Előre a putyini úton! - Hardy Mihály jegyzete
Önleleplező egyébként, hogy a magyar miniszterelnök sem a SPAR vezérigazgatója, sem az osztrák Lebesmittel Zeitung ellen nem indított pert és nem kért helyreigazítást.
Így jártunk – Szénási Sándor jegyzete
Ha rossz blokkban vagyunk, melyik az a jó, ahol a magyar, nagyon nemzeti szuverenitás a blokktulajdonos birodalom szemefényét képezi?
Jó lenne egyszerű kérdésekre, egyenes válaszokat kapni
A háborúnak így vagy úgy de vége lesz, vagy legalábbis befagy. Lengyelország, a balti államok, Románia és persze Ukrajna jelentős erőt fog képviselni, hatalmas feladat hárul rájuk, hogy az orosz birodalom a mostani keretein belül maradjon. Hogyan fognak ránk nézni?
Nem érdemes csodálkozni - Dési János jegyzete
Elég nehéz megmondani, hogy valójában mire gondolt a magyar külügyminiszter, ő fogalmazott félreérthetően, vagy a hírügynökség értelmezte a saját érdekei szempontjából a nem egyértelmű szöveget.
Win-win – Józsa Márta jegyzete
A hajléktalankérdésre végső soron a palackrendelet is megoldás lehet.
Mint a moziban – Szénási Sándor jegyzete
Orbán Viktor mint főgépész ugye, azt vetít magának összevissza, amit akar.
Bár ő is csak a tökét vakarná – Selmeci János jegyzete
Ha szeretjük őt, ha nem, Orbán Viktor jelenleg pénzbe kerül nekünk, elszálltak a szabadságharc költségei.
Hungarikum a szakértelem negligálása – Rózsa Péter jegyzete
Amerikai meteorológusok már halálos fenyegetéseket is kapnak laikusoktól, amiért tornádók és hurrikánok egyre gyakrabban sújtják a floridai térséget. Egyikük azt mondta, kezdi elveszíteni az emberiségbe vetett hitét. Hajjaj, élne csak nálunk! Rózsa Péter jegyzetében az emlékezetes augusztus 20. utáni elbocsátásokból kiindulva arra jut: itt a közvéleményt, illetve az arra érzékeny kormányzati szándékokat kell megfigyelni a felhők meg a bolygók helyett.
Miért hagytuk? – Hardy Mihály jegyzete
15/08/2024 18:26
| Szerző: Hardy Mihály/Klubrádió
Az első húsz évre még lehet különféle mentségeket vagy kifogásokat találni, hogy a demokráciának nem voltak hagyományai, meg hogy mindent menet közben, szinte futólépésben kellett megtanulni. Tessék gondolkodni majd a rovásírásos-pacalpörköltes-szentistvános falunapon pálinkázgatva, hogy mi a helyzet az azóta eltelt tizennéggyel?
Hát nem így lett. Az első húsz évre még lehet különféle mentségeket vagy kifogásokat találni, hogy a demokráciának nem voltak hagyományai, meg hogy korábban itt voltak a szovjetek és nem engedték. Meg hogy mindent menet közben, szinte futólépésben kellett megtanulni a kormányzástól kezdve a tőzsde működésén át egészen a média függetlenségéig.
Hanem az elmúlt tizennégy évre nincs felmentés. A százezreket sújtó középkori szegénységre, a kilátástalanságra éppúgy nincs mentség, mint az összeharácsolt közvagyonból épült svábhegyi palotákra, a hatvanpusztákra meg az adriai luxusjachtokra sem. Hozzáteszem, épeszű magyarázat sincs. Legfeljebb a költői kérdés a dalból: miért hagytuk, hogy így legyen?!
Erre is tessék gondolni majd a rovásírásos-pacalpörköltes-szentistvános falunapon pálinkázgatva, meg a Duna-parton az ősmagyar csodaszarvasos-turulos motívumokkal kirakott augusztus 20-ai ünnepségek és a többmilliárdos tűzijáték alatt, amelyek fénye biztosan bevilágítja a 38 fokos kórtermek sötétségét a közkórházakban is. Legfeljebb nővérke helyett majd papot kell hívni a betegekhez, hogy feladja az utolsó kenetet, mert papból valahogy jobban áll az ország, mint éjszakás nővérből…
Keresztet is vethetünk a szabadságra, mint például a Gellért-hegy tetején, a szabadság maradék emlékművénél. Onnan legalább a nőalakot még nem lopták el…
Hardy Mihály jegyzete az augusztus 15-ei Esti gyorsban hangzott el, a fenti lejátszóra kattintva meg is hallgathatják.