácia megtűrésében. Megszólal a bécsi CEU, a German Marshall Fund és a Berlini Társadalom Tudományok Központjának szakértője, valamint a Humboldt Egyetemnek a professzora. Csernyánszky Judit riportja.

2021. szeptember 25. Hetes Stúdió-részlet (2021.09.25. Csernyánszky Judit riportja)
11:46
00:00
Európa egyik leghosszabb ideje hatalmon lévő vezetője Angela Merkel és mégsem vált belőle autoriter populista, mint sokan másból a környezetében. Mivel magyarázza ezt? – kérdem a német Carsten Q. Schneidert, a politika tudományok professzorát, aki CEU bécsi Egyetemén kutat és oktat, és aki úgy nyerte le az Amerikai Politika Tudományi Társaságának elismerését, hogy nem tanult az Egyesült Államokban.

– Nos, ez csak azt mutatja, hogy a lécet alacsonyra tették. Mert Németországban meg sem fordulna senkinek a fejében, hogy egy kancellár autoriter legyen, de azért sem kap dicséretet, ha nem válik autoriter populistává. Egyébként Konrad Adenauer és Helmut Kohl is nagyon hosszú ideig voltak hatalmon, mégsem változtatta az meg őket. Az is elvárás egy kancellárral szemben, hogy ne legyen kleptomán és korrupt sem. Hogy ez nem következett be Merkel karakterének épp úgy köszönhető, mint a német politikai kultúrának.

– Ahogy az egész világ roppant megosztottá vált, úgy Merkel megítélésében is erősen megoszlanak a vélemények.

Carsten Q. Schneider
 
Carsten Q. Schneider
 

– Valóban hibáztathatjuk Merkelt, nem azért, amit tett Európában, hanem amit nem tett meg Európáért. És őt ez különösebben soha nem zavarta. Amikor az ő liberális demokráciáját tesszük mérlegre, akkor azt látjuk, őt a gazdasági érdekek hajtották. A görög pénzügyi válságon kívül Magyarországot is említhetem: amikor látta, hogy 2010-től romlik a demokrácia helyzete Orbán alatt, akkor csak az lebegett Merkel szeme előtt, hogy ne romoljanak az üzleti kapcsolatok, egyik fél se szenvedjen csorbát. Ami persze az európai gazdaság érdeke is volt. Örökségén nagy foltot ejtett, hogy nem törődött a magyar demokrácia ügyével.

– Kimondhatjuk, hogy Merkelnek is felelőssége van abban, ahová fajult a magyar demokrácia?

– Sokat vitáztam erről olyan kollégákkal, akik nem állnak közel a jelenlegi rendszerhez. Elsősorban a magyar választókat terheli ezért felelősség. De miután a német a legnagyobb gazdaság Európában, s Magyarország tőle függ a legjobban, ebből a szempontból tehát igen. Ezen túlmenően az, hogy a Fidesz és a CSU egy pártcsaládhoz tartoztak, megjegyzem, ebben Merkelnek nem volt beleszólása, de egy évtizeden át pártját fogta. Mára ez a helyzet alaposan megváltozott.

– Merkel a kompromisszumok embere, és ezért nem tudott nagyot előre lépni.

– Így korrekt, és nem lehet lebecsülni, hogy a legválságosabb helyzetekben nemcsak Németországot és Európát, de bizonyos mértékben a világot is megóvta a még súlyosabb válságtól. Hálát adhatunk annak, hogy éppen ő volt a kancellár. Ugyanakkor valóban sok mindenbe bátran belevágott, de nem haladt előre – a nukleáris energia felhasználása, a közintézmények digitalizálása, a menekültek integrálása – mind félbemaradt ügyek. Mint a sürgősségi osztályon, mindent igyekezett gyorsan megoldani, de nem volt jövő víziója. Viszont a német gazdaság a II. világháború után az ő idején lőtt ki, mint a rakéta, persze a szomszéd országok kárára.

– Vitatott az Északi Áramlat orosz gázszerződés is, de Biden végül legyintett rá. Mit gyanít?

– Erre a legnehezebb jó választ adni, mert annyi más lehetőség van az energiabeszerzésre, és közben konfliktusba került a szövetségesekkel, ráadásul a német pártok is ellenezték a tervet. Biden nyilván alkut kötött ebben.

– Milyen alkut?

– Az orosz és kínai politikai relációban. Németország a világ egyik legnagyobb exportőre, miközben a fogyasztása nincs arányban ezzel. De ez más kérdés, a német gazdaság sikerének a titka. Biden nyilván cserébe sokkal kritikusabb hozzáállást vár el Németországtól Oroszország és Kína politikájának a tekintetében.

 

Rachel Tausendfreund
 
Rachel Tausendfreund
 

Rachel Tausendfreundet, a German Marshall Fund szakértőjét kérdezve először az érdekelt, mit tart Merkel legnagyobb sikerének, eredményének.

– Az uniós államokat egy platformra terelte a Krím és Kelet-Ukrajna invázióját követően, ezt tartom külpolitikája terén a legnagyobb sikernek, mert Németország ilyen kérdésekben általában megfigyelő álláspontra helyezkedik. Belpolitikájának sarokköve pedig az volt, hogy egy olyan időszakban, amikor Európában és a lásd az Egyesült Államokat is, a konzervatívok radikalizálódnak, képtelenek a liberálisokkal párbeszédet kialakítani, Merkel mederben tudta tartani konzervatívokat.

– És közben jelentősen megváltozott a német és a magyar konzervatívok közti viszony is, hisz már elpártoltak Orbán mellől. Hogyan fog átalakulni a két konzervatív párt viszonya Merkel után?

– Elég drámai átalakulásra számítok, mert a zöldek egészen biztos benne lesznek a koalícióban. S ha a szociáldemokraták nyerik a választást, akkor elég súlyos következményei lesznek az Orbán-kormányra nézve, mert már most látjuk, ők harcolnak leghevesebben az Orbán-féle antidemokratikus rendszer ellen az Európai Unióban. Alaposan meg fog változni a magyar kormány elleni szankciók folyamata is.

– Mit rontott el? Mit kezelt a legrosszabbul a helyzethez képest Angela Merkel az elmúlt 16 évben?

– Szerintem a 2008-as gazdasági világválság kezdeti lépései nagyon rosszak voltak. Mert azt üzente, hogy az elkényelmesedett és eladósodott amerikaiak helyett nem fognak a németek áldozatot hozni és fizetni az adósságukat. Rosszul mérte fel a helyzetet, mert az ingatanhitelezési válságban a német bankoknak is ugyanúgy megvolt a maguk felelőssége. Veszélyben forgott az euró akkor.

– Végül dicsérik, mert jól kezelte ezt a válságot is.

– Nem kérdéses, de ne feledjük, a radikális jobboldali párt megerősödéséhez ő nagyban hozzájárult. Az AfD bátorítást kapott a mérsékelt konzervatívoktól. A másik rossz lépése a menekültválság kezelése volt. Azzal teljesen egyetértek, hogy 2015-ben, a menekültek robbanásszerű befutásakor nagyvonalú, emberi volt. Ezt senki nem vitatja mind a mai napig Németországban sem. Ám abban hibázott, hogy nem egyeztetett erről az uniós partnerekkel. De valószínűleg azért sem, mert még ő sem tudta, mit akar tenni. S végül a német álláspontot akarta ráerőltetni mindenkire.

– Sikerül-e a menekültek beilleszkedése? Mennyire válságos most a menekültkérdés?

– Sok dolgunk van még e téren itthon. Az iskolarendszert meg kellene újítani. Pedig ez nem újkeletű probléma, a gyerekek iskolai egyenjogúsága változatlanul hosszú ideje probléma. Márpedig a probléma gyökerét az oktatásban kell megragadni, hogy elkerülhetőek legyenek az ennek hiányából fakadó következmények.

– Milyen szerepe lehet Merkelnek az uniós porondon?

– Ő maga is azt mondta, hogy nem akar semmilyen politikai munkát vállalni. Szerintem is ráfér egy jó hosszú pihenés, menjen kertészkedni, hegyet mászni, ami a hobbija. De azt is el tudom képzelni, ebbe hamar beleun, és esetleg tudományos intézetben kutatóként dolgozna eredeti szakmájának megfelelően, aki kvantumkémiával foglalkozott.

– Milyen változásra számít? Mennyire fog megváltozni a politika Merkel után?

– Valószínűleg három párt fog koalíciót alkotni, és amennyiben a konzervatívok ellenzékbe szorulnak, kavarni fogják a kártyákat a háttérben. Zűrzavar lesz az elkövetkező négy év. Ugyanakkor a politika irányvonala nem fog radikálisan megváltozni, talán alacsonyabbak lesznek az adók, jobban odafigyelnek a klímaválságra a liberálisok. Az emberek élete nem vesz radikális fordulatot, mint máshol – nyilatkozta Rachel Tausendfreund a German Marshall Fund szakértője.

 

Wolfgang Merkel
 
Wolfgang Merkel
Fotó:

A berlini Politikatudományok Központja, a Humboldt Egyetem professzora, Wolfgang Merkel az elején tisztázza kérdésemre, hogy semmi köze a Merkel famíliához, elárulja, politikailag is elég messze van tőle. Noha tegyük hozzá, a német politikai kultúrának köszönhetően a beszélgetés során a hangvételén ebből semmi nem érződik.

– Hogyan írná le nekünk Orbán és Merkel kapcsolatát?

– Angela Merkel kancellárságának és nemzetközi politikájának is – tekintve, hogy az Unió legerősebb államát vezette – a legsötétebb fejezetéhez tartozik Orbánhoz való viszonyulása. Túl türelmes volt vele, aminek hatására egyre jobban megerősödhetett az Orbán-féle autokrácia. Stratégiai hibát követett el, amikor az elején nem mondta ki, hol húzódik az a vörös vonal, amit nem lehet átlépni az Európai Néppártban. S szorgalmaznia kellett volna hamarabb azokat a szankciókat, amelyeket most nagy késéssel mégiscsak elfogadtak a magyar és a lengyel kormány ellen.

– Merkel után tehát az Unió nagy változások elé néz. Orán arra kényszerül, hogy feladja a harcot?

– Azért várjuk ki a választások kimenetelét. Lehet, hogy a progresszív erők győznek, amit mi egyébként közlekedési lámpa koalíciónak nevezünk, mert benne lehetnek a piros szocdemek, a liberálisok mint sárgák és a zöldek ugyebár. Utóbbiak sokkal könyörtelenebbek lesznek, és erősödhet az oroszellenes hangulat is. Amennyiben a kereszténydemokraták győznének, mondjuk a liberálisok és a zöldek akkor is benne lesznek minden bizonnyal a koalícióban. Azonban ekkor mégiscsak a merkeli politika folytatódna, ami Európára nézve nem lenne jó, mert Merkelnek nem volt víziója az Unió jövőjéről. Akkor csak folytatódik a sürgősségi válságmenedzselés adott esetben.

– Standard kérdést teszek föl, mi Merkel történelmi öröksége, de talán nem ad rá standard választ.

– Nem olyan egyértelmű az ő öröksége, mint mondjuk Helmut Kohlé volt. Kohl nagyban hozzájárult Európa egységessé válásához. Túl hosszú időt töltött a hatalomban Merkel, s ehhez képest mégsem tudok egy nagy pozitívumot kiemelni. Sőt, azt kell mondjam, hatalma túlcsordult azon, amit látunk csorbulni Amerika, de még bizonyos szinte Dél-Amerika esetében is, amikor az elnököt a parlament és a független intézmények ellenőrzésük alatt tudják tartani. Mintha korlátlan lett volna a hatalma. De nem akarok túl negatív lenni. Mert például ahhoz képest, hogy konzervatív kancellárról beszélünk, modernizálta a társadalmi agendát, például a homoszexuálisok házasságát megengedve. Gyakorlatilag a szocdemek politikai tradícióját is vitte tovább. A polarizált pártok mérséklése valóban nagy eredmény volt a részéről. A történelem szinte egészen biztos a 2015-ös menekültválság felől pozitívan fogja megítélni kétségtelenül emberséges politikáját. Azonban ez járult hozzá a szélsőjobb megerősödéséhez

– Tart az AfD-től, esetleges túl jó szereplésétől a mostani választásokon?

– Nem igazán, mert stabilizálódott a szavazóbázisa. Eddig 8%-on állt, maximum 10-12%-ot szerezhet. S amúgy is antimigrációs politikája hozta neki a szavazatokat, ami most nem volt központi témája a választási kampánynak. A Covidot próbálták meglovagolni, de paradox módon a demokratikus oldallal kerültek egy platformra, úgyhogy itt sem tudták bővíteni a szavazóbázisukat – nyilatkozta Wolfgang Merkel, a berlini Politikatudományok Központja, a Humboldt Egyetem professzora.

Csernyánszky Judit interjúit a 2021. szeptember 25-i Hetes Stúdióban hallhatták.