Mi a közös az amerikai és a magyar alkotmányban?
18/05/2021 14:01
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Amerika új választási törvénye antidemokratikus? Milyen következtetéseket lehet levonni a közelmúlt eseményeiből, és miben hasonlít a magyar és az amerikai politikai paletta?
A demokrácia züllesztése és ennek nyomán a hanyatlása ma már nemcsak Európában téma: Trump óta az amerikai társadalom egy része is erről beszél. Erről beszéltek az Amerika-Európa Alapítvány és a Leuven Center for Global Governance Studies támogatásával létrejött, a Transzatlanti Előadások című nemzetközi konferencia-sorozat legutóbbi előadói, Kim Lane Scheppele és Halmai Gábor alkotmányjogászok.
A világon egyre több helyen ütik fel fejüket azok, akiket én új autokratáknak hívok, mondta Kim Lane Scheppele, a Princeton egyetem alkotmányjogásza, aki eddig alapvetően a magyar alkotmánnyal és annak a demokratikus berendezkedésre gyakorolt hatásával foglalkozott?
Megnyomja a vészcsengőt
"Elindult a lejtőn az amerikai demokrácia is". A demokráciákat eddig puccsok buktatták meg, de új trend alakult ki az elmúlt 10 évben. Most már a választások, azok rendje is képes arra, hogy megbuktassák a demokratikus rendszert. Átcsúsznak a szűrőn a még demokratikusnak, tisztességesnek és szabadnak mondott választásokon az új autokraták, miután populista lózungjaikkal beetetik a társadalom csalódott és lecsúszott rétegeit. Aztán gyorsan átírják a választási törvényt, és ha még úgy is néz ki, hogy szabad és tisztességes, a következő választás mégsem az.
A fake news világa elhatalmasodik, a migrációs félelmek felnagyítása és propagandája szüli a rasszizmust. A kérdés, az emberek tényleg erre a populista politikára akarnak szavazni? Nyilván nem, de a feltételek mégis adottak, hogy rájuk szavazzanak.
A Gallup Intézet szerint a társadalmi elégedetlenség Amerikában visszanyúlik a 70-es évekig, a 2001-es szeptember 11-i terrorcselekmény pedig felerősítette azt az érzést az emberekben, hogy a rendszerrel lehetnek problémák.
2016-ban ez ahhoz vezetett, hogy igazából se Trumpnak, se Hillary Clintonnak nem volt lényeginek nevezhető többsége. Hillary Clinton 3 millió több szavazattal a világon szinte mindenhol megnyerte volna a választásokat, az amerikai választási törvény azonban a kisebb államok kevesebb szavazóira épült, és erre koncentráltak a republikánusok is. Ezzel több államot nyertek meg, és több elektori szavazatot tudtak szerezni, mint kevesebb állammal, de több szavazóval Clinton.
Az elmúlt 20 évben a republikánusok csak egyszer nyertek úgy, hogy több egyéni szavazatot is kaptak, mint a demokraták, viszont a demokraták két évtized alatt kétszer veszítettek választást, hogy több szavazatot tudhattak maguknak, mint a republikánusok.
Miközben Hillarynak kellett volna a Fehér Házban ülnie, Trump 3 alkotmánybírót tudott kinevezni a legfelsőbb taláros testületbe, ami csapás a demokrata pártra és persze az országra is.
Trump a fehérek felsőbbrendűségét hirdető ideológiai alapvetésnek köszönhetően nyert 2016-ban, és a szavazói ma sem ismerik el Biden győzelmét. De ez nem jelenti azt, hogy Trump szavazói mind ezt az eszmét vallanák: szavazóinak a fele nem rá, hanem Hillary ellenében szavazott, és a felmérések szerint az összes szavazónak a 22%-a nem akar autokráciát. Hogy Trump kontroll nélkül igazgassa az országot.
Magyarországon is ilyen az arány, ennek ellenére ismert a választási eredmény. Tehát a többség, akárcsak Magyarországon, demokratikus értékeket vall. Ez Trump négy éve alatt az alacsony népszerűségi mutatóban tükröződött.
Ugyanez a helyzet Orbánnál is, általában 30%-os a támogatottsága, azaz a 70% nem őt akarja, mégis nyert. Trump 5 kis államot és 7 millió szavazatot is elveszített, így sikerült Bidennek nyernie.
Ezért kezdték átírni a saját államaikban a republikánusok a választási törvényt, amely igyekszik majd távol tartani a demokrata szavazókat azzal, hogy nem lehet előszavazni, levélben szavazni, továbbá átrajzolják a körzethatárokat, szigorítják a szavazói beazonosítást (nem lesz elég jogosítvánnyal szavazni, márpedig sok bevándorlónak csak az van). Cél az alacsony részvétel – írja le a most zajló nagyívű változásokat Kim Lane Scheppele.
Modellértékűnek tartom a magyar választási rendszert, ami Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Szlovéniában is például szolgál most már, mondta Halmai Gábor alkotmányjogász, a European University Institute professzora, aki a választási rendszer aránytalanságaival és a módosított alkotmánnyal magyarázza az évek óta megváltoztathatatlan rendszert hazánkban.
"2010-ben a szavazatok 53%-ával sikerült a parlamenti helyek 67%át megszerezniük, ezzel a megteremtve a kétharmados többséget. A Fidesz egy szóval sem említette a kampányban az alkotmány módosítási szándékát, mégis megtette az ellenzék és a társadalmi egyeztetés nélkül. Hogy aztán az amerikai mintára úgy alakíthassa át a választási törvényt, hogy már 45%-kal is meg tudja szerezni a kétharmados többséget".
2014-ben ugyanis ennyi szavazattal nyert a Fidesz. Átírta a körzethatárokat, megtiltotta a levélben szavazást. "Amikor 2014-ben Princetonban oktattam, akkor New Yorkba kellett utaznom, 2018-ban pedig Milánóba. Magyarországon is az alkotmánybíróság átalakítása volt az egyik legsürgetőbb autokrata rendszerépítő elem. Példánkat elsőként Lengyelország követte. Majd az országos bírói állomány 10%-nak a nyugdíjazása jelentette a következő lépést" – sorolta Halmai a fékek és ellensúlyok rendszerének megbontását, amely Orbán illiberalizmusát megalapozta.
A második rendszerépítő elem az alapvető emberi jogok garanciájának a felszámolása lett. Kezdve a médiatörvénnyel, 2011-ben folytatva a vallási szabadság korlátozásával. A harmadik lépésként kivitelezett új választási törvényt az EBESZ is kifogásolta az Unióval együtt, hiába.
Az Európai Unióban az első illiberális állam lettünk, ahol kiveszett a jogállam, és aki általában szembemegy a fő irányvonallal.
Halmai teljes mértékben egyetért a Freedom House jelentésével, amelyben Magyarországot úgynevezett hibrid rendszernek írták le, a demokrácia és a diktatúra közti átmenettel. Az amerikai és magyar hasonlóságok egyre szembetűnőbbek lettek azzal, hogy Trump a négy év alatt a republikánus pártot igyekezett átalakítani autokrata párttá.
Pedig ez az ország csak akkor működik, ha két erős nagy pártja van, amelyik egyetért a demokratikus választási szabályokban, abban, hogy vesztes elnök átadja a hatalmat capitoliumi lázadás nélkül is, abban hogy elismeri a jogállamot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, azaz az alapvető emberi jogokat, mondta Kim Lane Scheppele. Ma ugyanis úgy néz ki, hogy van egy párt, amelyik elismeri, ha veszít, de van egy másik, amelyik nem. Ha pedig ezekben a kérdésekben nincs összhang a pártok között, akkor szétesett a demokratikus rendszer is.
Ha a következő választást azok a szabályok határozzák meg, amelyeket most sorra fogadnak el a republikánus vezetésű államokban – számuk ugyebár több, mint a demokrata vezetőségűeké, akkor előáll az a helyzet, hogy kijelentsük: Amerika nem demokrácia többé. "Ron DeSantis, Florida kormányzója Trumpnál is veszélyesebb, autokrata elveket vall. Amennyiben ő kerülne a párt élére mint leendő elnökjelölt, akkor félelmeim beigazolódnak, sőt a Trumpénál is rosszabb lenne a helyzet".
Orbán az első ciklusban, 2002-ben a koalíciós párt miatt nem tudott nagyívű antidemokratikus rendszerépítésbe kezdeni, Trump ugyanígy volt ezzel négy évig. De Santisszal viszont beteljesülne a rendszerátalakítás, fejtegette Scheppele.
Paradox a helyzet, mert ahhoz képest, hogy a kétharmados győzelmet kisebbségi szavazattal el lehet érni, mégsem kizárt, hogy a 10 év után összefogott, egységesnek tűnő ellenzék képes győzni. Még ha nem is lesz meg a kétharmada. Az alkotmányt viszont – a benne lévő sok-sok aknával – nem lesz képes módosítani. A Fidesz kezében van az alkotmánybíróság, a Kúria, az ügyészség – legalább 9-12 évig.
Most ráadásul új rendszerépítésbe kezdett a kultúra és az oktatás terén. Hármat kivéve Fidesz-oligarchákkal privatizálja az összes magyar egyetemet Orbán. Nem tett ellene az Európai Unió sem, hacsak annyit nem, hogy kijelentette, nem fogja finanszírozni.
"Úgy tűnik a beindított orbáni folyamat megállíthatatlan a jelen pillanatban. Egyébként úgy gondolom, hogy Németország bűnrészes az illiberalizmus kiépítésében. Ám az Európai Néppárt támogatása nélkül Brüsszel merészebbet lép". Halmai Gábor nagyon súlyosnak ítéli az alkotmányos helyzetet Magyarországon, amit ő illiberális autokráciának nevezett.
A DK legfrissebb közvéleménykutatása szerint a szavazók 72%-a valószínűsíti, hogy választási csalás lesz 2022-ben. Ezért az ellenzéknek jeleznie kell a kampányban, hogy alkotmányozó nemzetgyűlés keretében új alkotmányt alkot.
Ha az ellenzék megnyeri a választást, nem tud tenni semmit az alkotmánnyal, mert alá van aknázva. Márpedig kétharmaddal aligha győz. A most létrehozandó magánjellegű alapítványokból pedig a Fidesz továbbra is finanszírozni tudja magát. Ezért azt is feltételezem, nem feltétlenül akar nyerni Orbán Viktor, hisz a lojális oligarchákkal alátámasztott rendszer működőképessége biztosítva van.
Scheppele egyetért Halmai Gáborral, az alkotmányt újra kell írni. "Az amerikairól is elmondhatom, hogy a világ egyik legdemokratikusabb alkotmánya született meg 232 éve. De ma a világ egyik legantidemokratikusabb alkotmánya, mert olyannyira megváltozott körülöttünk a világ. Hogy lehet elkerülni a jövőben ezeket az aknákat?"
Először is a pártok működését szabályozni kell, hogy a kormányzást, méghozzá csakis demokratikus kormányzást valósíthassanak meg. Átláthatóaknak kell lenniük. Tiltani kell a diszkriminációt, azaz, hogy ők bárkit is diszkrimináljanak. Nem utolsósorban a választási törvény megírásában kell akkurátusnak lenni, tekintetbe véve az EBESZ és a Velencei Bizottság ajánlásait. "De óva intek attól, amit eddig is csinált a Fidesz". Szerinte azért tökéletes a választási törvény, mert mindenhonnan a pozitívumokat vette át. Németországtól kezdve Amerikán át. "Nos, ezzel épp az ellenkezőjét bizonyítja. Ilyet ne csináljunk. A kétfordulós választási rendszer volt működőképes és tisztességes".
Semmilyen magyar ellenőrző testület, és semmilyen brüsszeli intézmény sem tud intézkedni a most létrejött alapítványokkal szemben. Márpedig az átalakulás azt jelenti, hogy az egyetemek elveszítették autonómiájukat Magyarországon. Ők – azaz a Fideszből álló igazgatóságok döntik el, kit rúgnak ki és kit neveznek ki. Nemcsak gazdálkodási, pénzügyi tekintetben, hanem a tanszabadság, a tanmenet tekintetében is. Ugyanez a helyzet a kulturális intézményekkel, de a gazdálkodó szervezetek többségével is. A MOL-t nemrég ugyanennek a mintájára alakították át. Tehát az állami tulajdon szép lassan átjátszották a Fidesz-oligarcháknak.
Épp az alapítványi átalakítások kapcsán Kim Lane Scheppele elmondta, Orbán szerinte nem bánja, ha elveszíti a következő választást, nemcsak azért, mert anélkül is megvan a pénzügyi biztonsága, hanem azért is mert a rendszert úgy építette fel, nem kell félnie a felelősségre vonástól, egyik bíróság sem fog Orbán ellen menni. Az is megmagyarázhatatlan, hogy az egyik legrosszabbul teljesítő ország lett Magyarország a Covid-járvány idején, és mégsem csökkent a Fidesz népszerűsége.
A mágikusnak tekinthető oltási kampány azonban meghozta eredményét, sikerült elfedni vele az elégtelen közegészségügyi rendszert. A beoltottak pedig ezek után csak dicsérni fogják a rendszert és azt mondják, hálás vagyok a kormánynak. Ezt ugyanúgy elmondhatom Amerikáról, csak itt épp ez fog segíteni, hogy az ország megszabaduljon az jövőbeli autokrata rendszertől, mondta.