Mi lesz a kutyánkkal, ha visszatérünk dolgozni?
1/06/2020 16:26
| Szerző: Lay Viktória/Klubrádió
Az elmúlt időszak egy valamire mindenképpen jó volt, ha az ember kutyatulajdonos: a kutyáknak aranyélete volt. De mi lesz velük, ha az élet teljesen visszaáll a rendes kerékvágásba? Ha a kutyánk eleve szeparációs szorongással küzdött, és nem kezdjük meg időben a felkészítését arra, hogy újból több órára egyedül marad, súlyosbodhatnak a tünetei.
A szeparációs szorongásra jellemző a pánik, félelem, frusztráció, a fokozódó aktivitás - vannak kutyák, akik rombolnak, mások ugatnak folyamatosan, vannak, akik bánatosan fekszenek, tehát nagyon sokféleképpen jelentkezhet a szeparációs tünetegyüttes. Akinek a kutyája ezzel már valaha küzdött, annál reális, hogy ez újra előjöhet, az összezártsággal ugyanis mindenképpen felerősödik a kötődés, hiszen megszokják, hogy folyamatosan együtt vannak a gazdájukkal, soha nincsenek egyedül, addigi rutinjuk felborul, nem válnak el a napi történések.
Ebben a kaotikus állapotban az esetek nagy részében több figyelmet is kapnak, illetve a több sétához, azaz a több közös élményhez is hozzászoknak. A szeparációs szorongás azonban nem kizárólag a hiperkötődés miatt alakulhat ki, tehát nem a gazdához kötődik extrém erősen, hanem az egyedülléttől fél. A kezelése igazi szakmai kihívás, aminek alapja a jó diagnózis. A szeparációs problémákat ma már videófelvétel nélkül nem diagnosztizálják. Mit csinál a kutya, mikor a gazda elmegy, mit csinál a gazda hazaérkezése előtti fél órában, mit csinál az eltelt időben, és mit csinál, amikor a gazda otthon van? Ezekből deríthető ki, mi aktiválja az állapotot a kutyában. Sok esetben ennek éppen az az egyszerű oka, hogy a kutya nincs eléggé lemozgatva, és ezért rombol.
A másik probléma a menhelyi kutyák kérdése. Az ilyen kutyák jelentős része veszélyeztetett a szeparációs problémákra, hiszen ők egyszer már leváltak egy gazdáról, ami után rosszabb esetben több évet töltenek egy menhelyen, ahol soha nincsenek egyedül, majd a karantén idején gazdához kerülnek, tehát olyan környezetben szocializálódnak, ahol mindenki otthon van, így ezt tanulják meg. Náluk kiemelten fontos, hogy a gazda úgy menjen vissza dolgozni, hogy a készítse elő, hogy a kutya megtanuljon egyedül lenni. A megelőző időszakban mindig legyen 2-3 óra, amikor magukra vannak hagyva, így sokkal kevesebb várható probléma lenne a jövőben. Sok esetben az is elég, ha a kutya egyszerűen nem lát minket, mondjuk másik szobában tartózkodik, vagy éppen nem hagyjuk, hogy kövessen a fürdőszobába. Akiről pedig gyanítjuk, hogy veszélyeztetett, például a beagle-ök kifejezetten ilyenek, azoknál boxtréninget érdemes csinálni már az elejétől. Ilyenkor szerzünk egy belső kennelt, vagy a lakás egy belső helyiségét kialakítjuk a kutya számára, ahova el tud menni, amikor nem vele foglalkozunk. Ez egy tanulási folyamat, amihez mindig pozitív élményeket kell kötni. Így ha én a nappaliban dolgozom, a kutya maradhat a boxában, de úgy, hogy előtte mindenképpen lemozgatjuk. A mozgástól elfáradt kutyának pedig hagyunk egy helyettesítő játékot, amivel el tud szöszölni. Ezzel aktívan tölti az idejét, illetve ha a szorongás bekapcsolna nála, akkor van nála valami, ami leköti a figyelmét, hiszen nem tud egyszerre szorongani, és játszani. Semmiképpen ne zárjuk be a kutyát több órára egy üres helyiségbe!
A teljes beszélgetésből kiderült, milyen játékokat érdemes adni a kutyának, illetve mennyire számít a gazda viselkedése abban, hogyan reagál a kutya, ha elmegyünk otthonról?
2020. május 29. péntek 14:00
Szerkesztő-műsorvezető: Lay Viktória
